Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-494

g l £ 494. országos ülés 1891. junins 2-án, kedden. baloldalon) A ki körülbelül ugyanakkor, midőn azt mondta, hogy Magyarország nincsen eléggé kormányozva, azt az előterjesztését tette, hogy kívánatos volna a külön kancelláriák megszüntetése, mert szerinte akkor sokkal jobban lehetett volna kormányozni Magyarországot. Ebből ugyan nem lett semmi; de hogy a terv fenforgott, az kétségen kivííl áll, mert Metternich emlékirataiban meg van említve. Nálunk tehát az a törekvés, melyet mivel talán német találmány, a legjobban lehet egy arra alkalmazható német mondásban kifejezni, azzal, hogy: zu viel regiereu; mondom, ez a törekvés mindig együtt járt azzal, hogy Magyarország ezen sok kormányzás által belevitessék az egy fejedelem alatt álló összbirodalomba. (Úgy vam! a szélső baloldalon.) A közjogi ellenzéknek törekvéseiről, annak a közelmúltban követt eljárásáról igen külünbözőleg lehet ítéletet mondani; lehet eljárását jogosultnak vagy jogosulatlannak tartani; de egy dolgot eltagadni nem lehet, mert ahhoz nem kellene egyéb, mint — s ez valóban érdekes tanulmány lenne — két lapra egymás mellé sorozni a Habsburg-ház fejedelmei által kiadott királyi hitleveleket és az illető kor történetét, hogy kimutathassuk, hogy mindig meg volt az a törekvés, hogy Magyarországot az egységes birodalomba beolvaszszák. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Most méltóztassanak megengedni, hogy egy dolgot említsek. (Halljuk!) Én hódolatteljes tisztelettel elismerem, hogy Magyarországnak magyar királya v«.n, nemcsak névleg, de tényleg is; ámde magyar dynastia ma sincs. Egy sorozatba foglalva, a dynastiát nemcsak a ma élőket, hanem a fejedelmek hosszá sorozatát véve, a mohácsi vész óta magyar dynastia nem volt. Thaly Kálmán: Hát a Szapolyai ház? B. Prónay Dezső." Szapolyai nem alapított dynastiát Bár alapított volna: akkor Magyarország ma független volna. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Tovább megyek s azt mondom — ez nem egyéb, mint történelmi í eminiscentia — úgy eomtemplálom a dolgot, hogy habár magamat loyális alattvalónak tartom, tartózkodás nélkül ki merem mondani, hogy legnagyobb szerencsétlenségnek tartom, hogy 1526 után nem a török souzerainitása alatt alakúit Magyarország. (Élénk mozgás. Ellenmondások a bal- és jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez nem politikai kérdés! Még nincs eldöntve, vita tárgya a tudományban!) Nézzük meg Szerbiát Görögországot, Romániát. (Derültség a jobb- és baloldalon.) E kérdés felett lehet vitatkozni, t. ház, ez a történet-tudomány eldöntetlen kérdése, ezen változtatni nem lehet, de felfogás dolga, ki úgy, ki amúgy fogja fel. Én így fogom fel, lehet, hogy nevetséges; (Felkiáltások a szélső baloldalon.Nem az!) de az én felfogásom az, nem confuu dál, ha nevetségesnek tartják is. Ennek azonban, ismétlem, semmiféle gyakorlati jelentősége nincs; épen úgy nincs, mintha visszapillantunk bármely más történelmi eseményre. Gyakorlati jelentősége annak van, a minek de facto ma még maradványai vannak. Most az a kérdés, hogy a törvényjavaslat elfogadtatik-e vagy nem ? Hogy mi a valószínűség, arra nézve bajos véleményt mondani; szerintem nagy a valószínűsége annak, hogy elragadtatik és akkor azt keresem, hogy mi lesz a következése? Engedje meg a t. ház, hogy, mint beszédein elején is jeleztem, gr. Appouyi Albert t. képviselőtársam és barátom beszédének némely passusára megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk! Hangosaiban!) Bocsánatot kérek, t. ház, ha talán a nyári melegben kissé halkabban beszélek, méltóztassék ezért elnézéssel lenni, nem fogom úgy sem sokáig fárasztani a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam ezeket mondta: «Ennek az egész úgynevezett önkormányzati rendszernek, mely az önkormányzatot a tisztviselők választásának jogában keresi, cardinalis és veszedelmes hibája az, hogy az önkormányzatot oly jogban látja, melynek kötelesség nem felel meg; holott pedig a valódi önkormányzatnak fogalmához tartozik, hogy abban semmiféle jog, munka és kötelességteljesítés nélkül ne legyen foglalva. Cardinalis hibája az, hogy nem a társadalom erejét veszi igénybe az állam szolgálatában, hanem megfordítva, az állam hatalmát helyezi a társadalmi tényezők szolgálatába. Ennek neve pedig nem önkormányzat, hanem feudalismus.« Ábrányi Kornél: Ez igaz! , B. Prónay Dezső: Jól van, ez igaz. Am ha ez igaz, ez annyit tesz, hogy á = b. Ez absolut igazság, vagy ha tetszik, mondjuk mindjárt: a -+- b = x. Ez egy egyenlet. Tehát teljesen mindegy, akár azt mondjuk a + b = x, akár x — a-f-b. Ez egy és ugyanaz. Ekkor pedig így hanzik a dolog: »enuek neve nem önkormányzat, hanem feudalismus<, t. i. ha a társadalom a maga czéljára veszi igénybe az állam erejét. Á feudalismus tehát az az állapot, midőn a társadalom ílZ cl Ham erejét a maga czéljaira akarja igénybe venni. Ezt akartam épen bebizonyítani. (Élénk derültség a baloldalon.) Olyan egyenletet állít fel tehát t. képviselőtársam, hogy u-f-b = x, hanem x nem egyenlő a + b-vel.