Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-511

511. országos ülés 1891. juuius 22-éu, hétfőn. 399 pártfogásában és támogatásában. Nem is teszi ezt a kormány a saját initiativájából, hanem teszi ezt a törvényre támaszkodva, mert az 1891: XIII. és XIV. tcz. erre bő adatot szol­gáltat. [Helyeslés jobbról.) »A megváltás alá kerülő társasági vonalak beruházási és üzleti szükségleteinek fedezésénél a magyar királyi kormány ugyancsak első sor­ban tekintettel lesz a szóban forgó művek termé­nyeire, a mennyiben a szabadalmazott osztrák­magyar államvasúttársaság a vele versenyző vállalatoknak a társaság tudomására hozandó feltételeit ár és minőség tekintetében kész el­fogadni. Ha a szóban forgó szükséglet fedezése nyil­vános ajánlati versenytárgyalás útján történnék, úgy az előbb említett kedvezmény csak akkor érvényesülhet, ha a szabadalmazott osztrák-magyar államvasúttársaság az ajánlati versenytárgyalás­ban részt vesz s a menyiben ez alkalommal másrészről olcsóbb ajánlat tétetik, kész a vele versenyző vállalatnak a társaság tudomására hozandó feltóteleit ár és minőség tekintetében elfogadni. Az előbb említett kedvezmények arra az esetre is érvénybe maradnak, ha a kérdéses társa­sági vállalatok egy vagy több, újonnan létesí­tendő, avagy már fennálló magyar részvénytársa­ságra ruháztatnak át, feltéve, hogy ezen társa­ságok az ügyvezetőig az igazgatóságra, valamint újonnan kinevezendő hivatalnokaira nézve a magyar állampolgárság tekintetében fennebb meg­állapított határozmányokhoz alkalmazkodni fog­nak és az őket képviselő igazgatóság felerészben magyar állampolgárokból álland. Az ilyen átruházást tárgyazó minden jog­ügylet, okmány, beadvány és bejegyzés — külö­nösen az adásvételi szerződés — a társasági szerződés kötésének, vagy megváltoztatásának kivételével — továbbá maga az átruházási jog­ügylet és ennek nyilvánkönyvi keresztülvitele — teljes bélyeg és illetékmentességben részesül.« Kijelentem egész őszintén, hogy ezen két pontnak felvételét így körülírva magunk köve­teltük. A mi délkeleti és déli vonalainknak ezen ipari termékekkel való ellátása ugyanis a lehető legnagyobb nehézségekbe ütközik. A mi vona­laink egyenesen utalva vannak arra, hogy egy ily gyártól vegyék fogyasztási czikkeiket. Egy tekintet a térképre, feleslegessé teszi ennek bővebb igazolását. A kérdés az volt, t. ház, hogy ezen helyzetben kiszolgáltassuk-e magunkat ezen társaságnak vagy nem? Azt mondtuk: nem, hanem árszabályozást kívántunk. Milyen lesz ezen árszabályozás? Vagy nyilvános ajánlati tárgyalás lesz, vagy nem. Ha nyilvános ajánlati tárgyalás lesz, ezen társaságnak versenyajánla­tot kell tennie és a legolcsóbb ajánlati ár és a minőség lesz ő reá is mérvadó. Ha nem lesz nyilvános ajánlati tárgyalás, akkor a társaság meghívandó és közlendők vele a feltételek. Ha ezeket elfogadja, mi pártoljuk, máskülönben szabad kezünk van. Ez bizonyára nem mono­pólium, mert hiszen ez ugyanaz, a mi minden más társaságnak szabadjára hagyatik, hogy e tekintetben hasonló módon járjon el, de más­felől a magunk érdekében fekszik, hogy azon vonalaink, melyek e kényszerhelyzetben vannak, ezen dispositio útján abból szabaduljanak. Ezen kedvezmények biztosíttatnak a társaság részére az esetre is, ha azok az uradalmak más vál­lalatra mennek át. Egyfelől ipari, másfelől hazafias tekintetek és végre a forgalmi érdek határozottan indokolja, hogy a szerződésbe ezt a határozmányt fel­vegyük (Helyeslés.) ós — megvallom — ezt azért nem igazoltuk a pénzügyminister úrral a törvényjavaslatnál, mert nem hittük, hogy ezen czikk valamely különös indokolást tenne szük­ségessé. (Helyeslés jobb felöl.) Áttérek a harmadik kérdésre, melyet magam is a legfontosabbnak tartok, tudniillik az elsőbb­ség kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Ha, t. ház, kividről merülnek fel ezek az aggályok és ha kívülről támadnak reánk az ily kérdések miatt, azon én nem csodálkozom, mert tudom, hogy ez az államosítás sok embernek szálka a szemében. (Igaz! Úgy vem!) És épen azért bizonyára sokan igyekeznek elrontani a közvélemény hangulatát (Igaz! Úgy van!) az ilyen dolgok megítélésénél. (Élénk felkiáltások: Igaz! Úgy van!) Csinálják pedig ezt leplezetlenül, (Igaz! Úgy van!) az érdekellentétek szítása által és csinálnak ennek az országnak óriási kárt a külföldön, a melyet nem is lehet eléggé mérlegelni. (Igaz! Úgy van!) Hogy ez mennyiben lelkiismeretes dolog, azt nem kutatom; de azt tudom, hogy a kor­mánynak kötelessége volt egyfelől a közhitel tekinteteit tartani szem előtt; másfelől pedig, a mennyiben az a közhitei tekinteteivel megfér, határozottan érvényesíteni az állam érdekét. Hogyan áll ez a dolog, t ház? (Halljuk! Halljuk!) Előre kell bocsátanom, hogy az osztrák­magyar államvasút-társaságnak nem minden vonala van még a központi telekkönyvbe be­vezetve ; mert van körülbelül 700 kilométerre terjedő vonala, mely még az 1855-iki engedély­okmány alapján keletkezett. Ez az 1855-iki engedélyokmány pedig nem tulajdonjogot, hanem csak concessiótj üzleti jogot ad a társaságnak és az ezen vonal terhére kibocsátott prioritások nem is helyeztek telekkönyvi biztosítást ki­látásba, mert akkor még Magyarországon köz­ponti telekkönyv nem létezett; hiszen köz­tudomású dolog, hogy az az 1868:1. törvényezikk

Next

/
Thumbnails
Contents