Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-489

Í8ft, orsiágos ülés 1891. május 25-én, hétfőn. 189 itt mondva, hogy körülbelül egy millió fentartatik egy negyedik vasúti dunai híd építésére, a meV egy engedélyezendő esztergomi helyi érdekű vasiittal hozatik a törvényjavaslatban kapcsolatba és hogy úgy mondjam, subventiójaképen fogna szolgálni a helyi érdekű vasút által majdan építendő dunai áthidalásnak. Kérdésen felül áll, hogy egy felső dunai összekötő hídnak építése a legnagyobb, általánosan elismert szükség, de azt mái nem egészen értem, miért hozzák azt kapcsolatba egy helyi érdekű vasúttal? Azért, mert akkor a helyi érdekű vasúttársaság is hozzájárul a híd építéséhez. A mi hiányzik a költségvetésből, azt azon társulat fogja viselni azon előnyökért, a melyek neki adatnak abban, hogy a kincstár a dunai hídhoz egy milliót szolgáltasson. De akkor felmerül az a kérdés, hogy kié lesz hát az a híd, azé a helyi érdekű r vasúttársúlaté, vagy pedig a magyar államé ? Úgy fog-e építtetni csak, a mint az annak a helyi érdekű vasútnak a czéljaira szolgál; vagy úgy fog-e építtetni, hogy az az a közforgalom érdekeinek is megfeleljen'? Ez természetesen igen nagy különbség, hogy vájjon az óbudaiak a külső Lipótvárossal vagy Kőbányával és a magyar állam vasx\takkal gtb. csak a vasút vonalain érintkezhetnek, vagy pedig átmehetnek azon a hídon kocsin, gyalog, mindenféleképen. Ha már hidat építünk — azt gondolom, a minister úr is ebben a nézetben van — ezen híd a forgalomnak egész hosszú évtizedek sorára megfelelő módon kell hogy épüljön. Én azt gondolom, hogy egy ilyen híd csak ál lami híd lehet. És ha egy helyi érdekű vasúttal hozatik az kapcsolatba: minő viszony fog fenforogni azon helyi érdekű vasút és a többi vasút forgalmára nézve, a melyek azon a hídon közlekedni fognak; minő díjszabási viszonyok? Igen complicált rendje a kérdéseknek gyűl össze, ha ilyen — hogy úgy mondjam — nem egészen természetes viszonyok hozatnak létre. S a mi az esztergomi vasútat illeti, a mely kapcsolatba hozatik eszel, ez által a balparttaí való szorosabb egyesülés által az esztergomi vasútnak létesítése könuyíttetnék. Azt tartom, hogy mi anynyit fordítunk államosításra — nem kis érdeme a kormánynak, hogy ezt teszi, tegyük jövőre is — hogy azok a kőszéntelepek, a melyek arra indítanak, hogy az esztergomi vasútat megépítsük — mert nem Esztergom város érdeke indít arra, a melynek meg vannak közlekedési eszközei, hanem a kőszénnek Budapestre való hozajó kőszénnek itt nagy mennyiségben való értékesítése és az ottani kőszénbányák felvirágoztatása — azt hiszem, hogy ez oly alap, hogy ez a vasút jövedelmezőségét biztosítja. Ha mi egy jövedelmező vasútat építhetünk, azt hiszem, az államnak nincs érdekében eonsortiumnak engedni át az építést. Nem szemrehányáskép mondom, csak mint felfogásomat jelzem. Sokkal nagyobb érdek, hogy az ilyen vasútat saját regie-nkben, saját tulajdonunkban építsük. Különben is a hidakra nézve a t, kormány előtt áll egy probléma, a melyre nézve már máskor is felhívtam a t. ház és a t. kormány figyelmét és köszönettel mondom, hogy nem siker nélkül; mert a kormány elismerte, hogy Budapest fővárosában a hídépítés a legégetőbb kérdések közé tartozik. Ezen híd a felső Margitszigetnél csak egyik kiegészítő része azoknak, a melyeket együttes kapcsolatban kell felfogni és nemcsak a kereskedelmi minister urnak, hanem a pénzügy minister urnak is. És ha én itt a pénzügymiidster úr jóindulatára és jóakaratára hivatkozom fővárosunk iránt, hát engedje meg, hogy egyszersmind figyelmét felkérjem arra, a mit a budai részen ismételve, mint óhajtást kifejeztek. Budapest térképére való egy tekintettel világossá válik, hogy annak tengelye a kerepesi-útra esik és annak folytatása a budai részekre az eskűtéren megy át. Hogy ez egy kisszerű gyalogos híddal oldassék meg, e tervet méltóztassék elejteni és oda nem gyaloglódat, hanem minden forgalomra alkalmas hidat méltóztassék építtetni: mert rövid időn odajutnánk, hogy helyébe ismét nagy hidat kellene ott emelni, a mely a két városrészt összekötné. Nem vagyunk sem oly szegények, hogy ha csinálunk, ne csinálhatnánk jó dolgot; sem oly gazdagok, hogy pazarolhatnánk oly dologra, a mely czéljainknak me<>' nem felel. Ezek előadása után a törvényjavaslatot szíves köszönettel és a kormány iránt elismerésem kifejezésével elfogadom. Elnök: T. képviselőház! Szólásra senki sincs feljegyezve, hogyha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy azokra, a mik felhozattak, röviden válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt azokra kívánok reflectálni, a mik a tárgy gyal szoros összeköttetésben nincsenek és a miket t. előttem szólott képviselőtársam említett. Ezek a Budapest főváros területén építtetni tervezett dunai hidra vonatkoznak; nem arra a hídra, a mely a törvényjavaslat tárgyát képezi, hanem a többire, melyek az összekötő vasúti- s a Margit-híd közt terveztetnek. Jelenthetem, t. ház, hogy a pénzügyminister úr behatóan foglalkozott ezen kérdéssel és e napokban keresett meg az iránt, hogy a tervet műszaki szompontból bizonyos részleteiben kiegészítsem. Úgy tuduin, hogy a pénzügyminister úr, mihelyt az egész anyag