Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

64 480. orseágos ülés 1891. április 31-én, kedden. dások jobb felől.) De akármit értünk is alatta, a fogalom mindenesetre bizonytalan. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Továbbá a 34. §-ban az mondatik, hogy a kir. járásbíróságokhoz a szükséghez képest több járásbírót is lehet kinevezni. A törvénynek ilyen szövege mellett — habár szívesen veszem tudomásul, hogy a minister úr csak kettőt akar kinevezni -- akár 30 vagy 50 bíró is kinevezhető lenne. Ezt csak méltóztatik megengedni. Végül a 35. §. szerint a kir. törvényszékeknél albírói állások rendszeresíttetnek. Ez minden codificationalis fogalom szerint azt jelenti, hogy új állások creáltatnak. Ebben a kérdésben eddig teljes chaos uralkodott. Most szíves volt a minister úr bennünket felvilágosítani. Az ő felfogása szerint tényleges szaporítás is előfordul- : hat bizonyos törvényszékeknél. Hát én e felett most nem vitatkozom; majd i a részleteknél igyekezni fogunk e tekintetben helyesebb szöveget megállapítani. Csak azt akartam jelen felszólalásomban constatálni, hogy a mi álláspontunk az, hogy szívesen hozzájárulunk az igazságszolgáltatás érdekeinek előmozdításához; de ilyen latitude-ök mellett, a hol a létszám egyáltalában megállapítva nincs, a költségvetés szempontjából ily módon a megszavazáshoz hozzá nem járul hatunk. Ez volt ide vágó szavaimnak értelme. A többire majd a részleteknél fogok reflectálni. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Engedje meg a t. ház, hogy rövid időre ismét szót emeljek (Halljuk.! Halljuk!) és a javaslatra vonatkozólag még két nyilatkozatot tegyek a ház előtt, a melyek kell, hogy a részletes vitát bizonyos irányban befolyásolják. Először is az előttem szólott t. képviselő urat arra figyelmeztetem, hogy az elsőfokú bíróságoknál alkalmazott bírák létszáma sehol törvényben meghatározva nincs. Az mindig csak budgetszerűleg határoztatik meg. A létszám törvényben csakis a királyi táblákra és a curiára nézve van meghatározva. Ennélfogva, midőn az idézett szakaszokat a ház megszavazza, nem ennyi vagy annyi bírót szavaz meg; mert az a megszavazás mindig a budgetben történik; hanem megadja a ministernek a lehetőséget, hogy albírákat törvényszékekhez személyszaporitáeként vagy törvényszéki bírák helyett javaslatba hozhasson. A mi azt a két nyilatkozatot illeti, melyet tenni óhajtok, az a következőkben áll. (Halljuk! Halljuk!) Az első az, hogy a törvényjavaslat egyik szakaszához — mely a jogtudorságot, mint a gyakorlati bírói vizsga előfeltételét szabja meg —- magam fogok egy módosítványt benyújtani, a melynek értelme az lesz, hogy a jogtudorság ne legyen előfeltétele a gyakorlati bírói vizsgának; de egy későbbi törvényjavaslatban az is indítványba fog hozatni, hogy ne legyen feltétele az ügyvédi vizsgának sem. (Általános helyeslés.) Miután az államvizsgáknak jelen szervezete olyan, hogy nem nyújt biztosítékot a tudásnak azon mennyisége iránt, a melyet mint elméleti előképzettséget úgy az ügyvédi, mint a bírói pályára nézve megkívánunk : ennélfogva én és t. collegám, a cultusminister megállapodtunk abban, hogy ő — a mihez én is hozzájárulok — az államvizsgák átalakítását fogja eszközölni; (Általános helyeslés.) még pedig olyformán, hogy az a jogi ismereteknek azon mértékét, a melyet a rigorosalis rendszer jó kezelése mellett biztosítva találtunk, ezen szigorított államvizsgák alapján is biztosítva lássuk. (Helyeslés.) Ebben az esetben azután igen természetesen a jogtudorság elveszti képesítő jellegét és át kell abikúlnia ismét és lesz az, a mi Üredeti rendeltetése: tisztán tudományos jellegű fokozat. (Álalános élénk helyeslés.) Ez az első, a mit a t. háznak javaslatba fogok hozni. A második a vizsgálóbírói intézményre vonatkozik. Ennek körvonalai a törvényjavaslat illető szakaszában nincsenek elég plastice kifejezve. Részemről javaslatba fogok hozni egy szöveget, a melyben érvényre lesz juttatva azon elv, hogy vizsgálatokat csak bíró, már vagy albíró, vagy törvényszéki bíró, vagy járásbíró, de mindig csak bíró végezhet és hogy jegyző és aljegyző csak mint segédszemélyek alkalmazhatók. (Élénk helyeslés.) Ezek tehát egész vizsgálatot nem végezhetnek és soha nem rendelhetnek el személyi letartóztatást, házkutatást és bűnvádi lefoglalási cselekményeket. Ily értelmű indítványt fogok javaslatba hozni, a mely alkalommal azután a vizsgálóbírák számára vonatkozó, inkább pénzügyi természetű controversiák is elin'ézhetők lesznek. Ez az, a mit kötelességemnek tartottam a t. ház előtt kijelenteni. Különben kérem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a törvényjavaslatot. Következik a részletes tárgyalás. (Felkiáltások: Holnap! Ma!) Még pedig először a czím.