Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-504
Jg2 604. országos fiMs 1891. Belátom, hogy a törvényhozás terme nem alkalmas arra, hogy doctrinákat fejtegessünk, vagy akademieus diseussiokat folytassunk. Körösi Sándor: Olykor nem árt! (Derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza; Itt, t. ház, az élet által megállapított tételekkel szemben már nem tanítványokkal, hanem bajnokokkal és apostolokkal kell találkoznunk. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A mint tehát elismerem ezen tételnek jogosultságát, azonnal ki kell jelentenem, hogy tartózkodni fogok doctrinák fejtegetéséi ől, hanem rátérek azon elméleti tételek megállapítására, a melyek engem vezérelnek, hogy azokat a javaslattal szemben, melyet a magam részéről el nem fogadok, megvédelmezzem. (Helyeslés a szélsőbalon.) En azon iskolának vagyok híve, a mely, mint G-neis magát kifejezi, nem ismeri el a lejárt észjog által az elvont énből alkotott állam fogalmát; nem ismeri el, hogy az állam maga önczél lehetne, hogy a társadalomtól külön választott, azzal ellentétes, vagy csak disharmonicus érdekeket szolgáljon. Csak oly államnak jogosultságát ismerem el, a hol a társadalom minden rétegének törekvésével az állam maga egybeolvadt ég az állam a társadalom ezéljait és törekvéseit maga szolgálja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A jogállam ideálja tekintetében a német jogtudósoktól, a kik a jogállamot védelmezik, lényegileg abban különbözöm, hogy azon államban, melynek jogosultságát én elismerem, a melynek megvalósítását politikai czéljaim közé sorozom, nem ismerem el a társadalomnak osztályokra való tagolását és a jogoknak ezen osztályok számára való vindicálását, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és bár szemet nem hunyhatok a társadalomban tényleg létező osztályok előtt, de mégis azoknak részekre való felbontását, mint a jogegyenlőségnek nyilt és világos akadályait a magam részéről nemcsak hogy nem helyeslem, de gyűlölöm. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az én államorabsn nem a rétegeire felbomlott társadalom, hanem maga a nemzet, mint politikai egység, az alapfogalom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem a, társadalom, hanem a nemzet számára követelem, hogy része legyen az állami akarat nak kifejezésében a törvényhozás útján, részese legyen az állami akarat végrehajtásának az önkormányzat útján, a közigazgatás útján, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) de részese legyen a bírói hatalom gyakorlásában is az esküdtszéki intézmény által. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem az Isten kegyelméből való uralkodás elméletének, hanem a népfelség eszményén felépült azon államnak vagyok híve, a melyben a nemzet minden polgára egyenjogú és az egyenjogú polgárok összes törekvései segítenek nagygyä és június 18 áti, szombaton, hatalmassá tenni hazát és nemzetet. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) A családot, mint az állam első fokozatát épúgy, mint a községet és vármegyét alárendelem, mint részt az egésznek: az állam fogalmának. (Helyeslés a szélsőbalon.) De valamint a család szentélyébe az állam kémkedő betolakodását határozottan ellenzem : épúgy nem aksrom, nem tűröm az önkormányzat, a vármegye, a község területén az állami gyámkodást. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ott,ahol a nemzet a maga polgárai összességében alkotja meg azon állam fogalmat, a melynek számára én a törvényhozás útján institutiokat keresek, megtalálom azon alapelmélet forrását, hogy a nemzet egészének, mint ilyennek, joga van ahhoz, hogy önmagát kormányozza. (Helyeslés a szélsőbalon.) Más volt a állam fogalma az ókorban, más volt a középkorban, más az ma is. A mai modernnek nevezett államjogi felfogás szerint is, másként construálja magának az állam fogalmát a köztársasági, itt ismét másként a sv íjczí, másként a franczia, másként az amerikai, ismét másként a demokratia, másként a plutokratia, másként a foederativ köztársaság elméletének bajnoka, épen úgy, mint másként construálja magáfiak a caesarismus, az alkotmányos monarchia, a Hocialismus, az anarchia stb. Kétségtelennek csak annyit t -rtok, hogy ismét a német tudósokkal szembe állítsam azt, hogy a kormány alkatnak vagy tágabb értelemben az egész alkotmány helyes berendezésének kérdése ma még nem megállapodott, hanem úgy az emberiség fejlődésének, mint különösen az eddig elhanyagolt népjog fejlődésének van fentartva és még úttörőkre vár. Épúgy bizonyos ez, t. ház, mint a hogy állíthatom, hogy nemc-íak az általam felsorolt minden egyes elméletnek megtaláljuk híveit a tudomány világában, hanem még az is bizonyos hogy ezen elméleteknek megfelelőleg az európai continensen, sőt a transatlanticus államokban is, mindenütt más- meg másként alakúit meg az állam. A történelem, t. ház, csak egy alapigazságra tanít meg engem: arra, hogy az állam, vagyis azon fogalom, melyet egy geographiai területen elismert államfő alatt, közös czélra egyesűit polgárok tesznek azzá, mindenütt az ő természeti, égalji, faji sajátságainak megfelelőleg alakúit külön állami egyeddé. Ez volt a szülőoka annak, hogy a hány állam alakúit, majdnem annyiféle is volt az. Ebből az alapigazságból folyik azonban egy corollarium és ez az, hogy az államalakulatnak sohasem az elismert államfő, hanem mindig maga az illető földrajzi területen lakó nép, nemzet adta meg az ő egyéni sajátosságaival az irány-
