Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-489

190 489. országos ülés 1891. május 25-én, hétfőn. icldolgozva és részleteiben is kidomborítva lesz, a további intézkedéseket megtenni szándékozik. A t. ház belátja, hogy ily nagyobb feladat, melyet még a helyi viszonyok is complicálnak, rövid idő alatt már csak azért sem dönthető el, mert pénzkérdéssel is kapcsolatban áll. Azt hiszem, minél behatóbban foglalkozik a kormány ezen ügy gyei, annál inkább várható, hogy a megoldás a feladat nagyságának megfelelő leend. A törvényjavaslatot illetőleg a t. képviselő új' a vasútnál azt a hiányt látja, hogy az nem lesz mindjárt személyszállításra is berendezve, A vasútnak egyes részei igenis be lesznek rendezve személyszállításra, mint pl. azon kanyarulaton, a mely a ferenczváros-budapest-kelenföldi vonalat a déli vaspálya buda-kelenföldi vonalával köti össze. Ezenkívül a körvasút többi részén sincs kizárva a személyforgalomnak mielőbbi behozatala; de ez iránt a főváros közönségével és ministertársaimmal egyetéríőleg kell eljárni, mert ott a személyszállítás tramwayszerűleg be vau rendezve a, lóvasúti társaság által és így különböző érdekek kiegyenlítése válik szükségessé. De azért legkevésbbé sincs kizárva az, hogy a személyszállítás lehetőleg gyorsan bére n de zte ss é k. ( Helyelyélés.) A tranrwayszeríí éjjeli üzem csak áruforgalomra van szánva, még pedig azért, mert a budai körvasút egy része az utczákon megy keresztül és így ott a sűrűbb árúforgalom nappali lebonyolítása a személybiztonság és a közforgalom szempontjából kifogás alá eshetnék. Önként érthető, hogy a szükséghez képest tágító intézkedések fognak tétetni. A mi a díjszabást illeti: azért van kiemelve, hogy ez a vasút a magyar államvasutaknak díjszabási tekintetben is integráns részét képezi, mert csak ezáltal válik lehetségessé egyfelől magát ezen körvasúti részt kellően gyümölcsöztetni, másrészt az érdekelt feleknek tarifalis szempontból megkívántató előnyöket nyújtani. Egy nagy terjedelmű vasúti hálózat ugyanis, a melynek összhangzatos és a képviselő űr elismerése szerint is olcsó díjszabása van, sokkal kedvezőbb helyzetet tud teremteni az ipari vállalatoknak, mint egy önmagában álló vállalat, a melynek hatása csak ezen kör vasútra szorítkoznék. (Helyeslés.) Tehát épen abban, hogy a körvasút díjszabás tekintetében az államvasutaknak integráns része, fekszik az az előny, hogy a körvasút által érintett ipari és egyéb körök tényleg meg fogják találni azt, a mit keresnek, tudniillik lehetőleg egyenlően előnyös elbánásban fognak részesülni a fővárosban létező más ipari vállalatokkal szemben, a melyek vasirfci összeköttetést élveznek. T. képviselőtársam a körvasút kérdésével kapcsolatban felvetette a felső híd és az esztergom-budapesti helyi érdekű vasút kérdését is. T. ház! Ez oly eszme, a melynek lehető megvalósítása érdekében kérem a t. háztól a kormány részére azt a felhatalmazást, mely az 5. §-ban foglaltatik. Minél inkább kifejlődnek ipari és kereskedelmi viszonyaink, annál inkább válik érezhetővé és részben már ma is uralkodik a helyzeten a lehető olcsó tüzelőanyag megszerzésének feladata, a miben kétségtelenül maguk az Esztergom környékén lévő kőszénbányák is bizonyos szerepet játszanak. Különböző kísérletek történtek az esztergombudai helyi érdekű vasát létesítése körűi, melyek azonban eredményre nem vezettek. Egyetlenegy helyi érdekű vasút keletkezett: az esztergomfüzitői, a melynek azonban forgalmi köre, ha mindjárt abból a főváros sincs kizárva, más területekre terjed ki. És így már első tekintetre szembe ötlik annak előnye, ha az említett vidéki szénbányák is összeköttetésbe hozatnak a fővárossal. Ezen helyi érdekű vasutak létesítésénél u hídig az a főkérdés, hogy azok hol ágazzanak be. Hol Kelenföld, hol a magyar államvasutak brucki vonalának más állomása., hol maga Buda volt combimitioba véve. Egyik sem felelt volna meg egészen. Mert a mióta a magyar államvasutak balparti körvasútja és ebben az angyalföldi és lipótvárosi állomások létesültek, előtérbe tolul az a kérdés: miért nem volna lehetséges magát a helyi érdekű vasútat ide bevezetni, a mire nézve az angyalföldi állomás különösen kedvezőnek jelentkezik. A kérdésnek tehát ez az egyik része. Másfelől, midőn a kormány hozzáfogott a körvasút eszméjének kiviteléhez — és ezen eszmének annyiban akarok fontosságot tulajdonítani, mert szerencsés dolognak tartom, hogy Budapest főváros fejlődése folyamán jut teljes körvasúihoz, a minek létesítése más városokban milliónyi költséget igényel — nem téveszthette el szem elől azon körülményt, hogy ha a két részben levő körvasútak a felső részen, a Mavgithidon vagy fölül összeköttetésben nem lesznek, a körvasút teljes nem lesz. Tervben volt az is, hogy talán a Margit-híd igénybevételével lehetne ez összeköttetést létesíteni. A mint tudni méltóztatnak, a Margit-hídon ma a budapesti lóvasút sinei vaunak lefektetve. A híd úgy van építve, hogy ez biztonság szempontjából aggályokra alig szolgáltat alkalmat. Tekintve azonban azt az élénk forgalmat, a mely azon a hídon ma is uralkodik és tekintve azt, hogy az a híd tényleg ilynemű vasúti összeköttetésre tervezve nem volt — ámbár technikai nehézségek nem igen merülnének fel — mégis szükségét látta a kormány annak, hogy a Margit-