Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-494

318 * 9 *' országos ülés 1SM, jnnlus 2«án, kedden. sem áll hátrább azon ágainál a közigazgatásnak, melyet évek óta kinevezett hivatalnokok szolgál­nak. (Felkiáltások a szélsőbalon: A pénzügyinél jobb!) Igen sok helyen a pénzügyinél jobb. Vannak példák, t. ház, egy óráig tudnék időzni annál, hogy adatokat mondjak a pénzügyi adininistratio bajairól, esakkogy nem hoztam ezen adatokat magammal, hanem állok elébe szívesen. Majd a részleteknél, midőn a pénzügyi administratióról lesz szó, elhozom az adatokat, a conoret ad tokát, illetékkiszabási ügyeket s más egyebeket. (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Már most, t. képviselőház, nem akarok igazságt-ilaa lenni az adininistratio azon ágaival szemben sem, melyeket kinevezett tisztviselők szolgálnak. Tudom, hogy a kinevezett tisztviselők között is van sok, a ki teljes odaadással szol­gálja az államot, legjobb meggyőződése szerint, buzgalommal, szorgalommal. Miért van hát baj ? A rendszerben van e részben a baj és ez kihat az adininistratio minden ágára. Mindenféle administrationak alkalmazkodnia kell az ország különféle vidékein létező különféle viszonyokhoz. Egyenlő kaptafára, hogy úgy mondjam, húzui az árvamegyei és békésmegyei viszonyokat, Tenaest, Torontáli Ugocsával nem lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha egy uniformist akarunk adni kis és nagy emberre, abban mindegyik kényelmetlenül érzi magát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De még egy nagy baj az, hogy az administratióra vonatkozó törvényeinknek leg­nagyobb része, ha nem is valamennyi, — de én azt hiszem — valamennyi nem hazai állapotaink számára alkottatott. Mindegyikben van valami, a mit el kellett ismerni, a mint volt eset rá, hogy nyiltan elismerték, hogy az a jövő zenéje. Mikor az erdőtörvényt tárgyaltuk, én akkor a főren­diház bizottságában számos módosítványt ajánlot­tam s akkor a minister azt mondta nekem, hogy »hiszen barátom ez a jövő zenéje«. Ne csodál­kozzanak tehát, ha a jövő ezen zenéjén az emberek tánezolni nem tudnak'. (Derültség és tetszés a szélső baloldalon.) Ha a törvények nem hajtatnak végre, mi következik abból ? Az, hogy a közönségben meginog a hit az iránt, hogy a törvények egy­általában végrehajthatók lennének; azt is végre­hajthatlannak tartják, a mely végrehajtható és ha valakinek valami nem kényelmes, keres kibúvót. Innen van a baj, nem a választásban. Meggyőzrdésem, hogy a választott tisztviselő által kezelt administratio nagyban és egészben nem rosszabb, mint az az administratio, melyet hazánkban a kinevezett tisztviselő \égez. (Helyeslés a baloldalon.) Hazánkban a választott tisztviselői rendszer jobb. Nem mondom, hogy az önkormányzat a leg­tökéletesebb kormányzat, hanem összességében az önkormányzat alkalmas arra, hogy a társadalomban tevékenységre szoktasson, ha nagyban és egészben a keretet megtartjuk, mert kisebb módosítások elől nem zárkózom el, ha a társadalmat, a mely nem szokott hozzá az önkormányzathoz, hozzászok­tatjuk ; mert sem a község, sem a város, sem a járás — a mely utóbbi legközelebb áll a vármegyéhez, tehát legtöbb plausibilitása van — Magyarorszá­gon nem lesz képes oly könnyen megteremteni a modern viszonyoknak megfelelő önkormány­zatot, mintha nagyban egészben a vármegyei önkormányzatot meghagyjuk. Annak pedig zár­köve a boltozat oly zárköve, a mely ha eltávo­líttatik az egész boltozat összedől. Hiába mond­ják, hogy ez feudális maradvány; úgy vagyok én ezzel, mint ha magam előtt látok egy bolto­zatot, a melynek egyik köve a román korból, ismét másik a góth korszakból való, az egé­szet a renaissance építette ki; már most azt mondja a műkritikus a theoriábán: ez a kő góthikus, nem illik bele, vegyük ki; ki vehető, de majd akkor majd az egész boltozat összedől. Ilyen kísérletre én hajlandó nem vagyok. Mindezeknél, fogva t. ház, mert meggyőződésein az, hogy Magyarországon és mindenütt az alkot­mányosság és az önkormányzat két egymástól el nem választható fogalom; meri; meg vagyok győződve, hogy csak a valódi alkotmányosság az, a hol nemcsak a törvényhozásra, hanem a törvények végrehajtására is a nemzet összessé­gének a kellő szervezetben megadatik a mód és alkalom ; mert hazai viszonyaink történelmi fejlődésénél fogva én ily szervezetnek a vár­megyei szervezetet ismerem, úgy, a mint az nálunk fejlődött; mert hazai viszonyaink között a tisztviselőknek választása elválhatatíanúl össze van forrva nagyban és egészben a vármegyei szerkezettel: (Úgy van! Úgy van! a széhő bal­oldalon.) én ezen szerkezetet fentartandónak vélem (Helyeslés a szélső baloldalon.) és a benyúj­tott törvényjavaslatot általánosságban nem foga­dom el; (Éljenzés a szélső baloldalon) mert meg vagyok győződve, hogy Magyorország esak mint alkotmányos ország állhat fenn, s mihelyt meg­szűnik itt az alkotmányosság, a nemzetnek existentiája van veszélyeztetve. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mivel pedig alkotmányosságot önkor­mányzat nélkül képzelni sem tudok; mivel Ma­gyarországon az önkormányzat egészséges fej­lesztésének lényeges kelléke a vármegyei szer­kezet fentartása: ezen okokból a törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Tarasdy Károly jegyző: Földváry Miklós! Földváry Miklós: T. biz! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt levő törvényj ivasla-

Next

/
Thumbnails
Contents