Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-480
480, országos Ülés 1891. április 21-én, kedden. a Varasdy Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat és as első fejezet czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa as első szakaszt). Madarász József jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Az első szakaszhoz első sorban elvi szempontból kell hozzá szólanom. Nagyon óhajtanám, ha a t. minister lír tájékozna bennünket az iránt, vájjon ragaszkodik-e— és ha igen, vájjon milyen alkotmányjogi vagy igazságszolgáltatási szempontokból a főfelügyeleti ezímhez; miután én azon véleményben vagyok, hogy a t. minister úr akkor, midőn a törvényjavaslatot benyújtotta, helyesen értelmezte ezen fogalmak jelentőségét és ő maga csak a felügyeleti jog czímét választotta. Azt hiszem, ha fontosabb indokok fenn nem forognak, melyek a »fő felügy életi« czím adományozása, illetőleg törvénybe iktatása mellett szólnak: merőben feleslegesnek látszik, hogy egy és ugyanazon törvényjavaslatban tényleg egy és ugyanazon jogkörről — mert a jogkör tényleg egy és ugyanaz -— kétféle fogalom decretáltassék. Ezt sem törvényhozási, sem törvénymagyarázási szempontból nem tartom kívánatosnak: mert nehezen hozzáférhető fogalom lesz azok számára, a kik ezen törvényt a gyakorlatban alkalmazzák, hogy kikeressék azon jogi dispositiót, a mely a felügyeleti és a főfelügyeleti jog között tényleg létezik; midőn maga a törvényjavaslat már 1. §-ában világosan kimondja, hogy a főfelügyelet a felügyelet körébe tartozó minden intézkedés közvetlen megtételének jogát is magában foglalja. Vagyis a főfelügyelet ugyanaz, a mi a felügyelet. Ennyit elvi szempontból. Ha azonban a t. minister át* nekem bármi elfogadható argumentumot lesz szíves felhozni, a mely indokolja, hogy a törvénybe ez a dispositio tétessék: a kérdést nem tartom olyan fontosnak, hogy annak a részletezésébe bocsátkozzam. Mindenesetre felkérem a minister urat, szíveskedjék felvilágosítani. Előre jelzem, hogy álláspontjához hozzá fogok járulni. Egyelőre benyújtom módosítványomat, melyet azon esetre visszavonok, ha a t. minister ár meg fog nyugtatni. Ha azonban a t, minister úr a főfelügyeleti czímet a törvényben fentärtja; abban az esetben nézetem szerint szükséges lesz egy positiv dispositiónak felvétele; nevezetesen, miután a főfelügyeleti jog és a felügyeleti jog ketté van választva: a minister hatásköre épen a főfelügyeleti jog alatt van felemlítve. A 7. §. kimond egy teljesen helyes elvet: hogy akkor, midőn kiküldetés útján gyakoroltatik az ellenőrzés — mert igen természetes, hogy sem a minister, sem a királyi tábla elnöke nem lehetnek abban a helyzetben, hogy a felügyeleti jognál KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XXIII KÖTET. fogva a vizsgálatot személyesen foganatosítsák — ki van mondva a 7. §-ban, hogy a megvizsgálandó hatóság főnökénél alsóbb rangú közeg a vizsgálattal meg nem bízható. Ez helyes elv. Azonban a 7. §-ban foglalt ezen helyes elvet a minister és a bizottság elfelejtette az í. §-ba belefoglalni. Már most, ha az 1-ső §-ban ki nem mondjuk azt a helyes elvet, a mi a 7. §-ban foglaltatik: akkor ezen két szakasz értelme az lenne, hogy a főfelügyelő hatóság nincs kötve azon korlát által, melyhez a felügyelő hatóság kötve van. Vagyis a főfelügyeleti hatóságra nem tétetik az a helyes distinctio, hogy a vizsgálatot a megvizsgálandó hatóság főnökénél alsóbb rangú közeg nem foganatosíthatja. A törvénynek ezen szövege könnyen félreértésre adhat okot; és azt hiszem, helyes lenne, hogy a 7. szakaszban fentartott elv, a mit én helyesnek tartok, — hogy t. i. a felügyeleti hatóság részéről a vizsgálattal csak oly közeg bízható meg, a ki a megvizsgálandó rangjánál magasabb vagy vele legalább is egyenrangú — a felügyeleti hatóságoknál is felvétessék; vagyis nemi szabad bekövetkeznie azon esetnek, hogy az igazságiigymiuister úr esetleg egy titkárt bízzon meg teszem azt egy euriai bírói ranggal bíró törvényszéki elnök vizsgálatára. Azon esetre, ha a főfelügyeleti jog czíme inegtartatik: akkor szükséges lesz az i-ső §-ba felvenni a 7. §-ba foglalt intézkedést. Nézetem szerint egyébiránt sokkal helyesebb lenne az eredeti álláspont helyreállítása, melynél fogva főfelügyelet és felügyelet közt különbség nem tétetnék. Ez esetben a szakaszt akként változtatnám meg, hogy az első bekezdésben a »főfelügyelet« helyett felügyelet tétessék; a második bekezdés kimaradna. Egyébként a szakasz teljes érteimében úgy maradna, a mint van. Mert ha főfelügyelet és felügyelet között külömbség nem tétetik: akkor természetesen nem szükséges külön kimondani, hogy a főfelügyelet magában foglalja a felügyelet alá tartozó dolgokat. Azért módosítványom azt czélozza, hogy a főfelügyelet szó helyett tétessék »feíügyelet«. Mindezeknél fogva a módosítványt alternative vagyok kénytelen benyújtani. Ha a t. ház az eredeti szöveget kívánja fentartani, az esetben a harmadik bekezdés után a következő új pont felvételét hozom javaslatba: »Ezen megbízás azonban a 7. §. értelmében a megvizsgálandó hatóság főnökénél alsóbb rangú közegre nem ruházható«. A minister úrnak tetszésére bízom, hogy akár az egyik, akár a másik módosítványt fogadja el. Előre is jelzem, hogy több helyen leszek szerencsés módosításokat javaslatba hozni. Ha a 9