Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-496
496. orgíigos Illés 1891- j unius 4-én, csütörtökön. 353 ség fölfogásában juthat e részben illetékes kifejezésre. És vájjon mi az értelmiségnek, már t. i. az alkotmánypolitikával foglalkozó értelmiségnek az álláspontja e tekintetben ? Európaszerte az, nálunk is az, hogy a viszonyok változta folytán az alkotmányosság is egészen más garantiákat követel ma, mint hajdan. A minthogy a nemzetőrségi intézményért sem lennének hajlandók cserébe adni a mai néphadseregi intézményt még azok sem, a kik ezelőtt ötven esztendővel még őszintén lelkesedtek a nemzetőrségi intézményért. Mik tehát azok az új garantiák ? Részben olyanok, a melyek már tényleg életbe lettek léptetve 1848-diki és későbbi törvényhozásunk által, részint pedig olyanok, a minőket most eontemplálunk a t. kormány kezdeményezéséből. Amazok közé tartoznak a koronázási hitlevélen és az országgyűlésre vonatkozó törvényeinken kivííl a sajtószabadság, egyesületi, gyülekezési, kérvényezési jog; ide számítva egyúttal a megyék politikai jogkörét: emezek közé pedig tartoznak a közigazgatási bíróságok, a fegyelmi törvény, a curia bíráskodása választási ügyekben és még két nevezetes garantia, a melyekre önök, úgy látszik, egyáltalán nem is méltóztatnak reflectáliii: azon eskü, melyet a kinevezett megyei tisztviselők fognak a javaslat 12-dik §-a értelmében tenni az alkotmány iránti hűségre és azon fölállítandó független magas bíró?ág, mely az i. t. minister elnök úrnak a bizottsági jelentésbe fölvett nyilatkozata szerint minden illetékességi vitás ügyekben fog ítélkezni és így dönteni fog a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóságok közt fölmerűlendett illetékességi összeütközésekben is, még pedig végérvényesen fog dönteni. Itt kell, hogy hozzá tegyem a tisztviselők ellenőrzését is a közgyűlés által, a mely ellenőrzés most mindenesetre hatályosabb lesz, mint volt azelőtt a választott tisztviselőkkel. Ha kell correctivum a parlamentarisinusnak: akkor ezt a correetivumot a parlainentarismusuak bizonyára nem a tisztviselő-választás adhatja meg, a mely hátráltatja csak a culturállam érdekeit és illusoriussá teszi a jogállam egyik nevezetes követelményét, midőn olyakra bízza a tisztviselői állomásók betöltésének elintézését, a kiket sehol soha nem lehet feleletre vonni azért, ha alkalmatlan egyéneket vittek is be választással a tisztviselői állomásokra ; nem, ha kell correctivum a parlamentarismusnak, ágy ezt a parlamentarismusnak nem a tisztviselőválasztás adhatja meg, de azm intézmények, melyek kiterjesztik a törvények uralmát az államjogra, a kormányhatalom működésére is. Ez ellen talán önöknek sem lesz kifogásuk, JÍÉPV1L NAPLÓ. 1887-92. XXIII. KÖTET. uraim, ha kissé közelebbről fontolóra veszik, hogy alkotmányos államban, minő hazánk is, az alkotmányjog szempontjából tekintve, a törvény utóvégre is nem egyéb, mint a nemzetnek a fejedelem hozzájárulásával, országgytílésileg kifejezett akarata. Létesítsük tehát ezen intézményeket, a melyek ki fogják terjeszteni a törvények uralmát az államjogra, a kormányhatalom közegeinek működésére is és ezek által erősebb garantiákkal fogjuk alkotmányunkat a modern államrend alapján körűlsánczolhatni, mint a megyei tisztviselők választása elvének épségben tartásával. Hogy ez intézmények létesülni fognak hazánkban is: ez kétségen kivííl a mélyen tisztelt jelen kormány kezdeményezésének lesz érdeme. Kiváló rész illeti meg ez érdemből a ministerelnök urat már a múlt cabinet idejéből is, midőn ő a pénzügyi legfőbb közigazgatási bíróságot 1383-ben létrehozta, előfutára volt ez a közigazgatási bíráskodás behozatalának az egész vonalon. Létrehozza most a közigazgatási bíróságot. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol van? Hol van?) A rainisterelnök ár az iránt ünnepélyes ígéretet tett. (Felhiáltások a szélső baloldalon : Arra nem adunk semmit! Megtanultuk a Tisza korában, hogy mit ér!) Következik utána a fegyelmi törvény, mely most fog megalkottatni. És azután az, a miié önök erre sajátságos módon semmi súlyt nem fektetnek, pedig ez roppant fontosságú új alkotmányjogi garantia, melynek becsét olyan tisztáü látó gondolkodás mellett , . . Gr. Károlyi Gábor: No ez derék ! Schvarcz Gyula mondja, hogy tiszta gondolkodás! (Derültség a szélső baloldalon.) Schvarcz Gyula: • . . melyet a szenvedély nem zavar meg, mindenkinek méltányolnia kell. Ez a független magas bíróság a kormány bölcs kezdeményezéséből létre fog jönni, hogy végérvényesen döntsön az illetékességi vitás kérdésekben, míg a közigazgatási bíróság az egyéni és esetleg testületi jogokon ejtendett sérelmeket fogja jogorvosolni. Uraim! A ki komolyan gondolkodott a modern jogállam követelményei felett, melyet önök is, elismerem, tiszta forrásból, hazafias meggyőződésükből oly gyakran emlegetnek, attól megvárom, hogy ezen felállítandott magas bíróságot ne kicsinyelje, mint alkotmányos garantiát. Mert ha ezt kicsinylik, akkor arra az eredményre kell jutnom, hogy nem érthetünk egyet a modern jogállam alapfeltételeire nézve sem és akkor a capacitatio köztünk e pontra nézve is teljesen lehetetlen. De azt mondják önök, hogy e garantiák nagy része meg volt 1867. és 1848. óta és mégis a deákpárti kormányok alatti törvény46
