Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-479
SS in. orsíágos ülés 18M. április 20-án, hétfőn. történik; de mégis haladás abban az irányban, a mi múlhatatlanul kell, hogy a képviselőházban szóba hozassék és hova-tovább szélesebb körben terjedjen. Az igaszságügyminister gondoskodik arról, hogy a bírói ambitio kielégítést találjon nemcsak a szellemi téren, a mi az ember bensőjét elégíti ki, hanem találjon kielégítést az anyagi haladásban is. Az igazságügyminister gondoskodik arról, hogy akkor, midőn a bíró bizonyos helyet jól tölt be, ne ragadtassék ki abból a körből, a melyben jó szolgálatokat teljesít, de e mellett megtalálja anyagi előmenetelét is. Ebből az okból gondoskodik az igazságügyminister arról, hogy az elsőfokú bíróságok elnökei közül, bizonyos korlátozott számban bár, a legkitűnőbb bírói erők az elnöki székben a curiai bírák rangjával legyenek ellátva és ennek megfelelő fizetést húzzanak. Az igazságügyminister gondoskodik arról, hogy a törvényszékek és járásbíróságok kitűnőbb bírái a kir. ítélő táblák bíráinak rangját elnyerhessék és ezek illetményeit húzhassák. Gondoskodik továbbá az igazságügyminister úr arról is, hogy a kir. ügyészeknek, a kiknek nagy hivatásuk van ez országban és a kik e hivatásukat lelkiismeretesen törekednek betölteni, legyen előmenetelük; a nélkül azonban, hogy ez az országnak anyagi túlterhéltetésével járjon. T. ház! Ezek most általánosságban azok a részek, a melyek különösen igénybe veszik a a pénzügyi kormányzat tárezáját. A pénzügyi bizottság gondoskodott arról és tudni kívánta, hogy az a mű, a mely most megindíttatott, mennyivel fogja terhelni az ország pénzügyeit ? Az igazságügyminister úr felvilágosításul azt adta, hogy körülbelől 150.000 forint lesz a végösszeg, melyet igénybe fog venni a nrií befejezése; és meg kell jegyeznem továbbá, hogy e 150.000 forintnyi összegben tán fennakadást találhat valaki, attól tartva, hogy a szükséges összeg esetleg túl fog menni ezen a határon. Azonban ne méltóztassanak megfeledkezni arról, hogy az igazságügy épen úgy, mint bármely más ága a közigazgatásnak, nem állhat meg egy ponton. A viszonyokkal, az idők fejlődésével, a helyzetnek gondosabb és alaposabb mérlegelésével tökéletesíteni kell az intézményeket és lehetőleg emelni azon munkások számát, a kik hívatva vannak ezen intézmény életbeléptetésére. Az igazságszolgáltatás nem maradhat meg mindig azon létszám mellett, a melyet ma tölt be: az igazságügynek épen úgy szüksége van arra, hogy koronkint pótoltassék és fokoztassék, mint bármely más munkakörnek. Az megtörténhetik, hogy néhény év múlva szaporításra lesz szükség; de ez nem ennek a munka létesítésnek következménye; és az abból előálló költségtöbblet nem e tervezet rovására írható, hanem a dolgok természetes fejlődésének folyománya. Az igazságügyminister úr a folyó évre 35.000 forintot vett igénybe; a pénzügyi bizottságbau körülbelül harmincz- és néhány ezer forint volt kilátásba helyezve. Ez az összeg sok, tekintve a czélt, melyet el akarunk érni; miután azonban részletezve, egészen a minutákig kiterjedően a dolog írásban nincs, de a minister által a pénzügyi bizottságban kifejtve lett és a számítás részletesen össze is állíttatott: ez alapon a pénzügyi bizottság, tekintettel a javaslat 66. §-ára, a mely az igazságügyministernek kötelességévé teszi, hogy az év végével a zárszámadásokban részletezze és igazolja a kiadásokat, elfogadta és a törvényjavaslat kivitele czéljából ajánlja a t. háznak a 35,000 forintnyi összeg megszavazását. (Helyeslés jobb felől.) Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk!) Hosszú pihenés után megnyíltak a törvényhozás termei és a nemzet aggódva várja képviselőinek áldásos működését. Napirendre került az ország alapintézményei közt az egyik legfontosabb, a bírói szervezet és ezzel kapcsolatban a bírói függetlenség kérdése. Én, t. ház, a kinek e padokról az a szerencse jutott, hogy súlyos körülmények közt teljesítsem a uehéz kötelességet, ha szétnézek a törvényhozás termében, azt tapasztalom, hogy e testűlet határozatképes számmal nincs együtt. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Majd bejönnek szavazni!) Valóban intő jele a korszellemnek, hogy csak az enyém és tied kérdése, va^y a hatalmi kérdések azok, a melyek a közérdekeltséget felkelteni, megmozdítani képesek. Én le mondok arról a sysiphusi munkáról, hogy magam igyekezzem a teljesen hiányzó érdeklődést akár előadásom vonzerejével, akár annak másféle jelentőségével felgerjeszteni. Áttérek tehát, t. ház, magára a szőnyegen lévő törvényjavaslatra. A parlamentekben elfogadott conventionalis formák szerint és a parlamenti vitatkozási modor törvényei alapján első sorban ki kellene terjeszkednem az igazságügyi bizottság mélyen tisztelt előadójának előterjesztésére. Sajnálom, hogy ezt nem tehetem. E törvényjavaslatnak egyéb szerencsétlenségei között az is osztályrészül jutott, hogy az védelmezi, a ki a kaposvári mandátum veriücatioját végezte a parlament előtt. (Mozgás a ssélső baloldalon.) Ezen verificationak emlékei sokkal éberebben maradtak meg előttünk, semhogy tartózkodásra ne intene, akkor, midőn igazságról, bíró-