Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

481. országos Ülés tSU. április 2'2-éii, szerdán. 79 taxatíve és kimerítőleg volna felsorolva minden irányzata a felügyeleti jognak. Ez, t. ház, káros volna azért, mert a bíróságok működésének igen lényeges részére való felügyelet és annak szemmel tartása — a mint ezt bizonyára senkisem tagadhatja — a felügyeleti jog körébe tartozik. A mint már a múltkor volt szerencsém kiemelni: soha semminemű állam törvénye nem kísérelte meg azt, hogy a felügyeleti jognak irányzatát kimerítőleg, taxatíve szabályozni akarja. Hiszen ha például a felügyeleti jogot csak azon irányzatokban engednők meg, a mint •A módosítások értelmében a szövegben megmaradna: akkor kérdem, mily alapon tehetné a minister felügyelet tárgyává azt, hogy valamely bíróságnál előállhat-e incompatibilitási viszony; hiszen ez nem az ügyvitellel van szabályozva. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Pedig ez kétségtelen tárgya a felügyeleti jognak. Vagy például mily alapon tehetné a minister felügyelet tárgyává azt, vájjon az ügyé.z megtartja-e és mily módon a szabadság-büntetések végrehajtására vonatkozó szabályokat, a melyek az ügyészi ügyvitelben szintén nincsenek? Vagy megtartják-e a szabályokat ott, a hol telekkönyvi betéteket szerkesztenek — a mi iránt az ügyvitel absolute nem foglal magában szabályokat — és nemcsak azok szerkesztésénél, hanem egyáltalán megtartják-e a munka rendjénél és a munka beosztásánál ? Miként lehetne például felügyelni arra, hogy vájjon a telekkönyvek vitele ott, a hol az nem az ügyvitel értelmében történik, egyébként is szabályszerűen eszközöltetik-e? Hát, t. ház, ha ezt a módosítványt elfogadnék s ha tisztán az ügy\dtelt vennők ama kör meghatározásának alapjául, a melyen körülbelül a, módosítások elfogadása esetén a felügyeletnek mozognia kell: akkor a leglényesebb dolgok, a melyek kétségtelenül felügyelet tárgyát képezik, kivétetnek a felügyelet alól. Menjünk most egy lépéssel tovább. (Halljuk! Halljuk!) Veszter t. képviselőtársam másik módosítványa — gondolom — kihagyatni kívánja a törvényjavaslatból azt, hogy a felügyeleti hatóság az alkalmazottak hivatalos működésére felügyelhessen. Ennélfogva a felügyelet a hivatalos működésre, a mely mindig és mindenkor legfőbb tárgya a felügyeletnek, absolute ki nem terjedne. Tudom és bele is bocsátkozom majd azon okokba, a melyek miatt ezt ki akarják hagyni s lesz szerencsém a t. házat felvilágosítani és megnyugtatni az iránt, hogy az az érvelés egészen téves alapokon mozog. (Halljuk! Halljuk!) Miből áll maga a felügyelet? Tulajdonképen kétféle aetusból. A felügyelet mindenekelőtt az observatio, a szemmel tartás; és azután az intézkedés. Observálni és szemmel tartani a felügyelő hatóságnak a felügyelete alá helyezett viszonyokat és közegeket mindig csak oly irányban lehet, a melyek azon közegeknek hivatalos működésére vonatkoznak, vagy azzal kapcsolatban állanak; de ezen irányzatokban határozottan kell is felügyeletet gyakorolniok. Nem lehet ez irányzatokat kimeríteni; de ebben semmi baj sincs. A tulajdonképeni baj és önkény csak abban volna, ha a felügyeleti hatóságnak intézkedési joga felügyeleti hatóság czímén korlátlau lenne. De ez nem korlátlan. A felügyeleti hatóság intézkedési hatalma körűi van írva ; annak korlátjai vannak; és annak módjai is megvannak szabva. Tartanak attól, hogy a felügyelet által a bírói ítélkezés függetlensége befolyásoltatik, vagy befolyásoltathatik, ha benmaradt a javaslatban a hivatalos működésre való felíigyelet kifejezése. De e befolyásolás és befolyásoltatás lehetőségének egy határozott s törvényben kimondott korlát mond ellent s gátolja azt. Ez a törvényes korlát abban áll, hogy egyik alaptörvényünk azt rendeli, hogy a bíró ítéleteiben a törvények és a törvényes rendeletek értelmében figy, a mint azokat legjobb meggyőződése szerint felfogja, tartozik ítélni. A ki pedig a bírót ezen törvényben meghatározott kötelessége, vagy szabadsága ellenére bármely irányban befolyásolni vagy utasítani akarja: határozottan a törvényes tilalom ellen ütköző dolgot cselekszik. Midőn tehát a javaslatban az mondatik, hogy az igazságügyi kormány a hivatalos működésre felügyeletet gyakorol: ebből nem az következik, hogy a hivatalos működésre való felügyelet czíme alatt korlátlan felügyeleti intézkedés és befolyásolás történhetik. Feleztem, hogy hol van a leglényegesebb irányban határozott és áthághatatlan törvényes korlát. De hát a t. képviselő úr a motívumokra hivatkozott, megütközését fejezvén ki a felett, hogy miként lehet a motívumokban rámutatni arra, hogy a felügyelő közegnek még az ítélkezés minőség-érői is tudomást kell szereznie. Eu pedig, t. ház, azt tartom, hogy az a felügyelet igen keveset érne, a mely a felügyeletnek ezt az egyik leglényegesebb kötelességét elhanyagolná. Tegyünk különbséget a között, hogy ha valaki az ítélkezés minőségét nézi és arról magának tudomást szerez; és a köxött, ha. valaki az ítélkezés minőségét befolyásolja. (Helyeslés és tetszés jobb felöl.) A befolyásolás tiltva van s így törvényellenes; de az ítélkezés minőségét nézi: az elkerülhetetlenül szükséges. Hisz t* nélkül a felügyeleti hatóság az ország igazság-