Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

78 481. országos ti lés 1891. április 22-én, szerdán. törvényszékeknél, a hol a sűrű érintkezés az elnök és a bíró közt nem ritkán eontroversiákra, az emberi gyengeségből fejlődő ellenszenvre és , gyűlölködésekre szolgáltat okot, hogy egyik a másikat gyűlölet tárgyává teszi. Ha már most ily helyeken a gyűlölködés — emberek lévén — előfordulhat és az elnöknek a törvény alapján megadatik az a jog, hogy a bírónak magaviselete feletti őrködés czímén behatolhat oda, a hová neki tetszik: akkor oly visszás állapotokat teremtünk, a miket úgy az igazságszolgáltatásnak, mint magának a bírói karnak tekintélye érdekében okvetetlenül el kell kerülni. Fel van sorolva ezen szakasz harmadik pontjában ez is: »intézkedés úgy a tapasztalt rendetlenség, késedelmeskedés és visszaélés megszüntetése, valamint azoknak megtorlásairánt«. Hogy a rendetlenség, késedelmeskedés ás visszaélés megszííntettessék, az helyes : de mit értünk a felügyeleti jogkörbe utalt megtorlás alatt? Felkérem a t. többség tagjait: méltóztassanak az iránt nyihitkozni, hogy mit értenek ez alatt? Hogy én mit értek, azt röviden megmondom. A törvényjavaslat indokolásából látom és egyébként is jogtudományom segélyével megtudom magamnak magyarázni azt, miből áll a megtorlási intézkedés. Állhat az ezen törvényjavaslatban megállapított rendbírságok kiszabásából, a melyek azonban csakis az illető felsőbb bíróságok tanácsa által gyakorolható; és állhat az indokolás szerint az rigynevezett elnöki megintés jogából is. Ezek a positiv megtorlási intézkedések. Mert hogy ezen kivfíl miből álljon ez a megtorlás: az a törvényjavaslatból és annak indokolásából nem tűnik ki; én legalább a megtorlási intézkedés egyéb sanctioját felfedezni nem tudtam. Ebből a kettőből is a megintés joga nem a felügyeleti jog czímén, hanem fegyelmi hatáskörben már törvény által van biztosítva az elnöknek; tehát ez a fegyelmi jogkörhöz tartozó elnöki megintés, a melyre nézve meg kell jegyeznem — hogy a t. igazságügyminister úr is teljesen tájékozva legyen — hogy nem úgy, mint az itt eontemplált rendbírság, a melylyel a bíróra hátrányos befolyást adni nem szándékoznak, de az az elnöki intés, ha fegyelmi vétséget követ el valamely bíró, súlyosbító körülmény számba megy, mert ez már fegyelmi, habár diseretiomtrius jogkörben hozott büntetésnek tekintetik. Ha már most fegyelmi jogkörben ily elnöki intés alkalmazása fegyelmi büntetés : természetes, hogy ennek büntetés jellege kell hogy legyen. Es azért azt hiszem, hogy mert az 1871 : VIII. tez. szerint az elnöki intés joga már biztosítva van, és az hatályon kivűl nem helyeztetik ; ide pedig nem illik, mert nem fegyelmi kérdés, hanem felügyeleti jog, a melyet tárgyalunk: e törvényben más positiv megtorlási jogról, mint a rendbirságról szó sem lehet. De ha másról van szó, méltóztassék taxatíve felsorolni: melyek azok az intézkedések, a melyekre megtorlásképen alantasaival szemben az elnök által alkalmazhatók. (Hdyeslés a szélső baloldalon.) Ezek azok, t. ház, a melyekkel különösen a szakasz első részében a bírói függetlenséget lényegében vitiálva látom; a melyre nézve kérve kérem a t. házat: méltóztassék objectiv megbírálás tárgyává tenni, vájjon helyes-e vagy nem az, hogy tisztán politikai, a végrehajtó hatalom körébe tartozó közegnek, az igazságiigyministernek a bírói karra ilyen befolyás adassék. Magam részéről Veszter Imre képviselőtársam indítványához csatlakozván, ahhoz almódosítványként benyújtom a következőt (olvassa): Az 1. pont helyett tétessék: »Orködés az ügyviteli szabályok megtartása és a fölött, hogy a felügyeleti jogkör alatt állóknak hivatalos eljárásuk közben tanúsított magaviseletök állásuknak megfelelő leg-yen.« Mert én csak a hivatalos működés körére akarom szorítani a felügyeletet. A második különálló módosítás, a mire különben nagy súlyt nem fektetek, a következő: A harmadik pontban e szó után »azoknak« tétessék a szöveg helyett: »a jelen törvény által szabott korlátok közt való megtorlása, illetve a fegyelmi vagy büntető eljárásra való utalása iránt«. Mert az tartozik a fegyelmi jogkörbe, hogy az esetben, ha az elnök többet lát, mint felügyeleti jogot, azt a fegyelmi vagy fenyítő útra utalhassa. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöke Fel fognak olvastatni a módosítványok. Madarász József jegyző (olvassa Polónyi Géza módositványát). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. képviselőház! Kötelességem az előterjesztett módosítványokkal egyenkint és érdemileg foglalkozni. (Halljuk!) A kormány és én azt hisszük, hogy a t. háznak minden oldala abban a helyzetben van. hogy a módosítványokat nem a magyarázat indokából és nem is azért utasítja vissza, mintha még azon kilátásba helyezett eshetőségre is, a melyet Polónyi Gréza képviselő úr felemlített, hogy onnan kerül ki az igazságügyminister (szóló a szélső baloldalra mutat), a szöveget helyesnek nem tartaná; hanem a mint majd bátor leszek a t. ház előtt kifejteni, mint téveseket és tárgytalanokat utasítom vissza. (Halljuk! Halljuk!) Veszter Imre t. képviselőtársain módosítványa két irányra terjed ki. Először, hogy töröltessék ki a »különosen« szó. A mely módosításnak értelme az lenne, hogy a 4. §-ban