Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-495
342 496. országos Illés 1891. kívánok ezúttal szólni; ezekről nyilatkoztam első felszólalásom alkalmával s azt hiszem, lesz még alkalmam szólani a vita folyamán, hanem nyilatkozni kívánok a most felmerült incidensről. (Halljuk! Halljuk!) Előre is kijelenteni, hogy a törvényjavaslat lényegére s annak törvényayé válására sokkal több súlyt fektetek, hogysem íizon régóta fölvetett kérdésnek feszegetésével, hogy kit illet a reform apasága, foglalkozzam. (Élénk helyeslés.) Én megelégedtem annak kijelentésével, hogy a magam részéről régóta kívánom ezen törvényjavaslat létesítését. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) A mi magára a törvényjavaslat keresztülvitelére ezélzó igyekezetemet illeti, ágy a közigazgatási bizottságban, mint e házban eddig főigyekezetem az volt és most is az, hogy a törvényjavaslat fölötti discussio lehetőleg tárgyilagos legyen és maradjon ; és arra törekszem, hogy a törvényjavaslaton, h.i szükséges, oly módosítások tétessenek, a törvényjavaslat úgy alkottassék meg, a mint azt az ország érdeke megköveteli. (Élénk helyeslés.) Sokszor történt arra hivatkozás e vita folyamán, hogy a törvényjavaslat mily lényeges módosításokon ment keresztül a bizottság tárgyalásain és kik indítványozták ezen módosításokat. Én, t ház, sem a bizottságban nem azért fogadtam el az ott tett módosításokat, sem itt nem azért fogom elfogadni, mert azokat ez vagy amaz indítványozza; nem azért, mert azok ott compromissumot képeztek; hanem egyedül azért, mert a tett módosításokat helyeseknek tartottam (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) és mert azok az eredeti törvényjavaslat lényegének megfelelnek. Épen azért azon hozzám intézett kérdésre: vájjon azon módosításokkal szemben, melyek a bizottságban elfogadtattak, milyen állást foglalok el : kijelentem, hogy én igenis a bizottság által tett módosításokhoz és azon szöveghez, mely a képviselőház előtt fekszik, ragaszkodom; (Éélnk helyeslés.) ragaszkodom azért, mert azokat jóknak tartom. Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot az előttünk fekvő szövegben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) (Felkiáltások: 5 per ezét kérünk!) Elnök: E szerint az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Nagy István jegyző: Molnár József! Molnár József: T. képviselőház! A napirenden levő törvényjavaslatot nem fogadom el a jimÍTis 8-án, szerdán. részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem pedig főleg azért, mert nemcsak a megyei intézményt teszi tönkre, hanem nézetem szerint a magyar alkotmányos gondolkodást és a magyar politikai szellemet is és mégis legkevésbbé sem javítja, sőt pártatlanná sem teszi semmi tekintetben az ország közigazgatását. (Halljuk! Halljuk!) Azok után, a mik a törvényjavaslat részleteire nézve már idáig is felhozattak, részemről nem akarom ismételni mindazon argumentumokat, a melyek annak heigazolására szolgálnak, hogy ezen törvényjavaslatból minő politikai veszélyek hárulhatnak az országra, hanem szorítkozom csupán csak két kérdésre és e két momentumra vagyok bátor kikérni a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik vonatkozik a tisztviselők kinevezésére, a másik pedig a nemzetiségi politikára. (Halljuk! Halljuk !) Hogy mindjárt a sérelmek legfőbbjeinek egyikén kezdjem: ha valaha e törvényjavaslatból törvény lesz, megszűnik a megyének és utána minden valószínűség szerint a községnek is azon régi joga, hogy a megye és a község önmaga igazgassa magát saját választotta tisztviselői utján. Azok, a kik kevésre becsülik e jogot, csak a választások bajait és kellemetlenségeit tartják szem előtt és nem gondolják meg, hogy a kinevezési rendszer mennyivel sötétebb és megalázóbb hátrányokkal jár. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Beismerem, hogy fordulnak elő visszaélések a választásoknál is, mert hisz melyik emberi intézmény olyan, a melylyel visszaélni és különösen rosszakaratú embereknek visszaélni ne lehetne. Fordultak elő esetek, hogy egyes megyékben több befolyásos család, vagy több befolyásos egyén érdeke egyesült arra nézve, hogy valakinek egy állást kialkudtak, vagy valamely érdemes ember kiszoríttatott; de az ily visszaélések ugyanazon korban ritkán ismétlődnek, mert hisz akárminő úton s módon jutott is valaki a tisztviselői székbe, utolsó sorban a közönség, a mely maga választotta tisztviselőjét, vallotta kárát annak, ha rosszul választott és másodszor ritkán szokta magát felültetni hagyni. De a kinevezési rendszernél nem is több család s egyén érdekének kell összpontosulnia arra nézve, hogy az illető kibukjék: elégséges ehhez csupán egy embernek, a főispánnak, ministernek, vagy más befolyásos embernek érdeke és már nem az lesz tisztviselő, a kit a megye óhajt, vagy a ki érdemeiért méltó ária, hanem a protectio dönt, még pedig oly mérvben, hogy a roszúl kinevezett tisztviselővel járó bajokat a megye kénytelen eltűrni és nincs módjában azokat kicorrigáhvi.
