Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-489

4M, orgssftgos ülés 18! hídon át vezetendő összeköttetés elejtésével, más összeköttetés vétessék fontolóra. Itt aztán találkozott ama bizonyos helyi érdekű vasútnak azon eszméjével, mely a Duna áthidalásával a magyar államvasáttal leendő összeköttetését karolja fel. Ezen áthidalás az újpesti szigeten át egyfelől a helyi érdekű vasilt bevezetését tenné lehetővé, másfelől a két körvasútat is összekötné. így alakúit ez a terv, a melynek támogatását a törvényhozástól kérem. Ezzel kapcsolatban különösen b. Kaas Ivor t. képviselőtársam azt hozza fel, hogy a kérdéseknek oly eombinálása complicálttá teszi a dolgot, holott sokkal egyszerűbb volna államilag létesíteni a hidat és azzal a feladat jelentékeny része meg volna oldva. Kétséget nem szenved, hogy ha az állam abban a helyzetben lenne, hogy ezen jelentékeny összegű beruházásokat teljesíthetné, még pedig a költségvetésnek egyszerű megterhelésével: akkor nem volna nehézség abhan sem, hogy a híd államköltségen építtessék. Tekintettel azonban a kivitelre szánt költségek nagyságára, csak kettő közt van választás: vagy létesíteni a tervet vállalkozás útján, úgy, hogy az az államra nézve lehető csekély megtériiéltetéssel járjon és biztosítsa azon előnyöket, a melyekre méltán számítani lehet — mert ha vállalkozás útján létesíttetik is a vasút, akkor is a m. kir. államvasutak kezelésébe jut — vagy pedig be kellene várni az állam pénzügyeinek oly megszilárdulását, hogy ezen beruházásra is kölcsönt lehessen venni. A kormány abban a nézetben van, hogy helyi érdekű vasútaink fejlesztésének ügye eddig is eléggé kedvező kilátást nyújt arra, hogy különösen az ily pontokon, a hol a vasutak jövedelmezősége inkább van biztosítva, mint másutt, a magánvállalkozásnak lehet átengedni a tért, a mi által lehetségessé van téve a vasút létesítése és e mellett az állam megterheltetése a minimumra reducálódik. (Helyeslés.) Ilyképen lehető csekély összeggel és lehető rövid idő alatt létre íog jönni az összeköttetés, a mely úgy gazdasági, mint közforgalmi szempontból előnyös. Ha pedig ama eombinatio nem sikerülne és az állam által adandó segélylyel ez az összeköttetés egyáltalában nem volna létesíthető : a kormánynak még mindig módjában volna fontolóra venni, hogy azt mikor és mily módon maga létesítse. Ez a kérdés annál kevésbbé jár koezkázattal, mint azt a t. előadó úr is kifejezte, mert a törvényhozás amúgy is előzetesen értesítve lesz ezen ügynek minden phasisáról ós meggyőződést szerezhet arról, hogy az adott viszonyok közt helyesen járt-e el a kormány. (Helyeslés.) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban áll a köl. május 35-én, hétfőn. J'gj csőn ügye is. Téves az a felfogás, mintha a javaslatban formális államkölcsön kéretnék. Nem az. Iparkodom megnyugtatni t. képviselőtársamat. Egész törekvésem oda irányúi, hogy a közgazdasági érdekek kielégítése mellett teljes loyalitással segédkezzem a pénzügyminister úrnak nagy feladatai megoldásában, hogy a legkisebb mértékben se complicáljam a pénzügyi helyzetet, (Helyeslés jobb felől.) vagy mellékes kérdések miatt megnehezítsem az ő állását, a mire vállalkozni sohasem fogok. (Általános élénk helyeslés.) Viszont teljes készséggel és köszönettel ismerem el, hogy a t. pénzügyminister úr, a mi a közgazdasági feladatokat illeti, a legnagyobb készséggel támogat engem, úgy, hogy ez a két irányban való együttműködés rosszat nem eredményezhet. (Általános élénk helyeslés.) Itt, a mint méltóztatnak tudni, a budapesti körvasút kiépítésével nem fog az államkincstár megterheltetni. 2,500.000 írtról van szó. Ezt az összeget a kormány kedvező föltételek mellett vette igénybe az érdekelt gyári és ipari vállalatok által felajánlt előlegből is létesíti a körvasútat, a melynek közgazdasági és pénzügyi haszna evidens. Már most midőn arról van szó, hogy a budai körvasúti részek is létesíttessenek: akkor, t. ház, előtérbe tolul az, hogy íme, ott is szükséges tehát, hogy ily befektetés történjék. De mily módon? Erre nézve maguk az érdekeltek azon nézetben voltak, hogy hajlandók a szükséges építési költségeket előlegezni és azok téríttessenek meg nekik az üzlet eredményeiből és pedig téríttessenek meg a lehető legolcsóbb módon: 70 év alatt 5°/o-al, a miben a tőketörlesztés is benfoglaltatik. Beható számítások tétettek és ennél előnyösebben a kérdés financialiter ma sem lenne másként megoldható. A czégek a maguk részéről garantirozzák a szükséges összeget és a magyar államvasutaknak üzlete ezen kamat és tőketörlesztés 5%-os hányadait évenként fedezni—, tehát e körvasút terheit törleszteni fogja s ebből az államkincstárnak sem közvetlen, sem budgetszerű megterheltetése nem fog származni s a magyar államvasutaknak pénzügyi eredményei sem fognak szenvedni. De feltéve, hogy ez nem éretnék el, lehetetlen számításon kivtíl hagyni azon közgazdasági és közforgalmi előnyt, a mely a körvasút létesítése következtében a budai oldalon levő különböző ipari s egyéb gyárvállalatok felvirágozásában és adóképességének fokozásában lesz kereshető. (Élénk tetszés.) Ily körülmények, közt t. ház, azt hiszem, hogy a kormány helyesen jár el, midőn e törvényjavaslatot ugyanazon alapra fektette, mint a melyen az 1888 : XXV. t.-cz. áll é« határozottan tiltakozom az ellen, mintha akár ezen, akár más javaslatban az a szándék rejlenek,