Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-491
491. országos ülés 1891 tátik s a kormány utasíttatik, hogy terjeszszen elő oly javaslatokat, melyek a megyei rendszernek a szabad választás mellett való fentartásával, s az önkormányzat biztosításával a közigazgatási bíróság szervezése, a köztisztviselők szolgálati rendjének s felelősségre vonásuknak szabályozása, továbbá az országos képviselő-választások tisztaságának és szabadságának biztosítása s a kérvénynyel megtámadott képviselő-választások curiai bírósági eldöntése által egyrészről a parlament függetlenségét, másrészről a jó közigazgatást s a közszabadságok sértetlen gyakorlását biztosítják. Beadják : Lukács Gyula, Luby Géza, Hevessy Benedek, Jeszenszky Ferencz, Fornszek Sándor, Illyés Bálint, ifj. Só vágó Gábor, Kun Miklós, Gosztonyi Sándor, Meszlényi Lajos, Boda Vilmos, Gencsi Albert, dr. Kemény Pál, gr. Károlyi Gábor, Szederkényi Nándor, Irányi Dániel, Helfy Ignácz, Beniczky Miksa, Thaly Kálmán, dr. Horváth Ádám, Polónyi Géza, I'saák Dezső, Madarász József, Herman Ottó, Bornemisza István, Kürthy Sándor, Csajkos Gyula, Pappszász Károly, Nagy Ferencz, Farkas Imre, Konkoly József, Petrich Ferencz, Justh Gyula, Madarász Jenő, Tors Kálmán, Jeszenszky László. Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Ralijuk ! jobb felöl. Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: 5 pereset kérünk !) Elnök: Kérem a ház t. tagjait: méltóztassanak figyelembe venni, hogy ma már csak annyi idő van hátra, a mennyi alatt egy szónok mondhatja el beszédét. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Azértleket!) Méltóztassék tehát a szónokot meghallgatni s a tanácskozást közbeszólásokkal nem gátolni. (Helyeslés jobb felől.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Zaj a szélső baloldalon.) Gr. Károlyi Gábor: Bereked a ministerelnök ! Elnök: Csendet kérek képviselő urak! (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Gr. Károlyi Gábor: Én csak az ő érdekében mondom! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Meg fogom várni, a míg Károlyi Gábor gr. kibeszélte magát; én majd csak azután fogok szólni. (Halljuk!) Gr. Károlyi Gábor: Én csak a minister ár kedvéért mondtam! (Zaj.) Elnök: A képviselő urnak nincs joga belebeszélni ! Gr. Szapáry Gvula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk! jobb felöl) JSÉPVH. NAPLÓ. 1887 92. XXIII. KÖTET. májas 29-én, pénteken. §33 Csanády Sándor: A szószékre! Nem halljuk! (Felkiáltások jobb felöl: Rendre! Rendre!) Elnök: Csanády Sándor képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a szónokot, máskülönben rendre fogom utasítani. (Helyeslés jobb felöl.) Csanády Sándor: Csanády Sándor kimondja az igazat! (Derültség.) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés jobb felől.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn öt negyedévvel ezelőtt ezen helyről legelőször felszólaltam, kifejeztem nemcsak a magam, hanem a kormány nevében is azt, hogy a kormánynak szándéka a közigazgatás reformjára nézve mennéielőbb törvényjavaslatot benyújtani. Hogy akkor tett eme nyilatkozatomnak megfeleljek, igyekeztem a rendelkezésre állott, aránylag rövid időt kellőleg felhasználni. T. ház! 1848 óta sokat foglalkozott úgy a törvényhozás, mint a pnblicistica azon kérdéssel, hogy a parlamentaris kormányforma miként egyeztethető össze a megyei rendszerrel; de ez a kérdés mindeddig meg nem oldatott. A törvényhozás, tekintettel a megyei intézmény iránti kegyeletre, kísérletet tett több irányban (Nagy zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon) ; kísérletet tett több alkalommal arra, hogy ezen két rendszert összeegyeztesse; de mivel a közszolgálatnak oly fontos ágát, mint a belügyi kormányzat, nem lehet úgy hagyni, hogy rendelkezéseinek végrehajtására saját közegei ne legyenek: ezen helyzet mindinkább tarhatatlannak bizonyult és én t képviselőház, már 17 évvel ezelőtt, midőn először foglaltam el a belügyi tárezát, meg voltam arról győződve, hogy előbb-utóbb a kérdésnek Cäak az az egy megoldása lesz, hogy a végrehajtó hatalom közegei az állam által kimveztessenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Ezen megoldást én azóta mindig csak időkérdésnek tekintettem, csak azon idő kérdésének tudniillik, míg ezen nézet általánossá válik. És épen azon jelenségek, a melyeknek mintegy három hónap óta tanúi vagyunk, a mióta ezen javaslatot benyújtottam, világosan mutatják, hogy ezen kérdés most már annyira nietrérí, hogy az említett irányban megoldható. (Igaz! Úgy van! a, jobboldalon. Nyugtalanság és zaj a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Sokan mondták és épen most hallottuk.... (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Constatálni akarom azt a különbséget, 30
