Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

78 481. országos ti lés 1891. április 22-én, szerdán. törvényszékeknél, a hol a sűrű érintkezés az elnök és a bíró közt nem ritkán eontroversiákra, az emberi gyengeségből fejlődő ellenszenvre és , gyűlölködésekre szolgáltat okot, hogy egyik a másikat gyűlölet tárgyává teszi. Ha már most ily helyeken a gyűlölködés — emberek lévén — előfordulhat és az elnöknek a törvény alapján megadatik az a jog, hogy a bírónak maga­viselete feletti őrködés czímén behatolhat oda, a hová neki tetszik: akkor oly visszás állapoto­kat teremtünk, a miket úgy az igazságszolgál­tatásnak, mint magának a bírói karnak tekin­télye érdekében okvetetlenül el kell kerülni. Fel van sorolva ezen szakasz harmadik pontjában ez is: »intézkedés úgy a tapasztalt rendetlenség, késedelmeskedés és visszaélés meg­szüntetése, valamint azoknak megtorlásairánt«. Hogy a rendetlenség, késedelmeskedés ás visszaélés megszííntettessék, az helyes : de mit értünk a felügyeleti jogkörbe utalt meg­torlás alatt? Felkérem a t. többség tagjait: mél­tóztassanak az iránt nyihitkozni, hogy mit érte­nek ez alatt? Hogy én mit értek, azt röviden megmondom. A törvényjavaslat indokolásából látom és egyébként is jogtudományom segélyével meg­tudom magamnak magyarázni azt, miből áll a megtorlási intézkedés. Állhat az ezen törvény­javaslatban megállapított rendbírságok kiszabá­sából, a melyek azonban csakis az illető felsőbb bíróságok tanácsa által gyakorolható; és állhat az indokolás szerint az rigynevezett elnöki meg­intés jogából is. Ezek a positiv megtorlási in­tézkedések. Mert hogy ezen kivfíl miből álljon ez a megtorlás: az a törvényjavaslatból és an­nak indokolásából nem tűnik ki; én legalább a megtorlási intézkedés egyéb sanctioját felfedezni nem tudtam. Ebből a kettőből is a megintés joga nem a felügyeleti jog czímén, hanem fegyelmi hatáskörben már törvény által van biz­tosítva az elnöknek; tehát ez a fegyelmi jog­körhöz tartozó elnöki megintés, a melyre nézve meg kell jegyeznem — hogy a t. igazságügy­minister úr is teljesen tájékozva legyen — hogy nem úgy, mint az itt eontemplált rendbírság, a mely­lyel a bíróra hátrányos befolyást adni nem szán­dékoznak, de az az elnöki intés, ha fegyelmi vétséget követ el valamely bíró, súlyosbító kö­rülmény számba megy, mert ez már fegyelmi, habár diseretiomtrius jogkörben hozott büntetés­nek tekintetik. Ha már most fegyelmi jogkörben ily elnöki intés alkalmazása fegyelmi büntetés : természetes, hogy ennek büntetés jellege kell hogy legyen. Es azért azt hiszem, hogy mert az 1871 : VIII. tez. szerint az elnöki intés joga már biztosítva van, és az hatályon kivűl nem helyez­tetik ; ide pedig nem illik, mert nem fegyelmi kérdés, hanem felügyeleti jog, a melyet tárgya­lunk: e törvényben más positiv megtorlási jog­ról, mint a rendbirságról szó sem lehet. De ha másról van szó, méltóztassék taxatíve felsorolni: melyek azok az intézkedések, a melyekre meg­torlásképen alantasaival szemben az elnök által alkalmazhatók. (Hdyeslés a szélső baloldalon.) Ezek azok, t. ház, a melyekkel különösen a szakasz első részében a bírói függetlenséget lényegében vitiálva látom; a melyre nézve kérve kérem a t. házat: méltóztassék objectiv meg­bírálás tárgyává tenni, vájjon helyes-e vagy nem az, hogy tisztán politikai, a végrehajtó hatalom körébe tartozó közegnek, az igazságiigyminis­ternek a bírói karra ilyen befolyás adassék. Magam részéről Veszter Imre képviselő­társam indítványához csatlakozván, ahhoz al­módosítványként benyújtom a következőt (ol­vassa): Az 1. pont helyett tétessék: »Orködés az ügyviteli szabályok megtartása és a fölött, hogy a felügyeleti jogkör alatt állóknak hivatalos eljárásuk közben tanúsított magaviseletök állá­suknak megfelelő leg-yen.« Mert én csak a hiva­talos működés körére akarom szorítani a fel­ügyeletet. A második különálló módosítás, a mire különben nagy súlyt nem fektetek, a következő: A harmadik pontban e szó után »azoknak« tétessék a szöveg helyett: »a jelen törvény által szabott korlátok közt való megtorlása, illetve a fegyelmi vagy büntető eljárásra való utalása iránt«. Mert az tartozik a fegyelmi jogkörbe, hogy az esetben, ha az elnök többet lát, mint felügyeleti jogot, azt a fegyelmi vagy fenyítő útra utal­hassa. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöke Fel fognak olvastatni a módosít­ványok. Madarász József jegyző (olvassa Polónyi Géza módositványát). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. képviselőház! Kötelességem az előterjesztett módosítványokkal egyenkint és érdemileg foglal­kozni. (Halljuk!) A kormány és én azt hisszük, hogy a t. háznak minden oldala abban a helyzetben van. hogy a módosítványokat nem a magyarázat indokából és nem is azért utasítja vissza, mintha még azon kilátásba helyezett eshetőségre is, a melyet Polónyi Gréza képviselő úr felemlített, hogy onnan kerül ki az igazságügyminister (szóló a szélső baloldalra mutat), a szöveget helyesnek nem tartaná; hanem a mint majd bátor leszek a t. ház előtt kifejteni, mint téveseket és tárgy­talanokat utasítom vissza. (Halljuk! Halljuk!) Veszter Imre t. képviselőtársain módosít­ványa két irányra terjed ki. Először, hogy töröltessék ki a »különosen« szó. A mely módo­sításnak értelme az lenne, hogy a 4. §-ban

Next

/
Thumbnails
Contents