Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-494

494, országos Illés 18&1. -junta ükén, k*«Men. 315 Én, t. ház, nem bocsátkozom afeudalismus jogi definitiójál a, mert annak egész irodalma van és igen jól tudom, hogy ezen irodalomban Apponyi barátom valószínűleg sokkal jártasabb, mint én. A feudális árasnak száaféle defmitióját lehetne adni, mert a feudálismus európaszerte uralkodó rendszer volt, a melynél bizonyos országos sajátszerűség észlelhető. Volt különbség a longobard és a normann hűbér közt. Nagy kérdés még ;iz is, a min a régi magyar jogtudósok vitatkoztak is, hogy a magyar adomány - rendszer feudális rendszer volt-e, vagy nem? . Már most, t. ház, én arról sem fogok beszélni, hogy feudális volt-e a magyar adományrendszer vagy nem ; én eoneedálom, hogy az volt ; hanem csak akkor mondhatjuk, hogy az volt, ha a feudalismust igen tág értelemben veszszük. És ha ezt tkg értelemben veszszük : akkor a feudalismus nem egyéb, mint a földbirtok használata katonai kötelezettség fejében. Ezt, azt hiszem, méltóztatik általánosságban elfogadni. (Gróf Apponyi Albert tagadólag int.) Ezt sem ? Gyanítom, hogy mi maradt ki. (Halljuk! Halljuk!) Mondjuk tehát: katonai kötelezettség fejében adományozott földbirtok, mely a kötelezett és a jogosított közt személyes viszony, a fejedelem iránt való hűség viszonyát alkotta meg és vonta maga után. Ezzel a hozzáadással, azt hiszem, méltóztatik elfogadni. (Gróf Apponyi Albert tagadólag int.) No, ha így sem méltóztatik elfogadni: akkor még egy óráig kellene a feodalisinusról beszélnem, ezt pedig a t. elnök ár csakugyan meg nem engedné. (Nagy derüli ség.) Hanem, t. ház, nem is arra fektetem a fősúlyt, hogy a feudalismus deíinitiójával egyetértünk-e, yagy sem; hauem a fősúlyt helyezem arra, — és ebben, azt hiszem, talán már egyetértünk képviselőtársammal — hogy a, feudális kornak volt egyik sajátsága, hogy az akkor nagy hatalmi tényezőt képező feudális nemesség az állam erejét a inaga osztály érdekei szá mára akarta igénybe venni: úgj^-e bár? Gr. Apponyi Albert: igenis, annak! B. Prónay Dezső: Csak azt akartam, hogy t. barátom ezt nyíltan coneedálja; hanem akkor engedje megjegyeznem, hogy kifejezéseinek általam mindenkor bámult praecisioja ez alkalommal hiányzott; mert különben nem lettem volna kénytelen a ház figyelmét e kérdés fejtegetésével eddig igénybe venni. Halljuk! Halljuk ! a sgélsö baloldalon.) És én, midőn vele egyetértek a tekiutetben, hogy ez a feudalismus korában ágy volt, ezután azt is mondom, hogy ez ma is úgy van (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon):, és azt is mondom, hogy ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ez lesz állításomnak egyik tanúsága. Ez a törvényjavaslat egyik jellege annak, hogy egy ily spt;cincus érdek kielégítését az államtól várja. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha az idő nem haladt volna már annyira előre, azt hiszem, ezt a tételt most is bebizonyíthatnám ; (Haljuk! Halljuk!) hanem ezt most egész terjedelmében nem fogom tenni, mert arra még lesz alkalmam; (Helyeslés a szélsőbalon. Felkiáltások: A részleteknél!) csak főbb vonásaiban ismertetem — tudatával annak, hogy mivel csak főbb vonásaiban állítom elő e dolog képét a t. ház elé, az itt-ott hézagos és fogyatékos lehet, ennélfogva könnyebben esik kritika alá, melyet azonban majd nekem a részletes vitánál rectificálnom mindig módomban lesz — a miért is most a t. ház engedelmét és kevés elnézését kérem. (Helyeslés. Halljuk !Halljuk! a szélsőbalon) Az állam és társadalom fogalmát különféleképen állapítja meg a theoria;—• és itt megjegyzem, hogy tudjuk, hogy a társad alom fogalma egy meglehetősen új keletű dolog és tudjuk azt is, hogy ha akár az államnak, akár a társadalomnak bármiféle fogalmi meghatározását adnám, mivel erről is egy egész irod ilom létezik, bármely t. képviselőtársam az én fogalmi meghatározásommal szemben egy másikat állíthatna fel, a melyet ő jobbnak és tökéletesebbnek tart; — hanem én csak a közkeletüebbeket kívánom elővenni, hogy így leghamarább eredményre jussunk. Az állam meghatározott területen közös főhatalom alatt szervezett emberi társaság, vagy ha úgy tetszik, emberek összessége. Az állam tehát meghatározott területen közös főhatalom alatt — és itt még nincs vége — közös védelem és jogbiztonság — és némely írók méghozzá teszik közös culturezélok —előmozdítására szervezett emberi társaság. Némely író még ez utóbbiakat is hozzá teszi, bár némelyek kiraerítettnek tartják az állam fogalmát azzal, hogy az a közös védelem és közbiztonság megvalósítására meghatározott területen közös főhatalom alatt szervezett emberi társaság. A társadalom az embereknek egy adott körben összessége, eltekintve ily közös főhatalom szervezetétől. Például a magyar állam az a magyar honpolgárok összessége, ha azt mint egy közös íőhatalom alatti szervezetet tekintjük, mint az állam ezéljainak megvalósítására szervezett összességét az embereknek. A magyar társadalom ugyanezen honpolgárok összessége, ha eltekintünk a közös főhatalomtól. En azt hiszem, hogy a magyar társadalomnak más fogalmi meghatározást adni nem tudnék. Ha a dolog így áll: igen természetes, hogy minden időben az a társadalmi osztály igye kezett a maga ezéljaira igénybe venni az állami 40*