Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-492

262 4»3. országos filé;. 1891. május 30-án, szombaton. nek megfelelni nem lehet. Ehhez járult ama körülmény, hogy sem a kormány a megyékkel, sem a megyei vezetés a járásokkal és a járási közigazgatás a községi administratioval szemben hatályos ellenőrzést részint az igazgatási terü­letek nagysága, részint a megsokasodott teendők és a csekély munkaerő miatt gyakorolni képesek nem voltak s így ezen okból, de mert a közsé­gekben a szükséges intellectualis erő is hiányzott, a közigazgatás végrehajtásnak a községekben összecsomósodó szálai teljesen Összekászálódtak, szétmállottak. (Igaz!) A központi kormánynál is a tisztviselők közül kevés foglalkozván előzőleg vidéki adminis­tratioval, azok az életet nem ismerik, azt csak a lureauk ablakából szemlélték. Onnan van, hogy gyakorlatiatlanabbnál gyakorlatiatlanabb, sőt merőben végrehajthatlan rendeletek is menesz­tettek a központból. De a választás hátrányai a törvényhatóságok tisztviselői karába is igen sok képzetlen, használ­hatatlan elemet hoztak be, minek hatása mind­inkább érezhetővé lett. A megyei központokban a jegyzői rendszer fentartása is károsan liatott az administratiora. A számos új közigazgatási anyagi törvény e közigazgatási feladatok számát annyira meg­szaporította, hogy a sok bizottságban való rész­vétel és repraesentatio mellett lehetetlenné vált minden concret ügynek az alispán általi tüzetes és alapos revisioja. Hogy azután az egyetem porát alig lerázott Il-od, Ill-ad aljegyzők vagy tiszteletbeli jegyzők minő garantiat nyújtottak a régi tapssztalt főszolgabírák, vagy polgármes­terek határozatai Il-od fokú elbírálása vagy intelligens városi képviselőstetííletek határozatai felülvizsgálatának alaposságára: az mindenki előtt tisztán állhat. Az 1870 : XLII. tcz. a tiszt­viselők fegyelmi felelősségét a törvényszékek elbírálása alá helyezvén, a feleletre vonhatäsnak e gy °ly nehézkes és hosszadalmas procedúrája állajuttatott meg, mely a közbiztonságot és köz­rendet is kezelő közigazgatás természetével ellen­kezik, mely a központi hatalomnak a parlamenti felelősségből folyó kötelességei teljesítését nem­csak megbénította, de a hatályos közigazgatást lehetetlenné tette. (Helyeslés jobb felől.) A pénzügyi és tanügyi igazgatás is idő­közben szerveztetvén, lépten-nyomon tapasztal­tatott, hogy ezeknek az administratio a múl­hatatlan szükséges támogatást nem adja meg, hanem azokat úgyszólván magukra hagyja. Minek következménye az lett, hogy az államnak hnan­tialis viszonyai mindinkább kedvezőtlenebbül alakultak, a tanügyi igazgatás pedig sem a köz­művelődésben, sem a nemzeti irányban ama fejlődést, melyet az állam tőle várt, fel nem mutathatta. Megkiséreltetett azért egyrészről az állami igazgatás egyes ágai, másrészről a vármegyei igazgatás orgánumai között a eorrectivumot, másrészről pedig azon önkormányzati szervet megtalálni, mely a törvényhatósági közgyűlés helyett a gyors elintézést követelő közigaz­gatási teendőket elvégezze. így jött létre a közigazgatási bizottság intézménye. A fegyelmi felelősség a ministeri felelősségnek megfele­lőbben szabályoztatott. A közbiztonsági álla­potok tarthatatlansága folytán a municipiurnok kezéből a közrendőrséget kivenni és a csend­őri intézmény létesítésével államivá tenni el­maradhatlanná lett. A forgalmi eszközöknek és főleg a, vasutaknak rohamos fejlesztése hazánkat a szomszéd eulturállamokkal mind sűrűbben érintkezésbe hozván, a közigazgatási új feladatoknak egész sorozata keletkezett, melyek kellő ellátása már több szakértelmet, tanulmányt igényelt, úgy, hogy a közigazgatási tisztviselői állás hivatásszerű állássá fejlődött ki, a hol már az egyszerű természetes ész, az úgynevezett bölcs belátás az ismeretek hiányát nem pótol­hatta. Mellőzhetlenné vált azért a tisztviselők elméleti qualifieatiójának szabályozása, másrészt pedig a megsokasodott teendőkhöz mért munka­erők biztosítása végett a megyei dotatiók tör­vényhozási kérdésének megoldása. Sajnos azon­ban, hogy az e tekintetben alkotott törvény részint a megyék élén álló férfiak szerénysége, részint néhol azok tájékozatlansága, részint nyo­mott pénzügyi helyzetünknél fogva is a törvény­hozás által nem a közállapotok és szükségletek­nek megfelelőleg létesíttetett: úgy, hogy az adott erők elégtelensége csakhamar kitűnt. Sajátságos, hogy a közigazgatás iránt mindenki érdeklődik és ahhoz mindenki akar érteni; a köz­igazgatás iránt mindenki érdeklődik, mert midőn a közigazgatás, szóval a belügyministerium költ­ségvetéséről volt szó, senkinek sem jutott eszébe, ho»y a közigazgatás érdekére nagyobb áldoza­tok hozatala szükséges, hanem még a többi tárcza költségei ijesztő mérvben fokoztattak, addig a belügyi tárcza állandóan mostoha gyer­meknek tekintetett. (Helyeslés.) Az 1886-ki megyei törvény a kellő munka­erőről nem gondoskodván és a régi rendszer legtöbb rendelkezéseit f'entartván, természetes, hogy az összes bajokat nem orvosolhatta. A választási elv az 1886-iki törvényben is fentartatott, minek az lett folyománya, hogy a képzett elemek a közigazgatási pályáról elterel­tettek, mert ifjainknak a bírói és egyéb pályák állandó és biztos jövőt ígérvén, nem akarták magukat kitenni a választás bizonytalan esélyei­nek és a megyékben mutatkozó klikkszerűség és nepotismus lealázó kinövéseinek és az önér­zetes és képzett embert vérig sértő és a jogo­sulatlan elemek által divatba hozott ama háza-

Next

/
Thumbnails
Contents