Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-506

238 ^° ö * országos hies is91. jnnius 16-án, kedden. jelentések szerint alig 5—6 vármegye van olyan, a mely feltétlenül elfogadja az önök álláspont­ját és hogy 18 vármegye feltétlenül az önkor­mányzat mellett nyilatkozott. Igaz, hogy mint­egy 22 vármegye nyilatkozott az államosítás mellett, de oly szigorú kikötéssel, hogy előbb alkottassanak meg mindazon töivényjavaslatok, melyek a nemzet számára a közszabadságot biztosítani vannak hívatva és hogy ezek még a megye-szerkezet átalakításával egyidejűleg lép­tettessenek életbe. (Úgy van ! a szélső bal felöl.) Hát, t. ház, ez az a nagy közvélemény, a melyre önök olyan büszkén hivatkoznak ? (Úgy van! a szélsőbal felöl.) Szunyogh Szabolcs t. képviselőtársam bizo­nyos gyerekes tónusban — engedje meg, hogy c kifejezést használjam — és azt neki vissza is adjam, leczkét tart nekünk, sőt szeretve t. elnö­künket meg is interpellálta a parlamenti tisz­tesség szempontjából. Nehéz helyzetben vagyok, t. ház, midőn arról az oldalról hallom a parla­menti tisztesség elvét hangoztatni; mert kény­telen vagyok constatálni, hogy már magában véve az a tény, hogy e törvényjavaslat most fekszik a ház asztalán megvitatás végett, nem egyeztethető össze a parlamenti tisztességgel. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon. Mozgás jobb felöl.) Megm igyarázom, hogy miért ? (Halljuk! Ralijuk ! a szélsőbalon.) Szadovszky József t. képviselőtársam teg­napi remek szép beszédében Tisza Kálmán egyik beszédéből citálta azt, hogy ő nem tar­taná a parlamenti tisztességgel megegyeztetbe­tőnek, hogy a tisztviselők fizetésének emelésé­ről szóló törvényjavaslatot oly időben terjeszsze a t. ház elé, a mikor a választások közelednek. Mit tartalmaz ez a törvényjavaslat, t. ház? Csupán a tisztviselők fizetésének javítását biz­tosítja, mert hogy biztosítja, az bizonyos; de ez nemcsak ezt biztosítja, (Halljuk! Halljuk!) hanem kifordítja eredeti rendeltetésükből és jellegükből s a választott tisztviselőket, a meny­nyiben ideiglenes minőségben alkalmazott állami tisztviselőkké teszi s e minőségben meghagyja őket addig az ideig, míg választási mandátuma tart a nélkül, hogy bármily garantiát nyújtana is a jövőre nézve, abban a tekintetben, hogy őket ez állásokban meg is fogja tartani. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez sokkal több, mint fizetés-javítás. Ez életkérdés, ez az existentia kérdése, a mely a tisztviselőnek egész létfelté­telét foglalja magában. És önök most, a válasz­tások előtt terjesztik erre nézve a javaslatot elő. (Zajos tetszés a szélsőbalon.) Hát tisztességes dolog ez ? (Tetszés a szélsőbalon. Nagy mozgás jobb felöl.) Elnök: Csak azt jegyzem meg, hogy egé­szen más, ha valaki parlamenti tisztességről beszél, mint ha csak egyszerűen a tisztességről nyilatkozik oly értelemben, a minőben azt a | képviselő úr tette. (Élénk helyeslés a jobb ­| oldalon.) Kemény Pál: Én csak parlamenti tisz­| tességről beszéltem és beszélek. (Halljuk! Hall­juk !) Felhozta Szunyogh Szabolcs t. képviselő­társam még azt, hogy mi elég lelkiismeretlenek vagyunk — a mint ő kifejezte magát — a nemzet véres verejtékével összegyűjtött fillérek­ből kikerült adópénzeket olykép pazarolni el, hogy az országgyűlésnek ülésszakát húzzuk haszontalanul. (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy ezzel szemben én megütközésemnek adjak kifejezést a t. kor­mánynak ez idei munkaprogrammja felett. (Hall­juk! Halljuk!) Múlt év október 1-jére hívatott össze e parlament s e ház mindjárt azzal kezdte működését, hogy október hó 27-éig szabadságol­ták a képviselőket. Egy hónap múlt el tehát a nélkül, hogy bármilyen, az országra uézve hasznos vagy üdvös intézkedést tehettünk volna. (Halljuk! Halljuk!) Azután összehívatott e ház a költségvetés letárgyalása végett és ha az az áldástalan elkeresztelési és fegyvergyári vita­közbe nem jő, e ház egész új évig a költség­vetésen kívül más tárgyat nem intézett volna el, mert tárgyalásra készen egyéb kérdés nem volt. Ezután következett a tulajdonképeni munka ideje: a tavaszi idő, mely évtizedek hosszú gya­korlata szerint a parlament tevékenységének tulajdonképeni idejét képezi. De mivel telt el az év öt legelső hónapja ? Ha csak a vallás­os közoktatásügyi minister a kereskedelmi mi­nisterrel egyetértve három törvényjavaslattal meg nem szánja a ház munkaprogrammját, megval­lom őszintén, nem tudom, hogy mit csinált volna e ház, mert egyetlen egy törvényjavaslatot sem tudok, mely készen s azon stádiumban lett volna, hogy a ház által tárgyalható lenne. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassanak csak utána, számítani s úgy fogják találni, hogy a lefolyt nyolez hónapból csak két és fél hónapot töltöt­tünk parlamenti munkássággal s öt és fél hó­napot vaeatioval azért, mert a kormány készü­letlen s nem tudott a parlamentnek munkát adni. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez, t. ház, ez csakugyan »haszontalan elfecsérlése a nép véres verejtékével összegyűjtött fillérekből ki­került adópénzeknek«. (Zajos helyeslés a szélső­balon.) Végre elkövetkezett az az időszak, midőn nemcsak parlamenti gyakorlatunk, hanem a dol­gok természetes rendje szerint is e ház tagjait a forró nyári évszak bekövetkeztével illett volna szabadságolni, tekintettel úgy az aratási aaisonra, mint a dolgok azon természetes rendjére, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents