Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-506

606. országos ülés 1891. jnniús 16-án, keiden. 241 ezen elposványosodott állapotáról nem kellene beszélni. További hibának tartom a közigazgatási bizottság szervezetét, mert legnagyobb absurdumnak tartom, hogy különböző szakhatóságok főnökeiből, qualificatiohoz nem kötött megyei bizottsági tagokból alakíttatik egy testület, a mely nem a lelkiismeret, hanem a törvények és jog szerint tartozik ítéletet hozni. A legnagyobb jogi absurdumnak tartom, hogy egy hatóság, mikor egy ügyet elsőfokúlag elintéz, a felebbviteli fórum, a közigazgatási iúzottság előtt ugyanaz a közeg legyen az ügym-k referense, a kinek intézkedése ellen a felebbezés történt. (Igaz! Úgy van a szélső baloldulon.) A helyett, hogy ezt a közigazgatási bizottságot méltó helyére, a sutba helyezték volna, (Helyeslés a szélső baloldalon.) még nagyobb szerepet adnak neki: ha más ok nem volna, ez az egy elég lenne arra, hogy ez a törvényjavaslat el ne fogadtassák. {Helyeslés a szélső baloldalon.) De hát, t. ház, tegyük fel, hogy én elfogadnám az államosítás eszméjét: akkor sem fogadhatnám el a szőnyegen levő törvényjavaslatot főképen azért, mert én a közigazgatást akár államosított, akár municipalis szervezetében tekintem, oly organicus, oly szerves egésznek tartom, a melynek részletei, részei lehetnek ugyan, de egymással oly kölcsönös vonatkozásban, oly kölcsönös hatásban, hogy csakugyan bámulom a t. kormány bátorságát, miszerint ezen organicus egészből kiszakítva egy részt, a megyei szervezetet reformálni merészli, mielőtt a községek ós városok létesítendő reformjáról csak ideája is volna. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nagy súlyt fektetek erve, nemcsak azért, mert a községek territoriális szervezete szerint sorakoznak a lakosok, hanem azért, mert a közigazgatás tulajdonképen a községi tisztviselők által kajtatik végre, az ige azok kezében válik testté. Akár municipalis, akár államosított a megyei rendszer, ha a községi szervezet rossz, ha a községi tisztviselők nem elég erősek ftinctioik teljesítésére: én jó közigazgatást nem remélek soha. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nekem úgy tetszik e törvényjavaslat, mintha az építőmester a harmadik emeleten kezdené az épületet, nem vizsgálva a talajt, a hová a fundamentumot kell lerakni és félő, hogy az alkalmatos alapzat hiányában össze fog dőlni az egész épület. (Tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! Beöthy Ákos t. képviselőtársam múltkori remek beszédével szemben az igen t. államtitkár úr megjegyezni méltóztatott, hogy az a szoros összefüggés, a mely a megyei és községi administratio közt van, nem létezik. ff o ' U, a mint látjuk, valóban akarja a megyei rendszert a községi szervezet nélkül reorganiKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XXIV. KÖTET. sálni. Meg is indokolta ezt az eljárását, azt mondván, hogy a törvényhozás e tekintetben már praecedenst csinált, a mennyiben 1870-ben a törvénykatóságok rendezéséről előbb alkotta meg a törvényt, mint a községek rendezéséről. Nézetem szerint tévedhetett a múlt törvényhozás is, de az általam előadott indoknál fogva, a kettő között fenforgó teljes nexust eltagadni nem lehet, Engedje meg az igen t. államtitkár úr, hogy ezen álláspontjával szemben egy, e házban igen fontos helyet elfoglaló nagy tekintélyre hivatkozzam, a ki nemcsak azt mondja, hogy a községi szervezet egyidejűleg oldandó meg, hanem határozott kifejezést adott azon nézetének is, hogy mindazon törvényjavaslatok, melyek a honpolgárok köz- és magánjogait, szabadságát biztosítják: azok mind egyidejűleg e mellett a törvény mellett fognak megalkottatni, (Halljuk ! Halljuk! a széls'J baloldalon.) Ez a nagy tekintély kérte a t. házat, hogy ne is alkosson magának addig képzetet, míg ezen összes törvényjavaslatokat a t. ház asztalára le nem fogja tenni, addig függeszsze fel véleményét. Csak a mikor látni fogja, hogy mily alakúlatot fog venni jövő közigazgatásunk képe: akkorra tartsa fenn ítéletét. Ez a nagy tekintély, az államtitkár úrnak a principálisa: a ministerelnök úr. (Halljuk! Halljuk! a snélső baloldalon.) Múlt év március 17 én történt, hogy Tisza Kálmán a legfelsőbb kézírat folytán a ministerelnöki széket elhagyta és Szapáry ministereinük úr ünnepélyesen tartotta bevonulását a ministerelnöki méltóságba. Ezen ünnepélyes tónushoz illően alloeutiot tartott, melyben jövendő tevékenységének egész körét meghatározta és midőn kijelenté, hogy ő a belügyministeri tárczát a maga számára fogj a megtartani: akkor a belügyministeri tárczához tartozó kérdésekre vonatkozólag következő enuntiatiot tette. (Halljuk! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) — Igen t. mérsékelt ellenzék, ez szintén ígéret, még pedig egy ünnepélyes alkalomból tett ígéret, a mely ÍI ministerelnöki székből nem pedig a bizottsági teremből hangzott el, kegyeskedjenek tisztábanlenni az ilynemű ígéretekkel. — (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon. Halljuk! Halljukl) Azt mondta a t. ministerelnök úr: »Attérve azon tárcza ügyeire, melynek vezetése közvetlen reám tartozik, a belügyi tárczára, kijelentem, hogy a kormány a kérdés kellő előkészítése után az állami administratiot szándékozik behozni.« Eddig helyes. »E mellett — tehát junctim — »azonban mindazon biztosítékok létesítendők, melyek a polgárok jogai és a helyi érdekek biztosítására, szükségesek; ezek közé sorolom a közigazgatási bíróság behozatalát és a törvény8Í