Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

481. országos ülés 1891. április 22-én, szerdán. •39 küldöttség jött fel a kormányhoz és kérte, hogy talán az alispán ellen is kellene fegyelmi eljá­rást indítani, ha tény az, hogy helytelenül s nem ágy járt el mint kötelessége lett volna. A kormánynak volt is hajlandósága, hogy ez irányban a vizsgálatot elrendelje, sőt nevet is emiitettek akkoriban, hogy kit fognak kiküldeni a vizsgálat megejtésére. De a vizsgálat abban maradt, mert azt mondták a esongrádmegyei hivatalos tényezők, hogy ha az alispán, ki az ottani klikknek a feje, a kormány részéről ilyesminek tétetnék ki, akkor minden befolyásuk megsemmisül, mert ezzel azoknak adnak igazat, a kik ellenük fel mernek szólalni. A dolog vége tehát az lett, hogy a vizsgálatot elejtették és a dolgok még ma is úgy állanak, mint állottak ezelőtt. (Moagás bal felöl.) De ez még nem elég t. ház. (Mozgás jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) Az 1874 : XXXIII. tcz. !2. §-a szerint a központi választmány megalakításánál zsinór­mértékül szolgál, hogy minden egyes választó­kerületből két választópolgár választassák be abba. A legutóbbi választás alkalmával történt, hogy a közgyűlésen a központi választmány megválasztatott s a megválasztottak meg is kap­ták mandátumukat. A megválasztottak egy napon csak arra ébrednek fel, hogy ők nem tagjai a központi választmánynak, mert a megyei ügyész felebbezett a választás ellen a belügyministerhez s a belügyminister azt megsemmisítette. A klikk követelte, hogy a választást meg kell semmi­síteni, mert a választás egy kissé kellemetlenül ütött ki az ottani klikkre nézve, minthogy több függetlenségi elem jutott be a központi választ­mányba, mint a mennyit az megengedhetőnek talált. A tiszti ügyész tehát hivatalból felebbe­zett s azt állította, hogy megsértetett a törvény, mert egyik kerületből csak egy választópolgár vá­lasztatott be; a belügyminister pedig, minihogy hivatalosan volt értesítve a törvény megsérté­séről, minden kutatás nélkül a választást sietve megsemmisítette. (Mozgás a baJoldalop.) Pedig itt vannak kezeim között a hivatalos okmányok, melyekhői kitűnik, hogy a dolog nem úgy tör­tént, a mint azt a megyei ügyész előadta és hogy mind a két tag, a ki ellen felszólalt, ugyanazon választókerületben, mint választó polgár van bejegyezve. Az egyik Nóvák József t. képviselő­társam, a másik Eszes Mátyás dorozsmai malom­tulajdonos. Nóvák József: Csakhogy ez nem ugyanaz, mert van kettő. (Derültség jobb felől. Halljuk! Halljuk!) Komjáthy Béla: Megengedem, hogy úgy áll a dolog, .mint a t. képviselőtársam mondja. (Halljuk! Halljuk!) Tehát kettő közül az egyik! (Derültség a szélső baloldalon.) De arról talán KÉPVH. NAPLÓ. 1887- 92. XXIII. KÖTET. j mégis értesíteni is kellett volna az illetőket, hogy a választás megsemmisíttetett. De még ez sem történt meg, hanem az x. számú ministeri ren­deletet, mely erre vonatkozott, egyszerűen napi­rendre tűzték s akkor a klikk megválasztotta azokat, a kik neki tetszettek; s hogy mily szé­pen folyt a választás, arra ecclatans példa az, hogy az ekként választottak által eszközölt összeírásnál elkövetett szabálytalanságok miatt ma is 74 esetben büntető eljárás van folyamat­ban. (Mozgás bal félő!.) De, t. ház, én csak innen-onnan veszek szemelvényeket, hogy kiki ezen mozaikszerűen összeállított képből fogalmat alkothasson magá­nak arról, hogy Csongrádmegyében mily viszo­nyok uralkodnak. Szentes város árvaszékénél kiderült 1886­ban, hogy ott 18.300 frtot elsikkasztottak. (Egy hang a szélsőbalon: Csak!) Jelentést tesznek erről az alispánnak; sőt az érdekeltek kérelmére maga a belügyminister úr — ha jól emlékszem — Gunda Zoltán nevtí megbízottját küldte le felül­vizsgálatra. Leérkezik a megbízott és hivatalos jelentésében constatálja — meglehet, a belügy­minister úr nem tudja, de megtalálhatja a levél­tárban — hogy az a sikkasztás nemcsak megtör­tént, hanem arról tudnia kellett már ezelőtt két esztendővel a megyei alszámvevőnek is, mert ő volt az, a ki a zármérleget meghamisította. (Mozgás jobb felöl.) Ez van a ministeri kiküldöttnek hivatalos jelentésében. És mit gondolnak, t. ház, hogy mi történt erre azon igazán példaszerű közigazga­tási hatóság részéről? Az, hogy Szentes váro­sának volt és jelenlegi polgármestere ellen el­rendelték a fegyelmi eljárást, de azon alszám­vevővel szemben, kiről a ministeri biztos olyan terhelő vallomást tett, ezt fölöslegesnek tartot­ták. Csak öt esztendő múlva, midőn hírlapi czikkekben egyre hangoztatták azt, hogy nem becsületes ember az, a ki ily dologban a tör­vényes eljárás folyamatba tételét akadályozza, látták szükségesnek valamit tenni. Most már az is megtörtént, hogy az alispán, a ki a fegyelmi bizottság elnöke volt, ezelőtt mintegy két héttel nagy kegyesen maga ellen is kérte a fegyelmi eljárást. No, csakhogy mégis eszébe jutott, ha talán nem is a maga idejében. (Derültség a szélső baloldalon.) De itt van a legutóbbi eset is. Igaz, hogy ezt sérelemnek venni még nem lehet, a mennyi­ben még a sértett élhet a kellő orvoslás mód­jával. Itt van Szentes város főjegyzőjének esete, a kit csak azért — ámbár nem akarom őt vé­deni, mert védeni most nem hivatásom — hogy az alispánnak éjjeli zenét adott, egyszerűen fel­függesztették és hivatalából elcsapták. Nos ez ellen nem lehet szólani: ítéljenek az illető urak 12

Next

/
Thumbnails
Contents