Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

gg 481. országos ülés 1891. április 22-én, szerdán. nek tekintetik: ennek bizonyára mélyre ható okai vannak, melyeken segíteni kell. Evek óta járnak ide-oda sérelmeik orvos­lásáért, de meg nem hallgatták őket. Ma már nyilván beszélik a megyében a klikk tagjai, hogy a polgároknak nem lesz igazuk soha azzal a hivatalos hatalommal szemben, melyet ők tar­tanak kezükben: mert nekik a független pol­gárok érdekeit előmozdítani sem kedvük, sem akaratuk nincs. Kutattam az elkeseredés okát. Talán egyéni érdekek vannak megsértve ? Talán egyes pártok törekvéseinek állották útját'? Meg­győződtem, hogy nem: mert nem egyes párt­emberek, hanem pártkülönbség nélkül mindenki felzúdult, a ki a polgárok jogai iránt tisztelet­tel viseltetik. Ha mindazon adatokat, melyek okmányokba foglalva vannak előttem, fel akar­nám hozni, napokra volna szükségem. De csak néhány ecclatans példára szorítkozom. (Halljuk ! Halljuk !) Csongrád városának 1870 — 72. évi községi számadásai 1883-ig soha a megye által meg nem vizsgáltattak; daczára annak, hogy alig volt közgyűlés, melyen ezt pártkülönbség nélkül ne sürgették volna. De nem lehetett ezt elérni, mert bizonyos embereket compromittálni a hiva­talos hatalomnak nem állott érdekében. Végre 1883-ban kiadták a számadásokat a megyei főszámvevőnek, hogy tegyen róluk véle­ményes jelentést. Megmondhatom nevét is: Ká­dár Henrik. 0 hivatalosan constatálta, hogy nagyon sok a hiány, hogy hamis a mérleg, hogy hamisak a számlák, hamisak a nyugták. Ekkor azonban, mert véleménye nem tetszett a klikk­nek, elvették tőle a számadásokat és átadták az alszámvevőiiek. Az alszámvevő azután nagyon szépen kidolgozott számítást adott be, melynek végeredménye az lett, hogy ott minden tisztessé­gesen, minden becsületesen van elszámolva: ez valóban minta szám ad ás. Erre ugyanaz a Kádár, ki az előbb említett véleményt adta, kötelezve érezte magát felszólalni és azt mondta: uraim, hogy ez minta-számadás, én ezt eoncedálom, — mert az alszámvevő ezen tetszetős kifejezést használta, midőn betérj észté. — Minta-számadás pedig azért, mert hamis a számadás, hamisak a nyugták, hamis a végeredmény, megvan maga a napló is hamisítva és hogy még életemben nem láttam ilyen minta-számadást. (Mozgás jobb felöl.) Ezt nyilt ülésben mondta el Kádár Hen­rik, a főszámvevő. S mi lett az eredmény? Talán valaki ellen fegyelmi eljárást indítottak? Oh nem! Egyszerűen jóváhagyták a számadást és azt mondták: rendben van minden. Kádárt azon­ban a legelső alkalommal, midőn a kinevezésre került a sor, nem nevezték ki, mert turbulens elemnek tartották. (Élénk mozgás bal felöl. Egy hang: Ez az állami kinevezés!) Csongrádvármegyében a községek a sza­bályrendelet értelmében a közmunkapénzeket maguk kötelesek kezelni és elszámolni. Csongrád városában tudták, hogy legalább 20—25 ezer írtnak kellett már közmunka-vált­ság ezímén befolynia, de nincs meg. Ez irány­ban felszólaltak a megyei gyűlésen több ízben. Figyelmeztették az alispánt, hogy neki a felül­vizsgálat alkalmával ellenőrző útjában rá kellett volna jönnie erre, hogy hol van a pénz. Csak 13 év múlva derűit ki, hogy a 23.000 forint egy ottani szabályrendelet szerint illetéktelen kézben, a szolgabíró kezében van, még pedig minden számadás nélkül. Ekkor mi történt? Mikor erről tudomást vesznek a megyében: sür­getik, hogy tegyenek valami lépést; de azért az intézők semminemű lépést nem tesznek. Végre közbe jön egy sajátságos körülmény s minden megváltozik. (Halljuk! Halljuk !) A mint a megyei választások következtek és az a szolgabíró, a kinek kezén állítólag a 23.000 frt volt, vélet­lenül azon párthoz csatlakozott, mely a most is dicsőségesen uralkodó alispán megválasztásába beleegyezni nem akart: a 13 évi hallgatás rög­tön elmúlt; elrendelték a fegyelmi vizsgálatot és az anyagi zárlatot és a szolgabírót felfüggesz­tettek. (Egy hang a szélső balról: így szoktak tenni! Derültség jobb felől.) Ez, t. ház, nagyon correct és nagyon helyes volt; meri természetes dolog, hogy ha egyszer azon 1 itben vannak, hogy itt visszaélés történt, hogy illetéktelen kézbe jött a pénz : becsületbeli kötelessége az intézőknek ezen intézkedéseket megtenni. De vannak ott gondolkozó emberek és azt kérdezték a közgyűlés alkalmával: vájjon az az alispán, ki 13 évig erről tudomást sze­rezni nem akart, ki e szerint kötelességének sohsem tett eleget, ki botrányosan elhanyagolta a kötelességszerű ellenőrzést, nem tartozik-e szintén felelősséggel? Erre azt mondták, hogy nem! (Zaj a szélsőbalon.) Miért? Azért, mert az alispán személyét sérteni nem lehet, mert bizo­nyos körök által bizonyos alkalommal bizonyos czélra felhasználható. De, t. ház, most utólagosan kiderült, hogy nincs hiány, pedig akkor anyagi zárlatot ren­deltek el az illető szolgabíró ellen. A számvevő ugyanis kimutatta, hogy az összes hiány csak 2 frt és néhány krajczár. Kérdem már most t. ház: szabad-e valakit könnyelműen fegyelmi eljárás alá vonni, felfüggeszteni, vagyonára zár­latot rendelni, a választás előtt közvetlenül 10 nappal csak azért, hogy megfélemlítsék, nehogy szavazatát úgy értékesítse, a mint azt meggyőződése diktálja. Akkor a midőn ez a kérdés napirenden volt — és itt nem akarok nevekre hivatkozni, pedig vannak itt a házban, kik nekem igazat adhatnának — egy tekintélyes

Next

/
Thumbnails
Contents