Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-506
••£• ^42 ä06 ' orsíAgos tlés ím hatóságok részére egy életképes önkormányzati hatáskör biztosítását.« Ezt is junctim. (Felkiáltások a jobboldalon: Mellett!) »A törvényhatóságok ezen hatáskörének megállapításánál különös gond fordítandó arra, hogy a megyei és városi törvényhatóságok egymástól eltérő viszonyai és szükségletei kellőleg figyelembe vétessenek s a városok, mint culturalis és gazdasági központok fejlődési képessége biztosíttassák.« (Felkiáltások a szélső baloldalról : Junctim ! A jobboldalon: »Mellett« ! Nem azt mondta, hogy » együtt*, hanem: » mellett«!) De sokkal nohilisabban gondolkozott az igen t. ministerelnök úr akkori alloeutioja alkalmával, semhogy mindezzel megelégedett volna. A valódi államférfiúi bölcseség nyilvánult beszédének további részében, midőn a következőket jelenti ki: »Tudom, hogy úgy az állami admiuistrationak, mint a megyei önkormányzat változatlan fentartásának vannak hívei a ház minden oldalán, egyelőre azonban arra kérem ezeket, hogy ne foglaljanak állást általános jelszavak alapján, hanem várják meg az e részben előterjesztendő javaslatokat u ezek alapján mondjanak ítéletet.« Mi várjuk, t. ház, ezen javaslatokat, hogy ezek alapján az igen t. ministerelnök úr intentioja értelmében mondhassunk ítéletet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Minthogy pedig e javaslatokat mi nem látjuk és miután csak azt látjuk, hogy ezen törvényjavaslatban a nemzet jogainak elvételéről van szó, a nélkül, hogy tudnók, hogy ezekért mit kapunk, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) nagyon természetes, hogy azt a tiszteletteljes kérést intézem a t. túloldalhoz — és hivatkozom Grajári Ödön t. képviselőtársam múltkori közbeszólására is, amelylyel a közerkölesi érzékre appellált — kegyeskedjenek határozati javaslatomat elfogadni. Nehogy félreértsenek, kijelentem, hogy nem fogok a zárszó jogával élni, mert engem nem mellékgondolat indított erre, hanem önöknek, correct gondolkozásukra hivatkozással, módot akarok nyújtani arra, hogy azon kátyúból, melybe tényleg ezen törvényjavaslattal keverődtek, kigázolhassanak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Kegyeskedjék a t. ház elfogadni azon határozati javaslatomat, hogy (olvassa): »A képviselőház a jelen törvényjavaslat tárgyalását szüntesse be és utasítsa a belügyministert arra, hogy a közigazgatás reformál ására vonatkozólag mindazon törvényjavaslatokat készíttesse el, melyeket a t. háznak 1890. márczius hó 17-én tartott ülésében nyilvánosan megígért, °°gy J 'gy jövendő közigazgatásunk felett ítéletet mondhatván, mindezen javaslatok egyidejűleg legyenek életbeléptethetők.« (Helyeslés a szélsőbalon.) . jonins lö-án, teádén. Csak még egy rövid kijelentést teszek, t. ház! (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbalon.) Tévedni emberi dolog. Ezen tévedés alól még a minister urak sincsenek kivéve. Talán elfelejtette a t. ministerelnök úr ezen ünneplésen tett nyilatkozatát? Én arra kérem a t. ministerelnök urat, hogy legyen kegyes akkor adott ígéretéhez ragaszkodni és most, a midőn legalkotinányosabhan uralkodó ő császári és apostoli királyi Felsége, koronás urunk kegyes színe elé fog menni, legyen kegyes megmondani: »Elszámítottam egy kissé magam, Felséges uram, visszaveszem e javaslatot azért, hogy azon törvényjavaslatokat is elkészítsem, a melyekkel a közvéleményt megnyugtathatom.« Nem fogadom el e törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Dárdai Sándorjegyzö: Fény vessy Ferencz! Fenyvessy Ferencz: T. ház! (Halljuk/ Halljuk!) A jeleidegi t. ministerelnök úr, midőn ő Felségétől a királytól, a magyar kormány élére meghívatott s előterjesztésére a cabinet többi tagjai is kineveztettek, kötelességszerüleg megjelent e házban s elmondta a kormány programmját; kifejtette azokat az alapelveket, a melyeken a kormány tovább akarja építeni Magyarország ezredéves államát; előszámlálta, azon segédeszközöket is, a melyeknek segítségével alkotmányunknak a pragmatica sanetioból folyó közjogi állásunknak megvédését, az egységes magyar állam megerősödését, a haladás folytonosságát, a nemzeti culturalis és anyagi fejlődésének biztosítékait, a jogreformoknak és a szabadelvííségnek létesítését és a közszabadság megőrzését e hazában és e hazának inaugurálni akarja. Ezen programúinak legkimagaslóbb része volt, mely mintegy színt és jelleget kölcsönzött nz egész programúinak, a közigazgatás államosítása. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Ez volt, t. ház, az első határozott és nyilt, semmiféle feltételekhez nem kötött kormányenuntiatio, mely az államosítás uemzetfentartó nagy elvét, most már mint az összkormánynak programmját, ebben a házban ünnepélyesen declarálta és annak végrehajtását a háznak ünnepélyesen megígérte. Ezen programmal szemben, t. ház, előttem, a ki az előző kormánynak ellenzéke voltam, a helyzet tisztán áll. (Halljuk! Halljuk!) Mert a dolgot úgy fogtam fel, hogy vagy egyezik valamelyik képviselőnek programmjával a kormány programmja, vagy nem; ha nem egyezik vele: akkor minden erővel annak a kormánynak megbuktatására kell törekednie, mint a mely kormány nem azt akarja, a mit az illető a hazára üdvösnek és jónak lát; de ha egyezik, ha a kormány ugyanazt akarja, mint a mit az illető képviselő: akkor erkölcsi kötelessége a képviselő-
