Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-506
238 ^° ö * országos hies is91. jnnius 16-án, kedden. jelentések szerint alig 5—6 vármegye van olyan, a mely feltétlenül elfogadja az önök álláspontját és hogy 18 vármegye feltétlenül az önkormányzat mellett nyilatkozott. Igaz, hogy mintegy 22 vármegye nyilatkozott az államosítás mellett, de oly szigorú kikötéssel, hogy előbb alkottassanak meg mindazon töivényjavaslatok, melyek a nemzet számára a közszabadságot biztosítani vannak hívatva és hogy ezek még a megye-szerkezet átalakításával egyidejűleg léptettessenek életbe. (Úgy van ! a szélső bal felöl.) Hát, t. ház, ez az a nagy közvélemény, a melyre önök olyan büszkén hivatkoznak ? (Úgy van! a szélsőbal felöl.) Szunyogh Szabolcs t. képviselőtársam bizonyos gyerekes tónusban — engedje meg, hogy c kifejezést használjam — és azt neki vissza is adjam, leczkét tart nekünk, sőt szeretve t. elnökünket meg is interpellálta a parlamenti tisztesség szempontjából. Nehéz helyzetben vagyok, t. ház, midőn arról az oldalról hallom a parlamenti tisztesség elvét hangoztatni; mert kénytelen vagyok constatálni, hogy már magában véve az a tény, hogy e törvényjavaslat most fekszik a ház asztalán megvitatás végett, nem egyeztethető össze a parlamenti tisztességgel. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon. Mozgás jobb felöl.) Megm igyarázom, hogy miért ? (Halljuk! Ralijuk ! a szélsőbalon.) Szadovszky József t. képviselőtársam tegnapi remek szép beszédében Tisza Kálmán egyik beszédéből citálta azt, hogy ő nem tartaná a parlamenti tisztességgel megegyeztetbetőnek, hogy a tisztviselők fizetésének emeléséről szóló törvényjavaslatot oly időben terjeszsze a t. ház elé, a mikor a választások közelednek. Mit tartalmaz ez a törvényjavaslat, t. ház? Csupán a tisztviselők fizetésének javítását biztosítja, mert hogy biztosítja, az bizonyos; de ez nemcsak ezt biztosítja, (Halljuk! Halljuk!) hanem kifordítja eredeti rendeltetésükből és jellegükből s a választott tisztviselőket, a menynyiben ideiglenes minőségben alkalmazott állami tisztviselőkké teszi s e minőségben meghagyja őket addig az ideig, míg választási mandátuma tart a nélkül, hogy bármily garantiát nyújtana is a jövőre nézve, abban a tekintetben, hogy őket ez állásokban meg is fogja tartani. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez sokkal több, mint fizetés-javítás. Ez életkérdés, ez az existentia kérdése, a mely a tisztviselőnek egész létfeltételét foglalja magában. És önök most, a választások előtt terjesztik erre nézve a javaslatot elő. (Zajos tetszés a szélsőbalon.) Hát tisztességes dolog ez ? (Tetszés a szélsőbalon. Nagy mozgás jobb felöl.) Elnök: Csak azt jegyzem meg, hogy egészen más, ha valaki parlamenti tisztességről beszél, mint ha csak egyszerűen a tisztességről nyilatkozik oly értelemben, a minőben azt a | képviselő úr tette. (Élénk helyeslés a jobb | oldalon.) Kemény Pál: Én csak parlamenti tisz| tességről beszéltem és beszélek. (Halljuk! Halljuk !) Felhozta Szunyogh Szabolcs t. képviselőtársam még azt, hogy mi elég lelkiismeretlenek vagyunk — a mint ő kifejezte magát — a nemzet véres verejtékével összegyűjtött fillérekből kikerült adópénzeket olykép pazarolni el, hogy az országgyűlésnek ülésszakát húzzuk haszontalanul. (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy ezzel szemben én megütközésemnek adjak kifejezést a t. kormánynak ez idei munkaprogrammja felett. (Halljuk! Halljuk!) Múlt év október 1-jére hívatott össze e parlament s e ház mindjárt azzal kezdte működését, hogy október hó 27-éig szabadságolták a képviselőket. Egy hónap múlt el tehát a nélkül, hogy bármilyen, az országra uézve hasznos vagy üdvös intézkedést tehettünk volna. (Halljuk! Halljuk!) Azután összehívatott e ház a költségvetés letárgyalása végett és ha az az áldástalan elkeresztelési és fegyvergyári vitaközbe nem jő, e ház egész új évig a költségvetésen kívül más tárgyat nem intézett volna el, mert tárgyalásra készen egyéb kérdés nem volt. Ezután következett a tulajdonképeni munka ideje: a tavaszi idő, mely évtizedek hosszú gyakorlata szerint a parlament tevékenységének tulajdonképeni idejét képezi. De mivel telt el az év öt legelső hónapja ? Ha csak a vallásos közoktatásügyi minister a kereskedelmi ministerrel egyetértve három törvényjavaslattal meg nem szánja a ház munkaprogrammját, megvallom őszintén, nem tudom, hogy mit csinált volna e ház, mert egyetlen egy törvényjavaslatot sem tudok, mely készen s azon stádiumban lett volna, hogy a ház által tárgyalható lenne. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassanak csak utána, számítani s úgy fogják találni, hogy a lefolyt nyolez hónapból csak két és fél hónapot töltöttünk parlamenti munkássággal s öt és fél hónapot vaeatioval azért, mert a kormány készületlen s nem tudott a parlamentnek munkát adni. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez, t. ház, ez csakugyan »haszontalan elfecsérlése a nép véres verejtékével összegyűjtött fillérekből kikerült adópénzeknek«. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Végre elkövetkezett az az időszak, midőn nemcsak parlamenti gyakorlatunk, hanem a dolgok természetes rendje szerint is e ház tagjait a forró nyári évszak bekövetkeztével illett volna szabadságolni, tekintettel úgy az aratási aaisonra, mint a dolgok azon természetes rendjére, hogy