Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-495
4t>5. országos ülés 1891 június 3-án, szerdán. 331 kívüli viszonyairól ilyeténképen nyilatkozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kun Miklós : Azt hiszem, t. ház, hogy kifejeztem, vagy legalább kifejezni megkisérlettem, hogy mily okoknál fogva nem fogadhatom én el a kormány által előterjesztett javasLttot: azon oknál fogva, melyeket kifejtettem, ezen törvényjavaslatot visszautasítom (Helyeslés szélső baloldalon) és elfogadom a függetlenségi és 48-as pártnak Szederkényi Nándor t. elvbarátom által beterjesztett határozati javaslatát. (Hosszas élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. A szónokot pártfelei üdvözlik. Felkiáltások: 5 percznyi szünetet kérünk.) Elnök: T. ház! Én úgy rendelkeztem, hogy bizonyos időben a házat szellőztetni lehessen. Most még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt tehessük s ezért a czélszerü eljárásnak azt tartom, ha az ülést akkor függesztjük fel bizonyos időre, a mikor a házat egyúttal szellőztetni is lehet. (Zaj. Helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Kormánypárti beszéd után szellőztessünk! (Derültség a szélső baloldalon.) Elnök: Ki következik? Josipovich Géza jegyző: Tisza István! Tisza István: T. ház ! (Haljuk! Halljuk.') Az előttem szólt t. képviselő úr beszédjére csak két megjegyzést teszek. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik a t. képviselő úr azon állítására vonatkozik, hogy a közigazgatás államosítása csakis az új kormánynak, az új ministerelaöknek képezi programiuját, az előbbiét nem képezte. Kun Miklós: Nem mondtam. Tisza István : Mindazokkal szemben, a miket ezen állításhoz fűzött, egész röviden const italom, hogy a volt ministerelnök már ezelőtt 10 évvel kijelentette, hogy még egy kísérletet tesz a választási rendszer fentartására. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: 1886-ban! Tisza István: Ne.n 1886-ban, hanem 1881-ben a választások alkalmával, (Úgy van! jobb felöl.) Mondom, már ezelőtt tíz évvel kijelentette, hogy még egy kísérletet tes< a választási rendszerrel, fél azonban attól, hogy a viszonyok megváltozása folytán ezen rendszerrel szakítani fog kelleni ; és hogy még mint ministerelnök kijelentette ugyancsak Nagyváradon az 1889-ik év őszén, hogy a kormány az államosítást felvette piogrammjába. (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) A képviselő úrnak másik állítása, a melylyel szemben szintén rectificatióval tartozom, a honossági kérdésre vonatkozik. (Halljuk! Halljuk !) Ebben a volt ministerelnök eyy nyilatkozatot tett, a melyre nézve megjegyezte, hogy ezt kollegáival megbeszélve teszi. Ezenkívül tett még oly nyilatkozatot is, a melyről megmondta, hogy ez kizárólag az ő személyére nézve kötelező. Az első tisztán arra vonatkozott, hogy a törvénynek meglevő szövege szerint azokat, a kik tiszteletbeli polgárai valamely városnak, honpolgároknak tekinti. A kormány többi tagjai nyilatkozatának ezen részére nézve voltak kötelezettségben, a többire nézve nem. (Úgy van I jobb felöl.) Ezek, t. ház, köztudomású tények a közelmúltból. Nem tehetek róla, de ha a t. képviselő úr ily tényeket illetőleg oly merészen hadilábra helyezkedik az igazsággal: akkor beszélhet nekem bármit, vádaskodhatik, handabandázhat, a hogy neki tetszik; de azt ne kívánja, senkitől, hogy szavait komolyan vegye. (Helyeslés Úgy van! jobb felől.) Kun Miklós: Erről én is viszont biztosíthatom a képviselő urat! (Halljuk! Halljuk!) Tisza István: Egyébiránt nem terjeszkedem ki, t. ház, sem az imént hallott beszédre, sem pedig azon felszólalások legnagyobb részére, a melyeket a vita folyamán hallottam. Eötvös Károly: Pedig óhajtanám! (Tetszés a szélső baloldalon.) Tisza István: Sajnálom, hogy nem tehetek eleget a képviselő úrnak. (Mozgás a szélső baloldalon.) Nem terjeszkedem ki azokra először azért, mert félek, hogy így i« hosszú időre leszek kénytelen igénybe venni a t. ház figyelmét; másodszor pedig azért, mert nem tartom helyesnek és czélszerűnek, hogy a t. ház figyelme az előttünk fekvő nagy kérdés érdemétol bármely irányban elvonassék. (Helyeslés jobb felől.) Egyet azonban consiatálnom kell, még pedig — nem tagadom—bizonyos elégtétellel. És ez az, (Halljuk! Halljuk! jobb felöl) hogy úgy a bizottság kebelében, mint itt, még pedig a bizottságban minden párt részéről és itt a házban, hogy többet ne említsek, b. Prónay Dezső t. barátom részéről, tegnap hangsulyoztatott az, hogy a mai közigazgatás korántsem olyan rossz, mint a minőnek azt feltűntetik. (Halljuk! Halljuk!) E nyilatkozatotegészen egyszerűen, minden commentár nélkül, de benső elégtétellel veszem tudomásul és egyúttal figyelmébe ajánlom a t. képviselő uraknak azt, hogy ezen kijelentések megtétele után gondolják meg, milyen túlzásokra ragadta el őket néha ezen a téren is a pártszenvedély. (Mozgás a szélső baloldalon.) Azt azonban nem fogom tagadni és a ki a viszonyokat ismeri, nem is tagadhatja, hogy nálunk rossz a közigazgatás. Nem olyan rossz, mint a minőnek azt néme 1 yek feltűntetni szeretik; de határozottan sokkal rosszabb, mint a minő a régóta rendezett viszonyok közt élő nyugoti államoké. (Úgy van! jobb felől.) Hozzá tehetem azt is. hogy a 4-*
