Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-504

országos ttlés 18&1, jtmlus 18-ftn, szombaton. Í83 Zütot és az alakulás elveit. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) így volt ez Magyarországon is. Nem a vezérek, nem a fejedelmek és nem a koronás királyok, hanem a nemzet, a maga összeségében és az ő sajátosságaiban adta meg a magyar alkotmánynak azon fenséges individualitást, a melynek védelmére, t. ház, én ma szót emelek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Erős meggyőződésem, hogy a föld összes népeinek, a tudomány összes nagyhatalmasságai­nak böleseségét messze túlszárnyalta a mi őseinknek azon bölcsesége, melylyel a magyar állam alkotmányának alapvető igazságait tör­vénybe iktatták. (Igaz! Igaz! a szélsőbalon:) A magyar államjogi felfogás egy tételben összesíthető. A magyar állam a szent korona symboluma által van kifejezve. Ez a fenséges — hozzá teszem: minden más monarchicus államétól különböző — symbolieus felfogás tette lehetővé azt, hogy Magyarországon alkotmá­nyunk legeardinalisabb tétele az volt, hogy a nemzetnek minden tagja, minden magyar ember: »membrum Sacrae Goronae Regni Hungariae« volt. (Felkiáltások jobb felől: A nemesség!) A magyar szent koronának, a magyar államnak tagja volt 1848 óta minden magyar ember, tehát tagja volt a legelső magyar ember, a király, tagja volt úr és koldus, szegény és gazdag egyaránt. (Ellemnondások jobb felől. Egy hang: Ha nemes volt!) Csak ez az elmélet volt az, a mely, a helyett, hogy megalázott volna, Magyarországon mindenkit felemell", hűségre, hazaszeretetre taní­tott és mindenek felett magyarokat nevelt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A nemzet fogalmának ilyen módon az alkot­mányban való beillesztése volt az alapja és kiin­dulási pontja annak, hogy Magyarországon ön­kormányzati rendszer keletkezett. A magyar alkotmány szerint a nemzet az államalakúlás első perczétől kezdve részese volt a törvényhozás­nak, részese volt a közigazgatásnak, részese volt a bírói hatalomnak is, egész a jus gladii-ig. Csak az újabb kor renegát állambölcsészeinek és államférfiainak jutott azon feladat osztályrészül, hogy a nemzetet szembeállítják a társadalom­mal, (Úgy van! a szélső baloldalon.) mesterségesen különválasztják a nemzetet a társadalomtól, hogy az állam czége alatt a kormányhatalom számára eonfiscálják azokat a jogokat, a melyeket a nem­zet nem az o számukra, hanem véráldozatok árán a maga számára szerzett meg és hosszú évszázadokon át megvédelmezett. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Es, t. képviselőház, milyenek azok a jel­szavak, a melyek alatt a mi, hosszú századokon át államfentartóknak bizonyult institutioinkat megtámadják. Az első, a mit a mélyen t. minis­terelnök úr beszédében kellett feltalálnom, hogy a parlamentarismus és az önkormányzat ellen­kezésben állnak egymással, felelős kormány és választási rendszeren felépült önkormányzat kizár­ják egymást. Nos, t. képviselőház, a ki ilyen nagy elveket felállít, annak első sorban igazol­nia kellene azt, hogy a történelem folyamán és különösen a legutóbbi időkben ez a parlamen­taris felelős kormányrendszer valahol összeütkö­zésbe kcrú'lt az önkormányzat rendszerével (Úgy van! a szélső baloldalon.) és hogy a felelős kor­mányrendszernek ezen összeütközésben az állam érdekeit valósítania nem sikerült: (Úgy van! a szélső baloldalon.) szóval, hogy a kormány az ön­kormányzat orgánumaival szemben a rövidebbet húzta. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ilyen adatokat azonban, t. képviselőház, ezen állításra mindhiába keresek; hiába keresem azt a messze századok múltjában; csak egyetlen egyet találok a legközelebbi decenniumok his­tóriájából s ez az, midőn Pest vármegyében n bosnyák for^pontoknak kiszolgáltatását meg­tagadta a vármegye és itt is elég volt egy kis ministerialis dorgatorium, a mely után követ­kezett a rendjel; (Élénk derültség a szélső bal­oldalon.) elég volt arra, t. képviselőház, hogy az állami akarat érvényesüljön és maga a renegát, az opponens ne csak tizemhárom próbás kormány­pártinak bizonyuljon, de még Herbertek nevel­tetéséről is gondoskodjék. (Élénk derültség és tetszés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Vitassuk meg, miben áll annak az elméletnek az igazsága, hogy a felelős kormányrendszer ellentétben áll az önkormány­zati rendszerrel és annak institutioival. Igen természetes, hogy itt az alkotmányjog idusául 1848-at kell felvennem. Az 1848 ban megalkotott alkotmányt, a mint azt azóta visszafejlesztették, állítják szembe az önkormányzat institutiojával. A mint már jeleztem, t, ház, Magyarország, kivéve a most is uralkodó dynastiának egyik­másik, rövidebb, de mindig ideiglenesen tartott és mindig törvénytelen korszakát, soha absolut hatalommal kormányzott ország nem volt. Magyar­ország alkotmányát nem a szuronyokra támasz­kodó fejedelemtől ajándékul, vagy a hadsereg­bér jutalékául, hanem egy daliás, áldozatkész, önérzetes nemzetnek polgári és katonai erényeiért szerezte jutalmul. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarországon nem a fejedelem adott a nemzetnek jogokat, hanem a nemzet részeltette a fejedelmet jogokban. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Magyarországon 1848 előtt is volt kormány, volt fejedelem, volt kép­viseleti rendszer, csakhogy akkor rendi rendszer volt, épágy, mint most önkormányzat.

Next

/
Thumbnails
Contents