Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

[>0 480. orszftgos Mé* 1891. április 21-én, kedden. Mert hat. képviselőtársam megnézi ezen törvényjavaslatot: látni fogja, hogy van ugyan abban néhány intézkedés, a mely egyes bírák anyagi helyzetének javítását czélozza; de itt nem ál tálában bírói fizetésemelésről van szó; és így az ő vádja magától elesik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen rövid megjegyzésem után áttérek beszédem tulajdonképeni tárgyára. T. képviselőház! Ha e törvényjavaslatot nézem, eszembe jut az a kertész, a ki a tavasz ébredtével elmegy a maga gyümölcsfái közé, megtisztítja azokat az élősdi gombáktól, a felesleges, az elkorhadt gályákat, a melyek minden haszon nélkül fogyasztották az éltető nedvet, lemetszi, sőt az életerős csemetékbe, az életerős gályákba nemesebb fajokat olt be; de mikor ezt a munkát elvégezte, elvágja valamennyi fának az éltető gyökerét. (Derültség és tets:és a szélső baloldalon.) T. képviselőház! így járt az igazságügyi kormány is ezzel a törvényjavaslattal. Megvallom, igen sok intézkedése alkalmas arra, hogy az élősdi gombákat eltávolítsa, hogy az elkorhadt gályákat lenyesse, sőt vannak egyes intézkedések, a melyekkel az intézmények egyes életerős csemetéikbe nemes eszméket olt be, a melyek igen hasznos és értékes gyümölcsöt hozhatnának; de az első fejezetben mindjárt, egyidejűleg ezen intézkedésekkel, elvágja a fának az éltető gyökerét, a bírói függetlenséget. És ha ez így van, kérdem, t. ház: minő értéke van akkor a bírói kar értelmi színvonala emelésének; mi értéke van az anyagi viszonyok kielégítőbb rendezésének, hogyha a legmagasabb ideális értelmi színvonalon álló, dúsan javadalmazott bíróságtól elvonjuk a bírói függetlenséget? Ez pedig így lesz, mert a törvényjavaslat első fejezete, ha törvényerőre emelkedik: az, hogy a bírói függetlenségnek köre és terjedelme, a bírói függetlenség ereje minő lesz, az egyenesen a mindenkori igazságügyi kormánytól fog függni. Még azt is megengedem, hogy Magyarország abban a szerenesés helyzetbe jut, hogy sohasem lesz az igazságügyi ministerium élén olyan férfiú, a kinek távolról is eszébe jutna élni azzal a hatalommal, melyet az első fejezet ráruház; de a bírói függetlenséget magát tekintve, már az is veszélyes, ha ennek lehetősége teljesen és tökéletesen kizárva nincs. (Helyeslés a szélsőbalon. ) Én részemről sok elleumondást és sokzavart látok mindjárt az első fejezetben. Látom nevezetesen azt, hogy a törvényjavaslat egy és ugyanazon felügyeletet határoz, teremt az elmozdíthatatlannak, függetlennek mondott bíróra; és másrészről az elmozdítható és áthelyezhető ügyészre, a kitől a megbízást a minister esetrőlesetre vissza is vonhatja és a ki felsőbbségének utasítását tartozik követni. Ha a felügyelet ekként alkalmaztatik bíróra és ügyészre egyaránt: akkor két eset állhat elő. (Halljuk!) Az egyik az, hogy az utasításhoz kötött ügyész, a ki tehát ezen minőségében az igazságügyi kormány közege, ágy tekintetik, mint az elmozdíthat'an bíró; és ez esetben a bírói szervezet, legalább a mai fennálló alakjában, megtámadtatik. De inkább valószínű az, hogy neu az ügyész helyeztetik a bíró színvonalára, hanem megfordítva: a bíró síílyesztetik az ügyész színvonalára. Ezen veszély elkerülése czéljából nagyon hasznos, sőt szükséges lett volna a bírói tagokra vonatkozó felügyeleti jogot külön és az ügyészi tagokra vonatkozó felügyeleti jogot ismét külön szervezni. Ezt az eljárást követték eddigi törvényeink és különösen az 1871: VIII. törvényczikk, a hol megtétettek az alapvető munkálatok; és itt is a törvényhozás külön és külön intézkedett e tekintetben. Tekintsük közelebbről az első fejezetben foglaltakat. Az 1. §. azt mondja: »Az 1871 : VIII. törvényczikk 5. §-ának rendelkezése alapján a királyi bíróságok, a békebírák, a kisebb polgári peres ügyekbeni bíráskodással felruházott szolgabírák, az árú- és értéktőzsde és a termény- és gabna-csarnokok külön bíróságai, úgyszintén a királyi ügyészségek az igazságügyminister főfelügyelete alatt állanak.* Az 1871 : VIII. tcz. 5. §-a pedig így kezdődik: »Ö Felsége legfőbb felügyeleti joga, melynélfogva felelős igazságú yi ministere által a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése fölött őrködik» stb. Én tisztelettel kérdem, hogy mi a legfőbb felügyelet; és mi a feliig) elet? Egy és ugyanaz-e az, vagy pedig különböző ? Ha egy és ugyanaz a felügyeleti jog és legfőbb felügyeleti jog: abban az esetben az 1871 : VIII. tcz. 5. §-ában megírt felügyeleti jogát ő Felségének a törvény javaslat első szakasza egyenesen átruházza a ministerre. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbalon.) A ki ezt tagadja: az magyarázza meg, hogy mi különbség van a legfőbb felügyeleti és a felügyeleti jog között, melyet az 1871 : VIII. tcz. 5. §-a alapján ő Felsége nevében az igazságügyminister gyakorol; és magyarázza meg a különbséget azon másik jog közt, melyet a törvényjavaslat 1. §-a, mint felügyeleti jogot, a miministerre ruház. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha, a törvényjavaslat 1. §-a ilyen formában törvényerőre emelkedik, akkor megmarad