Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-504

206 504, országos ülés 1891. jnnius 18-én, szombaton. más czélra vannak jelölve, elkezeltessenek (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) épen ilyen politikai indokokból. Mert ez nem más, mint hogy a t. ministerelnök úr nem akarja eompromittálni azon egyéneket, a kik ezen ügybe befolytak. Ezen válasz által azután feljogosítva érezhetik magukat — nem Vasmegyében, mert ott még ilyen nem fordult elő — hanem más megyékben, a visszaélésekre, melyeknek köpönyegéül szolgálhatnak az ilyen válaszok. Ezek fejlesztik oda az állapotokat, a hol azok Csongrádmegyében vannak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Épen azért, mert a politikai tisztviselőknek évtizedeken át sok megengedtetett és ott, a hol ily pénzbeli dolgokról volt szó, köpeny vettetett, jönnek létre az ilyen állapotok. Én ezen választ tudomásul nem vehetem és kérem a t. házat, méltóztassék annak tárgyalását napirendre kitűzni, mert ez nem egyszerű politikai, hanem coneret pénzügyi kérdés. Még többet mondok. Miután e tétel ben sem foglaltatott a kezeim közt lévő budget-kimntatásban, mely a bizottsági tagoknak szétosztatott, meg van sértve az 1886-iki törvény, mert az minden ellenőrzés nélkül fizettetett, a megyei bizottsági tagok arról mitsem tudtak, ez sem mint rendes, sem mint rendkívüli tétel ott elő nem fordul. Ily coneret kérdésekben nagyon óhajtanám, ha a t. kormány félre tenne minden politikát és tisztán a jogra és igazságra helyezkedve, azon tisztviselőket, a kik ily utalványozásokat tesz nek, arra kényszerítené, hogy fizessék azokat vissza azon alapnak, a melytől elvenni nem lett volna szabad. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úrnak két állítására vagyok bátor válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Először azt állította a képviselő úr, hogy a válasz politikai czélból történt. Engedelmet kérek, e válaszban nincs semmi politikai czélzat, hanem tisztán a tényállást adtam elő, úgy, a mint van. {Helyeslés a jobboldalon.) A képviselő úrnak másik megjegyzése az volt, hogy ezen összeg nem fordul elő a megye számadásában, tehát ezen pénzek minden ellenőrzés nélkül kezeltettek. Nem így áll a dolog; mert a pénzbirságról számadás vezettetik, a melyet a törvényhatóság ellenőriz és a kormány helybenhagy. Ezen számadásban meg fogja találni a képviselő úr az előirányzatot. {Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélső baloldalon.) Pázmándy Dénes: Nem látjuk! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Arról, hogy a képviselő úr oem látta, nem tehetek, a megye közönsége és a megyei bizottsági tagok mindenesetre látták. Kérem, méltóztassék a t. ház válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik^, a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Gr. Károlyi Gábor. Nem határozatképes a ház ! Elnök: Én úgy látom, hogy a ház határozatképes ; de ha kívánja a t. ház, meg fogom számláltatni a, jelenlevőket. (Felkiáltások: Nem kívánjuk!) Tehát kijelentem, hogy a ház többsége tudomásul veszi a ministerelnök úr válaszát. Következik a ministerelnök úr válasza Szalay Imre képviselő úr interpellatiojára. Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Szalay Imre t. képviselő úr egy interpellatiot intézett hozzám, hogy szándékozom-e befolyásomat érvényesíteni az irányban, hogy a fiumei kikötőbe állandóan hadihajó küldessék ki. Hogy tisztába hozzam a dolgot, e részben a közös hadügyminiszterhez és Fiume kormányzójához fordultam kérdéssel és azt a választ nyertem először a hadügyminister úrtól, hogy ilyen hadihajónak Fiumébe kirendelése nem szükséges, de nem is lehetséges, még pedig a követ kező okoknál fogva. A monarchia két felének az adriai tengeren mindössze két felszerelt hadihajója van kirendeltségben, az egyik Zárában, a másik Cattaroban. Mindkét helyen a tengerészeti administratio szempontjából feltétlenül szükséges; más állandó állomásokon nincsen, így nincs Triesztben sem és Fiumében sem. A mi az interpelláló képviselő úr által felhozott okot illeti, hogy ilyen hadihajó kirendelése a tengerészeti akadémiai növendékek kiképzése czéljából volna kívánatos, arra nézve a hadügy minister nézete az, hogy ez nem felelne meg a czélnak, mert ezen tengerészeti akadémiai növendékek sokkal jobb kiképzést nyernek azon hajórajokon, a melyek időnként odamennek és onnan tengeri utakat tesznek. Azonkívül — mellékesen — felemlíti a hadügyminister úr a költség kérdését is, a melyre nézve odanyilatkozik, hogy nem érzi magát hívatottnak ily költségek megtételére a delegatiok megkérdezése nélkül. Épen a fiumei érdekek szempontjából kérdést intéztem e tárgyban a fiumei kormányzóhoz is, a kitől azt a felvilágosítást nyertem, hogy igaz, hogy ezen kérdés 12 év óta többször szóba jött a, delegatiok tárgyalásaiban és erről neki tudomása van, mint a ki hosszú időn át volt a tengerészeti költségvetés előadója a bizottságban, de a bizottság az ilyen hajó kirendeléséhez nagyrészt pénzügyi okokból nem járult hozzá Ugyanis