Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-491
234 491. orsssftgos ülés 1891. május 29 én, pénteken. mely a ház két oldala közt észlelhető. Ez az; oldal egészen nyugodtan meghallgatja a túlsó oldal szónokát Ugron Gábor: Tessék az elnökre bízni a tanácskozás vezetését! (Zajos helyeslés a szélső haloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Én a véleményemet megmondhatom erről is. (Helyeslés jobb felöl.) Ezen oldal egész nyugalommal hallgatta a túlsó oldal szónokát, de hasonlót, onnan nem tapasztalunk, (Zajos helyeslés jobb felöl.) T. képviselőház! Épeu az elébb hallottuk és épen azon oldalról hangsúlyozták azt... (Nagy zaj és közbeszólások a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: Képviselői kötelesség! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Valahányszor közbe méltóztatik szólni, várni fogok, míg befejezik a közbeszólásukat. (Helyeslés jobboldalon.) Elnök: Kérem, méltóztassék meghallgatni a szónokot, mert ez ÍR képviselői kötelesség. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Sokszor hallottam azt a megjegyzést és épen az előttem felszólalt képviselő úr is kifejezést adott azon nézetének, hogy a közigazgatási tisztviselőknek a megyék által való választása alkot mányunkkal teljesen ö^sze van forrva és hogy ezen jog egy évezredre vezethető vissza. Én a kérdést ezen szempontból is meg kívánom világítani, hogy lássuk, vájjon helyt áll-e ezen felfogás ? Igaz, t. képviselőház, hogy a vármegyei intézmény akkor létesült, a mikor ezen hazát megalapították; de azt mindenkitudja, hogy csak a név ugyanaz és hogy az akkori vármegye egészen más szerkezetű volt, mint a mai. (Igaz! Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Nem volt az, t. képviselőház, sem közigazgatási szervezet, de még önkormányzati testület sem: hanem tisztán egyes várak köré foglalt terület, a melyen az alkalmazott tisztviselők választásáról szó sem volt. (Igaz! Úgy van!jobb felöl.) De, t. képviselőház, ha törvénykönyvünkben lapozunk, kiviláglik az is, hog}* már a XV. század végén, az 1486: LX-ik törvényezikk kimondta azt, hogy az alispánt a főispán nevezi ki és a tisztviselőknek három évre a megyék által való választását esak az 1723. évi LVI-ik törvényezikk szabályozta véglegesen; de az is a jelenlegi tisztviselőknek esak egy részére és ezekre nézve is a főispán korlátlan kijelölési joga mellett. így, t. képviselőház, semmikép sem áll az, hogy a választás joga ép oly régi volna, mint az alkotmány; mert a tisztviselők választása mindössze mintegy másfél századra vezethető vissza és akkor is nem az összes közigazgatási tisztviselőkre, hanem azoknak csak egy részére terjedt ki. Mert tudják mindnyájan, a kik 1848 előtt a megyei közéletben részt vettek, hogy még akkor a közigatási tisztviselők egy részét, például a főjegyzőt is, a főispán nevezte ki. (Zaj a szélső baloldalon.) De különben is, hogy a múlt században miként intéztettek el az ügyek és mik voltak a közigazgatás igényei, az az akkori idők dolga : míg ma, másfél század után, mikor az ország minden téren gyarapodott, mikor a szervezet minden tekintetben megváltozott, maga a közigazgatási szervezet nem lehet egyedül az a kivétel, a mely megállhat azon ponton, a melyen másfél század előtt volt. De nemcsak másfél század előtt, még 1848 előtt is igen könnyű volt a közigazgatási teendőket az akkori igények szerint tisztelethői, mellékfoglalkozásképen ellátni. De miből áll a közigazgatás mai feladata? Ma a közigazgatási tisztviselő eljár a pénzügyi ügyekben, a közmunka-ügyekben; jártadnak kell lennie az egészségügyi dolgokban, a katonaügyekben : szóval egész lánczolata van a teendőknek, mely a közigazgatási tisztviselőtől várja elintézését. Ezen feladatok tömegének megoldási egy egész embernek és pedig képzett ember nek teljes munkássága érvényesítését veszi igénybe. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) És, t. ház, a közigazgatás tulajdonképi teendőin kivűl vannak igen fontos teendők, melyekre a közigazgatási tisztviselőnek igen nagy befolyása van. Lássuk mindjárt a pénzügyi administratiot. Én régen tisztában vagyok magammal az iránt, hogy az ország pénzügyeinek helyes administratioja szoros összeköttetésben kell, hogy legyen a közigazgatási administratióval és csak ha ezek egymást támogatják, lehet a megkívántató eredményt elérni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Az együttműködés szükséges az adók helyes és igazságos kivetése körül, hogy az adótárgyak el ne titkoltaösanak, el ne csempésztessenek, hogy a községi pénzkezelés pontos legyen. És ennek kedvező hatása lesz nemcsak a pénzügyi administratiora, de az adófizetőkre is. (Helyeslés jobb felöl.) Azonkívül nagyfontosságú érdek az, hogy a közigazgatás rendeztessék. Tudjuk, t. ház, hogy éveken át hazánk biztonsága érdekében milliókat költöttünk hadügyi szervezetünkre és háború esetére a nemzet fiainak több százezrei kerfíinek zászló alá. A
