Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-492

4D2. országos ölés 1891. május 30.áti, szombaton. 251 jóváhagyása elé, eddig a ministerium által tisz­tán egyéni belátás szerint felhozott indokok alap­ján vagy jóváhagyattak, vagy a jóváhagyás tőlük megtagadtatott. Ez a javaslat meglehetős, a dolog természete szerint attól telhető parecisio­val megjelöli azon indokokat, melyek miatt a jóváhagyás hivatalból megtagadható és egyéb indokokból hivatalból meg nem tagadható. A megyei szabályrendeletekre nézve a javas­lat a jóváhagyás megtagadásának indokait Ki­zárólag a jog és törvényesség megsértésére és az állami közérdek szempontjaira szorítja, holott eddig e tekintetben korlátlan önkény uralkodott. (Igás! Úgy van! jobb felől.) A felebbezési jog azon tényezőnél, a mely tényezőnek kezében én azt legkevésbbé szeretem kiterjeszteni; a főispán kezében meg is van szorítva, a mennyiben csak a jog. törvényesség és állami közérdek szem­pontjaira szorul. A felebbezési jog általában véve nem szorít­tatott meg azon határig, a mely határig én azt megszorítani óhajtottam volna; de kimondatott az az elv, a mely eddig hiányzott, hogy a kor mány a felebbezett határozatokat csupán a feleb­bezésben felhozott indokok szempontjából veheti bírálat alá és egyéb szempontokra ki nem ter­jeszkedhetik. Behoztunk a törvényjavaslatba egy, eddig a mi önkormányzatunkban ismeretlen elvet. Be­hoztuk azt szerény mért'kben, igaz ; de nagy dolognak tekintem, hogy az első lépés megtör­tént, és hogy a törvénybe igtattuk. Az inap­pellabilis megyei határozatok ezek. »Inappellabilis« azon értelemben és azzal a természetszerű fen­tartással, hogy jog és törvénye^ég szempontjá­ból az illetékei fórum előtt orvoslás mindenkor kereshető. (Halljuk! Halljuk!) Behoztuk, t. ház, azt az új elvet, hogy a megyei közgyűlés nem csupán a főispán kíván­ságán és határozatára, hanem a közgyűlési ta­gok egy bizonyos hányadának kívánságára is föltét'enűl összehívandó. És itt egy közbevetett megjegyzést teszek. (Halljuk!) A t. minisíerelnök űr tegnap a bizottság ezen módosítását azok közé sorozta, a melyek tekintetében magának fentartja, hogy a háznak újabb határozatát provoeálja. Reménylem, helyesen fogom fel a minisíer­elnök úr intentióját, midőn azt mondom, hogy a házra való ezen újabb apellál ás nem magára az elvre vonatkozik, hanem csak a bizottsági szö­vegben megállapított hányad t megállapítására. (A ministerélnök igenlőleg int.) Úgy látom, hogy helyesen fogtam fel a ministerélnök úr inten­tióját. Ez az elvmaga egy új, beesés önkormányzati garantiát képez. Végűi, t. ház, a közigazgatási bizottságban a választott elemek túlsúlyát, mely a társadal­mat képviseli, a hivatalos elemmel szemben növeltük Nem azon pontig, e mely pontig én óhajtottam volna • de határozottan, úgy, hogy hűséges kötelesség teljesítése mellett a válasz­tott többsége állandóan biztosítva van. Én pedig azt tartom, hogy minden önkor­mányzati jognak egyik biztosítéka kell hogy a hű kötelességteljesítés legyen. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) A törvényhozás nincs arra hívatva, hogy a kötelességmulasztás esetére is alkosson biztosítékokat, (Élénk helyeslés a jobb­és baloldalon,) Mindezek után pedig nem utolsó, de én előttem majdnem fődolog az, hogy a megyének ezen, ekképen kimélyített önkormányzati joga törvényszerű biztosítást és jogvédelmet fog nyerni. Eddig merőben a kormány rendeleti jo­ga iák önkényére volt bízva az, hogy mily ha­tárig akarja respeetálni a megye önrendelkezési jogkörét, mily határnál akarja azt figyelmen kívül hagyni. Ma ugyan nem ezen javaslat szövege, de a ministerélnök úrnak a bizottságban tett és általam most felolvasandó nyilatkozata szerint a megyék önkormányzati hatáskörük megóvására a közigazgatási legfőbb törvényszék oltalmát fogják igénybe vehetni. Mert midőn a t. minis­terélnök lír a közigazgatási bíróságra vonat­kozó felvilágosításokat kérdéseimre megadta : akkor én épen erre a pontra nézve újabb kér­dést intéztem hozzá s a ministerélnök úr a kö­vetkező nyilatkozatot tette: »Utal arra, hogy tü­zetesebb és részletesebb nyilatkozatnak akkor lesz helye, midőn a kormány magát a törvény­javaslatot be fogja nyújtani. Azt tartja azonban, hogy a kormány szándékának s törekvésének jelzésére ezen előterjesztés elég részletes s még azt is kimondja, mint elvet, hogy bizonyos ese­tekben a megyék az önkormányzati jogok szem­pontjából a közigazgatási bírósághoz fordulhatnak s lehetnek esetek, midőn különösen az önkor­mányzatra vonitkozó ügyekben a törvényhatóság és a minhter közt előforduló kérdésekben a közigazgatási bíróság lesz hivatalos dönteni.« Ezeket a t. ministerélnök úr abban a bizottsági ülésben mondotta, a melyben tudta azt, hogy adott nyilatkozatától is függ a bizott­ság tagjai egy részének szavazata. Ez a nyi­latkozat tehát feltétlenül kötelező és ez a nyi­latkozat, szerintem, az autonomicus szempontból elért vívmányok közül a legnagyobbak közé tartozik. (Élénk helyeslés^ bal felől.) T. képviselőház! fin nem csináltam titkot abból a bizottságban és nem csinálok itt sem, hogy én az önkormányzat jogkörének szilárdí­tása és tágítása kérdéseiben tovább akarok 52*

Next

/
Thumbnails
Contents