Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-505

505. országos ülés 1891. .funius 15-én, hétfőn. 117 még esak sejtelemmel sem bírunk. Ezen körülmény sem bírhat engem arra, hogy a törvényjavaslattól hozzájárulásomat megtagadjam, mert tudom azt, hogy egy oly szerves, az élet ezerféle viszonyaira kiható törvénynek, minő a közigazgatási rendezése, lett légyen bárki annak tervezője s lett légyen bár az a leggondosabb körültekintéssel és előrelátással szerkesztve s nyugodjék az bármi helyes elvi és elméleti alapokon, át kell menni az élet tíízpróbáján és csak a gyakorlati követelmények által eszköz lendő javítások és pótlások után fog az megfelelni a valódi szükségnek, lesz abból egy helyes és relatíve tökéletes alkotás. {Tetszés és helyeslés bal felöl.) Mindezek folytán a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, daczára annak, hogy az oly kormány részérői adatott be, a melynek pártjához nem tartozom s daczára annak, hogy azt tökéletesnek nem tartom; de mert az az általam 16 év óta mindenkor nyíltan vallott főelveknek megfelel a politikai következetesség szempontjából is, a melyre parlamenti szerény tevékenységemben mindig nagy súlyt fektettem, noha ezt ma sokan fényűzési czikknek, elavult nézetnek tekintik, általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Ez, t. ház, a törvényjavaslattal szemben szigorúan tárgyilagos és következetes álláspontom és ezen álláspontomban engem nem ingathat meg s azt hiszem, elvbarátaim nevében is mondhatom, noha erre megbízatásom nincs, de tudom, hogy meghazudtolni nem fognak, ha azt mondom, hogy komoly megfontolás szülte tárgyilagos álláspontunkban nem ingathat meg minket sem a függetlenségi és 48-as párt t. tagjainak azon kritikája, hogy: politikailag helytelenül cselekszünk és tactikai hibát követünk el akkor, midőn egy nem tőlünk eredő reformjavaslatot támogatunk s nem ingathat meg annak mérlegelése, a mi ugyan köztünk soha szóba sem jött, de a kormánypárt egyes tagjai által előszeretettel s bizonyo skedvteléssel ventilláltatott, miképen apreciáltatik a mi támogatásunk a kormány és pártja által. {Tetszés bal felöl.) Nem ingathat ez meg álláspontunkban, mert eljárásunknak úgy ezen, mint minden egyéb kérdésben nincs és soha sem volt más indoka, mint erős meggyőződésünk, a melyet követünk úgy a kormánynak, mint bármely pártnak kedvelésére vagy jóindulatára, esetleg neheztelésére való minden tekintet nélkül. {Helyeslés a baloldalon.) Helyes-e eljárásunk pártpolitikai, vagy párttactikai szempontból, azt nem tudom; s nem lévén valami nagy párt-tacticus, azt nem is kutatom. De azt tudom, hogy a párt-tactikának sokat lehet megengedni, de soha sem lehet, soha KÉPVH.NIFLÓ. 1887—92. XXIV. KÖTET. sem szabad alárendelni a meggyőződést. {Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Ezek után legyen szabad a törvényjavaslatra vonatkozólag néhány megjegyzést előadnom. {HaUjuk! Halljuk f) Mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy ezen törvényjavaslat benyújtásának indoka nincs a közvélemény előtt kellőképen tisztázva, úgy, hogy a törvényjavaslat védői részéről útonútfélen találkozunk oly indokokkal, a melyeket én nem tartok helyeseknek. így az egyik szerint szükséges ezen törvényjavaslat, illetőleg a közigazgatási tisztviselők kinevezése, mert a választott közigazgatási tisztviselők nem teljesítik kötelességeiket, nem felelnek meg feladatuknak, a másik szerint szükséges a kinevezés, hogy a kormánynak kellő hatalom adassék kezébe a nemzetiségek megfékezésére és a kormány által beterjesztett eredeti javaslat indokolása sem világosítja fel kellőképen a közvéleményt; mert ez a reform szükségességének indokolásául azt mondja, hogy a törvényhatóságokban előtérbe lépett particularisticus érdekek és a választott közigazgatási tisztikar buzgalmának hiánya hozta létre a törvények és rendeletek hiányos végrehajtását. Hát én ezen indokokat elfogadni nem tudom, sőt azok ellen tiltakozni kötelességemnek ismerem. Hiszen én arra esetet nem tudok, hogy particularisticus érdekek előtérbe nyomulása bárhol s bármely törvényhatóságban, megakadályozta volna az állami akarat érvényesülését megakadályozta volna bárhol és bármely törvényhatóságban a törvények vagy törvényes rendeletek végrehajtását. Tudom, hogy van számos törvényünk, mely egyes megyében végrehajtva nincs; de nem azért, mert a törvény végrehajtását particularisticus érdekek megakadályozták volna; hanem azért, mert ezen törvények némely megyék speciális viszonyai mellett egyszerűen végre nem hajthatók. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) így a községi, a közegészségügyi, a közoktatásügyi s számos más törvényeink egyes rendelkezései hazánk nagyrészében, jelesül a kis községekből álló szegény felvidéken ma sincsenek végrehajtva és még soká nem lesznek végre hajtva, de nem azért, mintha ott bárhol felütötte volna fejét a particularisticus érdek; hanem azért, mert ezen megyék szegénysége mellett ezen törvények végre nem hajthatók. A mi pedig a választott tisztikar hazafiságát és buzgó tevékenységét illeti, úgy én, ki több megyének közigazgatási tisztikarát ismerem, bátran állíthatom, hogy buzgalom és tevékenységtekintetében felette áll minden kifogásnak. (Helyeslés a baloldalon.) Voltak és vannak ezen választott tisztikarban, úgy, mint minden nagyobb számú tagokból álló testületben, kötelességeikről ss