Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-511
400 511. országos ülés 1891. június 22-én, hétfőn. által hozatott be, mely aztán az 1881 : LXI. törvényezikk által módosíttatott. így áll a dolog a vonalak egyik részére nézve. De van a vonalaknak egy másik része is, melyre nézve világosan meg van mondva, hogy az állam megváltási joga tehermentesen érvényesül. Az 1881 : LXI. törvényezikk pedig világosan kimondja, hogy az államnak tehermentes megváltási joga a központi telekkönyvben kitüntetendő és valahányszor megnyittatik egy telekkönyv, ez az engedélyokmány alapján történik;, azon határozott jogi álláspontnál fogva, melyet a törvény elfoglal, hogy senki nem adhat több jogot, mint a mennyivel önmaga bír. (Helyeslés.) Minthogy pedig az okiratok ezt tartalmazzák, nekünk kötelességünk volt az állam tehermentes megváltási jogát érvényesíteni, annyival inkább, mert a társaság részéről is világos lekötések történtek és mert — a mint mondom — a törvény is azt rendeli. Hogy pedig ezen felfogás nem egészen idegen másoknál is, szakírókra hivatkozhatom, a kik maguk is úgy nyilatkoztak, hogy a prioritásoknak az 1868 : I. törvényczikk rendelkezése alapján történt bekebelezése, illetőleg ezen bekebelezésnek a megváltási jog érvényesítése esetén való törlése jogsérelmet nem képezhet; mert a társasággal szemben közvetlen hitelező minőségében álló prioritás-tulajdonos csak annyi jogot szerezhet a társaságtól, a mennyivel ez önmaga bír. (Helyeslés.) Már most, t. h fontos kérdés merült fel, hogy mikép érvényesítsük mi az állam tehermentes beváltási jogát? A pénzügyminister úr és én leghelyesebben véltünk eljárni, midőn abban állapodtunk meg, hogy ezen kétségkívül nehéz kérdést meg fogjuk oldani megfelelő módon a közhitel érdekének szempontjából is; de az állam érdekéből is, mégpedig úgy, hogy a prioritások tulajdonosainak ez igényét arra az évjáradékra utaljuk át, mely évjáradék majd a társaságnak fizettetni fog és mely első helyen lesz bekebelezve és őszintén megvallva, attól tartottunk, hogy itt azzal fognak megtámadni, hogy ezt így concedáltuk és a megváltási jogot ily értelemben érvényesítettük. De azt hiszem, nem állt érdekünkben még csak látszatát sem kelteni annak, hogy bárkinek igényét, még a legcsekélyebb mértékben is, meg akarnók támadni és hogy egy harmadik személynek, mely velünk, mint vasút áll szemben, jogát koezkáztassuk. Innen van az, hogy azt a modalitást fogadtuk el. (Helyeslés jobb felöl.) Ezenkívül még egy másik szempont is jő itt figyelembe. Ez a társaság prioritása, melynek jelentékeny része bekebelezéshez kötve nincs. De ott még több objectum is van érdekelve. Ott vannak az osztrák vonalak, magyar vonalak, az uradalmak és bányák. Ez az a három factor, melyek közül mi a magyar vonalakat átveszszük törvény és engedélyokmány szerint, tehermentes joggal. Gaál Jenő (pécskai): 1895-ben! Baross Gábor kereskedelmi minister: Erre mindjárt rátérek. Már most, t. ház, ezen complicationak elejét veendő s azon szempontból, mert a társaság vonalait nem effectiv tőkék terhelik, hanem azon missiok, melyek fenforognak, azokat is nem terheljük, mert ezekhez semmi közünk. A magunk részéről eleget teszünk akkor, hogy a társaság évi járadékára utaljuk. (Helyeslés.) De a t. képviselő úr azt mondja, hogy mi a vasútat csak 1895-ben válthattak volna meg, e jogunk tehát 1895-ben lépett volna életbe. Mit jelent az, hogy az 1882-iki szerződésben 1895-ről van szó? Ebben csak az van mondva, hogy a kormány az osztrák-magyar államvasútat 1895-iki január í-étől bármikor megválthatja. Gaál Jenő (pécskai): Tehermentesen! Baross Gábor kereskedelmi minister: Bocsánatot kérek, az 1882-ikévi XLV. törvényczikkben foglalt szerződésben egy szó sincs tehermentes megváltásról, hanem szó van erről igenis a többi összes engedélyokmányokban, ilyen van 15. Azokban van tehermentes megváltásról szó, hanem az 1882-iki éviben nincsen arról szó. Ez tehát egészen irreleváns. Mert mihelyt a felek egy előbbi időpontban megegyeznek a vasút megváltása iránt, ez a megállapodás előbb is jogosult. És vájjon sérelmes-e, ha 37a esztendővel előbb történik a megváltás ? De nem is ez a kérdés itt, t. ház, hanem az, hogy sértetik-e itt valakinek a joga? Én azt állítom, hogy nemcsak nem sértetik, hanem érvényesíttetik az állam integráns joga, hogy tehermentesen váltja meg a vasútat és nagyobb biztosítékot nyújtunk a kötvényeseknek az által, hogy őket egy fis-jövedelemre utaljuk, a melynek kiszolgáltatása iránt kétség fenn nem foroghat. (Helyeslés.) Hogy a kormány álláspontja e kérdésben is tisztán álljon, azért voltam bátor ezt ily részletesen előadni, kérve a t. házat, hogy a törvényjavaslatot e szempontból is elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gaál Jenő: T. ház! Személyes kérdésben kívánok egy néhány szót szólani. (Halljuk!) A kereskedelmi minister úr kijelentette a külföldről jövőkkel szemben contradistinguálva csodálatát a felett, hogy itt benn is oly aggályok merülnek fel, mint a milyeneknek én az elsőbbségi kötvények kérdésében kifejezést adtam. Én evvel a csodálkozásával szemben kijelentem a
