Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-498

498. országos ülés 1891. .pmins fi-án, szombaton. 35 Önkormányzat institutioja ezen javaslattal szemben liberális; mert az a nép jogát fentartja, míg a javaslat azt megszünteti. Mert min alapúi a liberális modern állam? Ennek alapvető princípiuma az, hogy a nép a maga souverainitásánál fogva képviselője által meghozza a törvényt, és tisztviselője által hajtatja végre és a nép önmaga juryvé alakulva, megbünteti azt, a ki a torvényeket megszegi. Ez a népuralom elve. A törvényjavaslat pedig milyen elvnek hódol? Egyszerűen esak annak, hogy a törvényt ugyan meghozza a maga képviselője által, de nem a nép tisztviselői fogják azt végrehajtani. Pedig az igazságügyminister úr mindig azt mondotta, hogy kísérletet fog tenni a jnrykkel, hogy tnduillik a nép a maga hatalmával büntesse meg azokat, a kik a törvényt megszegik. Es kik gyakorolták most a nép politikai hatalmát? A nép választott és virilis képviselői. Tehát liberális princípiumon szerveztetett az önkormányzat; de a jövőben ez az intézmény teljesen elveszti tevékenységének minden functioját és nem marad meg az önkormányzatnak egyéb, mint az, a mi már valóságos jogot nem tartalmaz és az a jog, a mit minden egyes ember gyakorolhat. Mert minek hívjanak össze valakikből álló gyűlést, ha azok hatóságot nem gyakorolhatnak? Hiszen akkor elég, ha mint egyének kelnek fel a szabadság védelmére. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Epén azért van szükség önkormányzatra és azért alakulnak önkormányzati hatóságok, hogy hatalmukkal és teljes erejükkel keljenek fel a jogok védelmére. (Helyeslés bal felöl.) Azt mondja ez a törvényiavaslat, hogy a nép választási joga megszűnik. Nem akarok erről hosszasabban beszélni, csak példát hozok fel arra nézve, hogy melyik gyakorolta jobban a maga jogát, az állam-e vagy a választó-közönség. (Halljuk ! Halljuk!) Tudjuk, hogy a törvényhatóság vezetésével mai nap két közeg van megbízva : az egyik a főispán, a másik az alispán. Tegyék esak a főispánt a mérleg egyik, az alispánt a másik serpenyőjébe és én meg vagyok győződve, hogy az összehasonlítás eredménye az lesz, hogy a nép a maga választási jogával sokkal okosabban és tisztességesebben él, mint a kormány a maga hatalmával, midőn a főispánokat kinevezi. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Ez a tapasztalat engem nem biztosít arról, hogy a mi megtörtént a múltban, nem fog megtörténni a jövőben is. Mert eddig elég volt, ha egy mágnás 24 éves korát elérte, nem kérdezték tőle, hogy miféle iskolát végzett, csak arra volt szükség, hogy nagy neve és nagy befolyása legyen, odaállították egy megye élére, hogy az állam tekintélyét és hatalmát érvényesítse. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Vájjon azért lesz ez intézmény liberális, hogy jövendőben a liberális elemek fognak a főispáni székekbe ülni ? Szó sincs róla. A törvényjavaslatban a főispán feladatai körűi vannak irva, de azt hiszent, nem azért, hogy azokat a főispán foganatosítsa, hanem azért, hogy azt mondhassa: annyi mindenféle van rám bízva, hogy úgy sem tudok megfelelni és nincs ember, a ki megfelelhessen, tehát miért is fogjak hozzá. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Minden alkotmánynak nagy garantiája van az önkormányzati intézményekben. Különösen nálunk nem szabad az állam fogalmát mindenhatóvá és mindenek felett állóvá tenni. Itt egyetlen egy fogalomnak szabad uralkodnia és egyetlen egy fogalom van, a mely veszélyt nem rejt magában, mert nem lehet elbitorolni: ez a í>nemzet« fogalma. Az »állam« elvont fogalom és nem szabad, hogy az szörnyeteg legyen, amely magának mindent követel, mindent lefoglal, a mely csak concessiókat tesz a polgároknak. Hisz az államnak csak annyi joga, hatalma és pénze van, a mennyit a polgárok neki adnak és reája ruháznak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az állam csak elvont fogalom, hanem annak háta mögött örökké van valaki. Most nem látom az államot, a melynek számára kérik a hatalmat, hanem látom a kormányt, a kinek számára az állam nevében a hatalmat kérik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogyha a t. kormány az államot ki akarja építeni, válaszszon magának sokkal hálásabb tért, a hol nem egyénektől, nem önkormányzati intézményektől kell jogot elfoglalni, hanem Ausztriától, a delegatioktól és a közösügyektől. (Zajos helyeslés és taps a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: Onnan kapják az utasítást! (Derültség jobb felöl.) Ugron Gábor: Azt mondják, hogy e törvényjavaslat az alkotmányosságnak, parlamentarismusnak követelménye. Ügy tudom, hogy nálunk is, Angliában is, az alkotmányosságot és a parlamentarismust bizonyos alapvető elvek alkották meg, a melyek nélkül soha ki nem fejlődtek volna. (Halljuk! Halljuk!) Anglia történetírói elismerik, hogy az adóknak feltétlen megszavazási joga az alsóházban és a katonaságnak megszavazása az uralkodó számára, e két jog gyakorlata és az ebekkel való bölcs élés volt az, a mi Anglia számára az alkotmányos élet alapját megvetette és lehetővé tette, hogy a királyi önkényuralommal szemben az angol szabadság lépésről-lépésre nagyban kifejlődött. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Nálunk is teljesen hasonló volt a fejlődés. Meg nem szavazott törvénytelen adók behajtását, meg nem szavazott ujonczok szedését a nemzet soha semmi körülmények közt, még a leggyászosabb kory-