Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-492

262 4»3. országos filé;. 1891. május 30-án, szombaton. nek megfelelni nem lehet. Ehhez járult ama körülmény, hogy sem a kormány a megyékkel, sem a megyei vezetés a járásokkal és a járási közigazgatás a községi administratioval szemben hatályos ellenőrzést részint az igazgatási területek nagysága, részint a megsokasodott teendők és a csekély munkaerő miatt gyakorolni képesek nem voltak s így ezen okból, de mert a községekben a szükséges intellectualis erő is hiányzott, a közigazgatás végrehajtásnak a községekben összecsomósodó szálai teljesen Összekászálódtak, szétmállottak. (Igaz!) A központi kormánynál is a tisztviselők közül kevés foglalkozván előzőleg vidéki administratioval, azok az életet nem ismerik, azt csak a lureauk ablakából szemlélték. Onnan van, hogy gyakorlatiatlanabbnál gyakorlatiatlanabb, sőt merőben végrehajthatlan rendeletek is menesztettek a központból. De a választás hátrányai a törvényhatóságok tisztviselői karába is igen sok képzetlen, használhatatlan elemet hoztak be, minek hatása mindinkább érezhetővé lett. A megyei központokban a jegyzői rendszer fentartása is károsan liatott az administratiora. A számos új közigazgatási anyagi törvény e közigazgatási feladatok számát annyira megszaporította, hogy a sok bizottságban való részvétel és repraesentatio mellett lehetetlenné vált minden concret ügynek az alispán általi tüzetes és alapos revisioja. Hogy azután az egyetem porát alig lerázott Il-od, Ill-ad aljegyzők vagy tiszteletbeli jegyzők minő garantiat nyújtottak a régi tapssztalt főszolgabírák, vagy polgármesterek határozatai Il-od fokú elbírálása vagy intelligens városi képviselőstetííletek határozatai felülvizsgálatának alaposságára: az mindenki előtt tisztán állhat. Az 1870 : XLII. tcz. a tisztviselők fegyelmi felelősségét a törvényszékek elbírálása alá helyezvén, a feleletre vonhatäsnak e

gy °ly nehézkes és hosszadalmas procedúrája állajuttatott meg, mely a közbiztonságot és közrendet is kezelő közigazgatás természetével ellenkezik, mely a központi hatalomnak a parlamenti felelősségből folyó kötelességei teljesítését nemcsak megbénította, de a hatályos közigazgatást lehetetlenné tette. (Helyeslés jobb felől.) A pénzügyi és tanügyi igazgatás is időközben szerveztetvén, lépten-nyomon tapasztaltatott, hogy ezeknek az administratio a múlhatatlan szükséges támogatást nem adja meg, hanem azokat úgyszólván magukra hagyja. Minek következménye az lett, hogy az államnak hnantialis viszonyai mindinkább kedvezőtlenebbül alakultak, a tanügyi igazgatás pedig sem a közművelődésben, sem a nemzeti irányban ama fejlődést, melyet az állam tőle várt, fel nem mutathatta. Megkiséreltetett azért egyrészről az állami igazgatás egyes ágai, másrészről a vármegyei igazgatás orgánumai között a eorrectivumot, másrészről pedig azon önkormányzati szervet megtalálni, mely a törvényhatósági közgyűlés helyett a gyors elintézést követelő közigazgatási teendőket elvégezze. így jött létre a közigazgatási bizottság intézménye. A fegyelmi felelősség a ministeri felelősségnek megfelelőbben szabályoztatott. A közbiztonsági állapotok tarthatatlansága folytán a municipiurnok kezéből a közrendőrséget kivenni és a csendőri intézmény létesítésével államivá tenni elmaradhatlanná lett. A forgalmi eszközöknek és főleg a, vasutaknak rohamos fejlesztése hazánkat a szomszéd eulturállamokkal mind sűrűbben érintkezésbe hozván, a közigazgatási új feladatoknak egész sorozata keletkezett, melyek kellő ellátása már több szakértelmet, tanulmányt igényelt, úgy, hogy a közigazgatási tisztviselői állás hivatásszerű állássá fejlődött ki, a hol már az egyszerű természetes ész, az úgynevezett bölcs belátás az ismeretek hiányát nem pótolhatta. Mellőzhetlenné vált azért a tisztviselők elméleti qualifieatiójának szabályozása, másrészt pedig a megsokasodott teendőkhöz mért munkaerők biztosítása végett a megyei dotatiók törvényhozási kérdésének megoldása. Sajnos azonban, hogy az e tekintetben alkotott törvény részint a megyék élén álló férfiak szerénysége, részint néhol azok tájékozatlansága, részint nyomott pénzügyi helyzetünknél fogva is a törvényhozás által nem a közállapotok és szükségleteknek megfelelőleg létesíttetett: úgy, hogy az adott erők elégtelensége csakhamar kitűnt. Sajátságos, hogy a közigazgatás iránt mindenki érdeklődik és ahhoz mindenki akar érteni; a közigazgatás iránt mindenki érdeklődik, mert midőn a közigazgatás, szóval a belügyministerium költségvetéséről volt szó, senkinek sem jutott eszébe, ho»y a közigazgatás érdekére nagyobb áldozatok hozatala szükséges, hanem még a többi tárcza költségei ijesztő mérvben fokoztattak, addig a belügyi tárcza állandóan mostoha gyermeknek tekintetett. (Helyeslés.) Az 1886-ki megyei törvény a kellő munkaerőről nem gondoskodván és a régi rendszer legtöbb rendelkezéseit f'entartván, természetes, hogy az összes bajokat nem orvosolhatta. A választási elv az 1886-iki törvényben is fentartatott, minek az lett folyománya, hogy a képzett elemek a közigazgatási pályáról eltereltettek, mert ifjainknak a bírói és egyéb pályák állandó és biztos jövőt ígérvén, nem akarták magukat kitenni a választás bizonytalan esélyeinek és a megyékben mutatkozó klikkszerűség és nepotismus lealázó kinövéseinek és az önérzetes és képzett embert vérig sértő és a jogosulatlan elemek által divatba hozott ama háza-