Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-511
511. országos ülés 1891. juuius 22-éu, hétfőn. 399 pártfogásában és támogatásában. Nem is teszi ezt a kormány a saját initiativájából, hanem teszi ezt a törvényre támaszkodva, mert az 1891: XIII. és XIV. tcz. erre bő adatot szolgáltat. [Helyeslés jobbról.) »A megváltás alá kerülő társasági vonalak beruházási és üzleti szükségleteinek fedezésénél a magyar királyi kormány ugyancsak első sorban tekintettel lesz a szóban forgó művek terményeire, a mennyiben a szabadalmazott osztrákmagyar államvasúttársaság a vele versenyző vállalatoknak a társaság tudomására hozandó feltételeit ár és minőség tekintetében kész elfogadni. Ha a szóban forgó szükséglet fedezése nyilvános ajánlati versenytárgyalás útján történnék, úgy az előbb említett kedvezmény csak akkor érvényesülhet, ha a szabadalmazott osztrák-magyar államvasúttársaság az ajánlati versenytárgyalásban részt vesz s a menyiben ez alkalommal másrészről olcsóbb ajánlat tétetik, kész a vele versenyző vállalatnak a társaság tudomására hozandó feltóteleit ár és minőség tekintetében elfogadni. Az előbb említett kedvezmények arra az esetre is érvénybe maradnak, ha a kérdéses társasági vállalatok egy vagy több, újonnan létesítendő, avagy már fennálló magyar részvénytársaságra ruháztatnak át, feltéve, hogy ezen társaságok az ügyvezetőig az igazgatóságra, valamint újonnan kinevezendő hivatalnokaira nézve a magyar állampolgárság tekintetében fennebb megállapított határozmányokhoz alkalmazkodni fognak és az őket képviselő igazgatóság felerészben magyar állampolgárokból álland. Az ilyen átruházást tárgyazó minden jogügylet, okmány, beadvány és bejegyzés — különösen az adásvételi szerződés — a társasági szerződés kötésének, vagy megváltoztatásának kivételével — továbbá maga az átruházási jogügylet és ennek nyilvánkönyvi keresztülvitele — teljes bélyeg és illetékmentességben részesül.« Kijelentem egész őszintén, hogy ezen két pontnak felvételét így körülírva magunk követeltük. A mi délkeleti és déli vonalainknak ezen ipari termékekkel való ellátása ugyanis a lehető legnagyobb nehézségekbe ütközik. A mi vonalaink egyenesen utalva vannak arra, hogy egy ily gyártól vegyék fogyasztási czikkeiket. Egy tekintet a térképre, feleslegessé teszi ennek bővebb igazolását. A kérdés az volt, t. ház, hogy ezen helyzetben kiszolgáltassuk-e magunkat ezen társaságnak vagy nem? Azt mondtuk: nem, hanem árszabályozást kívántunk. Milyen lesz ezen árszabályozás? Vagy nyilvános ajánlati tárgyalás lesz, vagy nem. Ha nyilvános ajánlati tárgyalás lesz, ezen társaságnak versenyajánlatot kell tennie és a legolcsóbb ajánlati ár és a minőség lesz ő reá is mérvadó. Ha nem lesz nyilvános ajánlati tárgyalás, akkor a társaság meghívandó és közlendők vele a feltételek. Ha ezeket elfogadja, mi pártoljuk, máskülönben szabad kezünk van. Ez bizonyára nem monopólium, mert hiszen ez ugyanaz, a mi minden más társaságnak szabadjára hagyatik, hogy e tekintetben hasonló módon járjon el, de másfelől a magunk érdekében fekszik, hogy azon vonalaink, melyek e kényszerhelyzetben vannak, ezen dispositio útján abból szabaduljanak. Ezen kedvezmények biztosíttatnak a társaság részére az esetre is, ha azok az uradalmak más vállalatra mennek át. Egyfelől ipari, másfelől hazafias tekintetek és végre a forgalmi érdek határozottan indokolja, hogy a szerződésbe ezt a határozmányt felvegyük (Helyeslés.) ós — megvallom — ezt azért nem igazoltuk a pénzügyminister úrral a törvényjavaslatnál, mert nem hittük, hogy ezen czikk valamely különös indokolást tenne szükségessé. (Helyeslés jobb felöl.) Áttérek a harmadik kérdésre, melyet magam is a legfontosabbnak tartok, tudniillik az elsőbbség kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Ha, t. ház, kividről merülnek fel ezek az aggályok és ha kívülről támadnak reánk az ily kérdések miatt, azon én nem csodálkozom, mert tudom, hogy ez az államosítás sok embernek szálka a szemében. (Igaz! Úgy vem!) És épen azért bizonyára sokan igyekeznek elrontani a közvélemény hangulatát (Igaz! Úgy van!) az ilyen dolgok megítélésénél. (Élénk felkiáltások: Igaz! Úgy van!) Csinálják pedig ezt leplezetlenül, (Igaz! Úgy van!) az érdekellentétek szítása által és csinálnak ennek az országnak óriási kárt a külföldön, a melyet nem is lehet eléggé mérlegelni. (Igaz! Úgy van!) Hogy ez mennyiben lelkiismeretes dolog, azt nem kutatom; de azt tudom, hogy a kormánynak kötelessége volt egyfelől a közhitel tekinteteit tartani szem előtt; másfelől pedig, a mennyiben az a közhitei tekinteteivel megfér, határozottan érvényesíteni az állam érdekét. Hogyan áll ez a dolog, t ház? (Halljuk! Halljuk!) Előre kell bocsátanom, hogy az osztrákmagyar államvasút-társaságnak nem minden vonala van még a központi telekkönyvbe bevezetve ; mert van körülbelül 700 kilométerre terjedő vonala, mely még az 1855-iki engedélyokmány alapján keletkezett. Ez az 1855-iki engedélyokmány pedig nem tulajdonjogot, hanem csak concessiótj üzleti jogot ad a társaságnak és az ezen vonal terhére kibocsátott prioritások nem is helyeztek telekkönyvi biztosítást kilátásba, mert akkor még Magyarországon központi telekkönyv nem létezett; hiszen köztudomású dolog, hogy az az 1868:1. törvényezikk