Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-504

Jg2 604. országos fiMs 1891. Belátom, hogy a törvényhozás terme nem alkalmas arra, hogy doctrinákat fejtegessünk, vagy akademieus diseussiokat folytassunk. Körösi Sándor: Olykor nem árt! (De­rültség a jobboldalon.) Polónyi Géza; Itt, t. ház, az élet által megállapított tételekkel szemben már nem ta­nítványokkal, hanem bajnokokkal és apostolokkal kell találkoznunk. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A mint tehát elismerem ezen tételnek jogosult­ságát, azonnal ki kell jelentenem, hogy tartóz­kodni fogok doctrinák fejtegetéséi ől, hanem rátérek azon elméleti tételek megállapítására, a melyek engem vezérelnek, hogy azokat a javas­lattal szemben, melyet a magam részéről el nem fogadok, megvédelmezzem. (Helyeslés a szélső­balon.) En azon iskolának vagyok híve, a mely, mint G-neis magát kifejezi, nem ismeri el a lejárt észjog által az elvont énből alkotott állam fogalmát; nem ismeri el, hogy az állam maga önczél lehetne, hogy a társadalomtól külön választott, azzal ellentétes, vagy csak disharmo­nicus érdekeket szolgáljon. Csak oly államnak jogosultságát ismerem el, a hol a társadalom minden rétegének törekvésével az állam maga egybeolvadt ég az állam a társadalom ezéljait és törekvéseit maga szolgálja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A jogállam ideálja tekintetében a német jogtudósoktól, a kik a jogállamot védel­mezik, lényegileg abban különbözöm, hogy azon államban, melynek jogosultságát én elismerem, a melynek megvalósítását politikai czéljaim közé sorozom, nem ismerem el a társadalomnak osztá­lyokra való tagolását és a jogoknak ezen osztályok számára való vindicálását, (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) és bár szemet nem hunyhatok a társada­lomban tényleg létező osztályok előtt, de mégis azoknak részekre való felbontását, mint a jog­egyenlőségnek nyilt és világos akadályait a magam részéről nemcsak hogy nem helyeslem, de gyű­lölöm. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az én álla­morabsn nem a rétegeire felbomlott társadalom, hanem maga a nemzet, mint politikai egység, az alapfogalom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem a, társadalom, hanem a nemzet számára követelem, hogy része legyen az állami akarat nak kifejezésében a törvényhozás útján, részese legyen az állami akarat végrehajtásának az önkormányzat útján, a közigazgatás útján, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) de részese legyen a bírói hatalom gyakorlásában is az esküdtszéki intéz­mény által. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem az Isten kegyelméből való uralkodás elméletének, hanem a népfelség eszményén felépült azon államnak vagyok híve, a melyben a nemzet min­den polgára egyenjogú és az egyenjogú pol­gárok összes törekvései segítenek nagygyä és június 18 áti, szombaton, hatalmassá tenni hazát és nemzetet. (Élénk he­lyeslés a szélsőbalon.) A családot, mint az állam első fokozatát épúgy, mint a községet és vármegyét aláren­delem, mint részt az egésznek: az állam fogal­mának. (Helyeslés a szélsőbalon.) De valamint a család szentélyébe az állam kémkedő betolakodását határozottan ellenzem : épúgy nem aksrom, nem tűröm az önkormány­zat, a vármegye, a község területén az állami gyámkodást. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ott,ahol a nemzet a maga polgárai összessé­gében alkotja meg azon állam fogalmat, a mely­nek számára én a törvényhozás útján institutiokat keresek, megtalálom azon alapelmélet forrását, hogy a nemzet egészének, mint ilyennek, joga van ahhoz, hogy önmagát kormányozza. (Helyes­lés a szélsőbalon.) Más volt a állam fogalma az ókorban, más volt a középkorban, más az ma is. A mai mo­dernnek nevezett államjogi felfogás szerint is, másként construálja magának az állam fogalmát a köztársasági, itt ismét másként a sv íjczí, más­ként a franczia, másként az amerikai, ismét más­ként a demokratia, másként a plutokratia, más­ként a foederativ köztársaság elméletének baj­noka, épen úgy, mint másként construálja magáfiak a caesarismus, az alkotmányos monarchia, a Hocialismus, az anarchia stb. Kétségtelennek csak annyit t -rtok, hogy ismét a német tudósokkal szembe állítsam azt, hogy a kormány alkatnak vagy tágabb értelemben az egész alkotmány helyes berendezésének kérdése ma még nem megálla­podott, hanem úgy az emberiség fejlődésének, mint különösen az eddig elhanyagolt népjog fejlődésének van fentartva és még úttörőkre vár. Épúgy bizonyos ez, t. ház, mint a hogy állíthatom, hogy nemc-íak az általam felsorolt minden egyes elméletnek megtaláljuk híveit a tudomány világában, hanem még az is bizonyos hogy ezen elméleteknek megfelelőleg az európai continensen, sőt a transatlanticus államokban is, mindenütt más- meg másként alakúit meg az állam. A történelem, t. ház, csak egy alapigazságra tanít meg engem: arra, hogy az állam, vagyis azon fogalom, melyet egy geographiai területen elismert államfő alatt, közös czélra egyesűit polgárok tesznek azzá, mindenütt az ő termé­szeti, égalji, faji sajátságainak megfelelőleg ala­kúit külön állami egyeddé. Ez volt a szülőoka annak, hogy a hány állam alakúit, majdnem annyiféle is volt az. Ebből az alapigazságból folyik azonban egy corollarium és ez az, hogy az államalakulatnak sohasem az elismert államfő, hanem mindig maga az illető földrajzi területen lakó nép, nemzet adta meg az ő egyéni sajátosságaival az irány-

Next

/
Thumbnails
Contents