Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

64 480. orseágos ülés 1891. április 31-én, kedden. dások jobb felől.) De akármit értünk is alatta, a fogalom mindenesetre bizonytalan. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Továbbá a 34. §-ban az mondatik, hogy a kir. járásbíróságokhoz a szükséghez képest több járásbírót is lehet kinevezni. A törvénynek ilyen szövege mellett — habár szívesen veszem tudo­másul, hogy a minister úr csak kettőt akar ki­nevezni -- akár 30 vagy 50 bíró is kinevez­hető lenne. Ezt csak méltóztatik megengedni. Végül a 35. §. szerint a kir. törvényszékek­nél albírói állások rendszeresíttetnek. Ez minden codificationalis fogalom szerint azt jelenti, hogy új állások creáltatnak. Ebben a kérdésben eddig teljes chaos uralkodott. Most szíves volt a minister úr bennünket felvilágosítani. Az ő fel­fogása szerint tényleges szaporítás is előfordul- : hat bizonyos törvényszékeknél. Hát én e felett most nem vitatkozom; majd i a részleteknél igyekezni fogunk e tekintetben helyesebb szöveget megállapítani. Csak azt akar­tam jelen felszólalásomban constatálni, hogy a mi álláspontunk az, hogy szívesen hozzájárulunk az igazságszolgáltatás érdekeinek előmozdításá­hoz; de ilyen latitude-ök mellett, a hol a lét­szám egyáltalában megállapítva nincs, a költ­ségvetés szempontjából ily módon a megsza­vazáshoz hozzá nem járul hatunk. Ez volt ide vágó szavaimnak értelme. A többire majd a részleteknél fogok reflectálni. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Engedje meg a t. ház, hogy rövid időre ismét szót emeljek (Halljuk.! Halljuk!) és a javaslatra vonatkozólag még két nyilatkozatot tegyek a ház előtt, a melyek kell, hogy a részletes vitát bizonyos irányban befolyásolják. Először is az előttem szólott t. képviselő urat arra figyelmeztetem, hogy az elsőfokú bíró­ságoknál alkalmazott bírák létszáma sehol tör­vényben meghatározva nincs. Az mindig csak budgetszerűleg határoztatik meg. A létszám törvényben csakis a királyi táblákra és a curiára nézve van meghatározva. Ennélfogva, midőn az idézett szakaszokat a ház megszavazza, nem ennyi vagy annyi bírót szavaz meg; mert az a megszavazás mindig a budgetben történik; hanem megadja a ministernek a lehetőséget, hogy al­bírákat törvényszékekhez személyszaporitáeként vagy törvényszéki bírák helyett javaslatba hoz­hasson. A mi azt a két nyilatkozatot illeti, melyet tenni óhajtok, az a következőkben áll. (Halljuk! Halljuk!) Az első az, hogy a törvényjavaslat egyik szakaszához — mely a jogtudorságot, mint a gyakorlati bírói vizsga előfeltételét szabja meg —- magam fogok egy módosítványt be­nyújtani, a melynek értelme az lesz, hogy a jogtudorság ne legyen előfeltétele a gyakorlati bírói vizsgának; de egy későbbi törvényjavas­latban az is indítványba fog hozatni, hogy ne legyen feltétele az ügyvédi vizsgának sem. (Általános helyeslés.) Miután az államvizsgáknak jelen szervezete olyan, hogy nem nyújt biztosí­tékot a tudásnak azon mennyisége iránt, a melyet mint elméleti előképzettséget úgy az ügyvédi, mint a bírói pályára nézve megkívá­nunk : ennélfogva én és t. collegám, a cultus­minister megállapodtunk abban, hogy ő — a mihez én is hozzájárulok — az államvizsgák átalakítását fogja eszközölni; (Általános helyeslés.) még pedig olyformán, hogy az a jogi ismere­teknek azon mértékét, a melyet a rigorosalis rendszer jó kezelése mellett biztosítva találtunk, ezen szigorított államvizsgák alapján is biz­tosítva lássuk. (Helyeslés.) Ebben az esetben azután igen természetesen a jogtudorság elveszti képesítő jellegét és át kell abikúlnia ismét és lesz az, a mi Üredeti rendeltetése: tisztán tudo­mányos jellegű fokozat. (Álalános élénk helyeslés.) Ez az első, a mit a t. háznak javaslatba fogok hozni. A második a vizsgálóbírói intézményre vonatkozik. Ennek körvonalai a törvényjavaslat illető szakaszában nincsenek elég plastice ki­fejezve. Részemről javaslatba fogok hozni egy szöveget, a melyben érvényre lesz juttatva azon elv, hogy vizsgálatokat csak bíró, már vagy al­bíró, vagy törvényszéki bíró, vagy járásbíró, de mindig csak bíró végezhet és hogy jegyző és aljegyző csak mint segédszemélyek alkalmaz­hatók. (Élénk helyeslés.) Ezek tehát egész vizs­gálatot nem végezhetnek és soha nem rendel­hetnek el személyi letartóztatást, házkutatást és bűnvádi lefoglalási cselekményeket. Ily értelmű indítványt fogok javaslatba hozni, a mely alka­lommal azután a vizsgálóbírák számára vonat­kozó, inkább pénzügyi természetű controversiák is elin'ézhetők lesznek. Ez az, a mit kötelességemnek tartottam a t. ház előtt kijelenteni. Különben kérem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szö­vegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a törvényjavas­latot. Következik a részletes tárgyalás. (Felkiál­tások: Holnap! Ma!) Még pedig először a czím.

Next

/
Thumbnails
Contents