Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-504

5Ö4. orstógos ülés 1891. jwnius 18-án, szombaton. 199 Gr. Károlyi Gábor: Akkor utasítsanak mindnyájunkat rendre, mert így gondolkozunk. (Helyetlés a szélsőbalon) Kőrösi Sándor : Gondolkozni szabad! (Derültség jobb felöl. Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Polónyi Géza: T. ház! Ezen kifejezéssel nem akartam a túloldalt sérteni, azt komolyan állíthatom. Tudnék én találni erre más kifejezéseket. A miért azonban én ezen kifejezést használtam- — s a melyért az elnöki rendreútasítás következtében szívesen bocsánatot kérek, bár fentartom azt {Helyeslés a szélsőbal felől.) — az egészen más indok hói történt, t. ház, hogy t. i. a parlamentarizmusnak, a mandatumi viszonyon alapuló népképviseleti rendszernek feltéttétlenül igaz és tántoríthatatlan híve vagyok (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) s attól félek, hogy a kik ma ott a túloldalon talán opportunizmusból, czélszerüségből vagy talán más indokokból megakarják szavazni a javaslatot, nem számolnak le azzal, hogy hatalán a legközelebbi jövőben nem is, de a messze jövőben mindenesetre, lesznek historieusok, a kik a parlamentarismus ellen az önök eljárását fogják argumentumul felhasználni. {Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Hívatkozhatik akárki arra, hogy a képviselő utasításhoz kötve nincs. Magam is ismerem és elfogadom ezen elméletet, de nem oly méríéktelenségében, mint gróf Apponyi Albert képviselő úr, a ki lelkiismeretét kinevezte nagykövetté; mert ez kinevezés; pedig a magyar ember eddig kisbírónak nevezte lelkiismeretét. (Zajos derültség a szélső báloldalon.) Lelkiismeretem, az én kisbíróm, egészen mást mond nekem; azt mondja, t. ház, hogyha ez a választó-közönség látná ma, hogy Magyarország többsége, a mely a parlamentaris korlátolt monarchia rendszerén van így beválasztva, hogy a kormányt, nemzetet és uralkodót egyaránt támogassa; ha ez a többség ma a monarchicus elvnek, a kormány-alkatnak magának megváltoztatásáravállalkoznék, anélkül, hogy ez iránt külön megkérdeznék választóikat: vájjon mit szólnának önök loyalításukban ahhoz? vájjon mit ahhoz, ha mi egyszerre kikiáltanók a respublicát? Éles Henrik: Szalay megtette! (Zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Nos, t. ház, a lelkiismeret törvény nemcsak a közéletben, de a parlamentben is. Önök kötelezve vannak arra, hogy választóik ne legyenek tévedésben az iránt, hogy eaidinalis, alkotmányjogi kérdésekben önök miként gondolkodnak.Már pedig, hogy az önkormányzati rendszer kérdése fontos alkotmányjogi kérdés: e fölött vitatkoznom talán még sem kell. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Tehát íme, önök timogatják az államosító javaslatot, támogatják ugyanazok, a kik hívei voltak azon ministerelnöknek, a ki az önkormányzati elv alapján követelte önöktől a támogatást. (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Mégnyugtató ránk nézve, hogy önök támogatták. De, t. ház, itt van a mérsékelt ellenzék: tekintélyes, jellemben és tehetségben egyaránt kiváló férfiak csoportja; de hozzá teszem: politikailag, a pärtkérdés szempontjából kicsi bár, de i°;en t. csoportja, mellettünk a képviselőházban. Ok voltak egyedül azok, a kik joggal mehettek bele e kérdés tárgyalásába, mert az ő programúijuk az államosítás volt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Most is azt hirdetik és azt mondják a t. mérsékelt ellenzék tagjai, hogy ez plágium^ a mit a t. kormány elkövet. Készakarva nem használom ezt a szót, hogy lopás, pedig hasonlít hozzá, majd megmondom, hogy miért. Azt mondják a t. mérsékelt ellenzéki nrak: plágium, mert az eszme a miénk, azt tőlünk vettétek el, hogy magatok valósíthassátok azt meg. És miként járnak el a t. mérsékelt ellenzéki urak ezen kérdésben ? Úgy járnak el, mintha valaki az én órámat elsajátítaná, elvinné magával a szomszédba és én elmennék hozzá naponként megnézni, hogy hány óra van? (Zajos derültség és tetszés a szélsőbalon.) Es azután azt tapasztalván, hogy a különben jó gépezetü órát rosszul igazították meg, hol előre, hol hátra igazítanám. (Hosszan tartó élénk derültség és tetszés a szélsőbalon.) Ez lehet magas phyíantropicus elv, t. ház, (Derültség és tetszés a szélsőbalon) de hogy államfórfiúilag bölcs-e, helyes-e : az más kérdés. Nem akarok a t. pártnak tanácsadója lenni; de magam részéről mint politikus kell, hogy maguktartásával szemben a consequentiákat levonjam. Miként áll, t. ház, ez a kérdés én előttem a politikai párthelyzet és a parlamenti felelősség szempontjából? (Halljuk! Halljuk!) Ha a t mérsékelt ellenzék azt mondja: eddig a politikai kérdéseknek bizonyos területei különválasztottak bennünket a kormánytól, de ez elmúlt; ez itt egy cardinalis reform, melyet mi keresztül akarunk vinni úgy, a mint mi óhajtjuk,tehát belépünk az azt magáévá tett kormányba és őt feltétlenül támogatjuk; — ezt én érteném. De havalaki azt mondja, hogy az a javaslat, a mely benyujtatott, még jelen szervezetében is tökéletlen mű; ha valaki azt mondja, hogy azokat a garantiákat, a melyeket az nyújt, én keveslem, de a törvényjavaslatot magát csupa eourtoisieből és azért, hogy az adott szóban való kételkedés vádja ne illessen, elfogadom : ezt én a magam részéről, t. ház, azért nem értem, mert ha még valaki, mint gr. Apponyi képviseli! úr hozzá teszi azt, hogy vigyázz kormány, tartsd meg azt a pactum conventumot, a melynek fejében a mi szavazatainkat biztosítva nyerted, mert