Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-479
470. orsiágos Ülés 181)1. április 20-án, hétfőn. S3 szervezet kiépítéséről és módosításáról van egyesegyedül szó. Bírói szervezeti kérdések megoldása s törvényhozói tárgyalása nagyobb óvatosságot, és a változtatási hajlamnak nagyobb fékezését kívánja, mintsem az az állami életre kiható más kérdés tekintetében jogosult. Ha a nemzet alkotmánya szilárd alapokra van fektetve s a hatalmi körök és tényezők pzerepe és elhatárolása biztos alapokon nyugszik, ágy minden felmerülő bírói szervezeti kérdés a napi politika áramlataitól mentesítendő és azon magaslatra emelendő, a hol az alapelvek mint változhatatlan tényezők szerepelnek. Mert kétségtelen, hogy minden ilynemű szervezeti kérdés alapjában érinti, vagy hanem érinti, kihat, avagy kihathat azon viszonyra, mely a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom közt fennáll. E viszonynak változhatatlan fentartása, úgy a mint azt alaptörvényeink rendezik és megállapítják, azon vezéreszmét kell hogy képezze, a mely bennünket szervezetünk kiépítésénél vezessen. A nemzet életében az idők lefolyása alatt a tényleges viszonyok változhatnak; időközben alkotott törvén3^ek alapján szervezett intézmények az egyik vagy másik hatalmi körre módosítókig hathatnak; a változott tényezőknek megfelelően az összhang helyreállítása czéljából szervezeti változtatások eszközlendők ; de a minek sérthetetlenííl fenn kell állani a változtatások daczára, hacsak magát az alkotmányt is alapjában megváltoztatni nem akarjuk, ez azon törvényes elhatárolás, a melyet alkotmányunk a végrehajtó és bírói hatalom köre tekintetében megállapít. Minden szervezeti átalakulást azon politikai eszmének kell uralnia, hogy a végiehajtó hatalom a bírói hatalom rovására, azzal szemben túlsúlyra ne emelkedhessek. Ez a negatív ismérv. A positiv ismérv pedig az, hogy a változtatások, mint az ítélkezési szabadság újabb biztosítékai jelentkezzenek. A bírói szervezet módosításánál és annak kiépítésénél három irányzattól kell egyaránt tartózkodnunk: az egyik, a mely 7 a végrehajtó hatalomnak a bírói szervezetben oly szerepkört juttat, hogy a bírói elemnek teljes alárendelt sége folytán, a hatalmi tényezők egyensúlyát megzavarva, alkotmányos életünk fejlődését absolutisticus irányzatba szorítaná; a másik, mely oly tényezőknek engedne befolyást, a melyek a szervezet szilárdságát megingatva, dcmagogicus törekvéseknek enged tért s végűi óvakodni kell egy harmadik irányzattól, a melynek legtöbb jóhiszemű híve és harczosa van. Ez utóbbi irányzat a bírói függetlenségnek sokszor félreértett jelszava alatt a bírói szervezetnek oly alakot akar adni, melynek következtében az, elszakítva az állami élet többi intézményeitől és teljesen elszigetelve a végrehajtó hatalomtól, mint állam az államban jelentkeznék, önmagát igazgatva,, önmagát kiegészítve és önmagát szervezve. A midőn a javaslat tárgyalása alkalmából különösen hangsúlyoztam azon conservativ irányzatot, a mely ily kérdésekben kell hogy a törvényhozást vezesse, nem az volt szándékom, hogy a létező szervezetnek a megmerevedés fokáig menő változhatatlansága híveként szerepeljek, hanem ezzel csakis a két hatalmi kör változhatatlanságának elvét akartam kifejezni. Ezen elv fentartása mellett a bírói szervezetnek is a nemzeti élet fejlődésével lépést kell tartania. A tapasztalatnak e téren is érvényesülni kell. Felrendszabályok, a mint az idők folyása azt engedi, teljességre emelendők ; törvényhozási hibák és tévedések jóváteendők s az intézményét: tökétyesbítésére irányuló törekvésnek, a bírói szervezet körén belül is időszakonkint érvényt kell szerezni. A javaslat, a mely jelenlegi tárgyalásunk alapját képezi, az általam követendőknek jelzett irányeszmékkel teljes összhangzásban áll. Kerüli azon három végletet, mely magára az alkotmányra károsan hat vissza. Szilárd a bírói szervezet alapelveinek fentartásában. Óvatos és előrelátó az új intézkedések megállapításában. A változtatások tekintetében a tapasztalatok által megérlelt szükségszerűség vezeti. Czéltudatos és határozott igazságügyi politikának ad kifejezést. Annak kimutatása, hogy a javaslat mindezeknek mennyiben felel meg — az abban foglalt alapelvek feltüntetése mellett — képezendi az általános vitát bevezetőleg, előadói tisztem feladatát. Az 1890. évi XXV. t.-cz., habár csak a másodfokú bíróságok szervezetét változtatta meg, szükségszeníleg visszahat magára, az egész bírói szervezetre. Ezen visszahatás legerősebben s legélesebben kell hogy kifejezést nyerjen, szemben azon bíróságokkal, amelyeknek működését az eljárási formák betartásával ellenőrizni, egyes concrét esetekben felülvizsgálni s felülbírálni a kir. ítélő táblák feladatát képezendi. Ezen új másodfokú felsőbb bírói megállapítás nem jelentkezhetik mint egy pusztán mechanicus műtét, melynek jelentősége csak abban állana, hogy az eddigi budapesti és m.-vásárhelyi kir. táblák hatás- és ügykörét szűkítve, azokat más, felállított kir. táblákra ruházza át, hanem szükséges volt ezen másodfokú bíróságoknak a létező szervezetbe való
