Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-485

486. országos ülés 18*1. május 18-án, szerdán. 159 interpellatióra a választ azonnal megadni. (Halljuk! HaUjuk!) A t. képviselő úr azon kérdésére, hogy hajlandó vagyok-e az általa említett mozgalomról jelentést előterjeszteni, bátor vagyok megjegyezni, hogy ma nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt tehessem; mert az eset vizsgálat tárgyát képezvén, annak befejezéséig nekem sincsenek oly kimerítő adataim, hogy azokat előterjeszthetném. De ha a t. képviselő úr ezen fontos ügyet ezentúl is oly figyelemmel fogja kisérni, mint eddig kisérte, és később kérdést fog hozzám intézni : akkor a vizsgálat befejezése után mindenesetre fogok tájékozást nyújtani. Örömmel tapasztaltam azonban már ezúttal azt a nyugodt modort, a melylyel a t. képviselő úr kérdését a kormányhoz intézte; valamint örömmel vettem tudomást azon levélről is, a melyet a t. képviselő úr nem rég hasonló szellemben azon vidék lakosságához intézett. (Általános helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy ha a kérdés ily modorban ítéltetik meg, a mindenkép kívánatos nyugalom a lehető legrövidebb idő alatt vissza fog térni. (Helyeslés.) A képviselő úr azon kívánságára: hogy adjak felvilágosítást arról, hogy mily intézkedést tett vagy szándékozik tenni a kormány, bátor vagyok kijelenteni, hogy legelső feladatnak azt tekintem, hogy a hatóság tekintélye ós a megzavart rend helyreállíttassék. (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) A második feladatnak azt tekintem: mindenesetre megakadályozni azt, hogy azok a munkások, a kik munkába menni kívánnak, ettől erőszakkal visszatartassanak (Helyeslés jobb felöl.) és megvédelmeztessenek azok, a kik kölcsönös szerződés és egymás iránti jóindulatnál fogva a munkát folytatni akarják. Ezeket minden erőszakos megakadályoztatástól megóvni egyik feladatomnak tekintem. (Általános helyeslés.) De ezzel, t. ház, még nem tekintem feladatomatbefejezettnek, mert mindamellett, hogy a rend fentartására szükséges intézkedéseket a legnagyobb erébylyel foganatosíttatni fogom, a baj orvoslását és a megzavart nyugalomnak helyreállítását nemcsak a munkásnép körében fogom keresni, hanem föl kell keresni a baj kútforrását, fel kell fedezni azon szálakat és nyomokat, a melyek a baj forrásához vezetnek, (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ennek megtörténtével azután a törvény teljes szigorával fogok eljárni. De, t. ház, nekem reményem van, hogy sikerülni fog ezen mozgalomnak továbbra elejét venni és a viszonyokat a rendes kerékvágásba visszaterelni, mert igaz, hogy a magyar népet lehet egyes esetekben pillanatnyira felizgatni és félrevezetni, de a magyar népnek van annyi józan felfogása, hogy mrg tudja ítélni, vájjon az ő érdekében cselekszenek-e azok, a kik őt bizonyos irányba terelni akarják. És meg vagyok győződve, hogy a magyar munkásosztály, mihelyt átlátja, hogy itt nem annyira az ő érdekei forognak szóban, hanem más, önző érdekek játszanak közbe, cserben fogják hagyni a vezetőket és vissza fognak térni a rendhez és nyugalomhoz. Hogy e feltevésem nem alaptalan, anuak tanújelét adták a munkások múlt vasárnap, a midőn egy fővárosi izgató nyugtalanító beszédet tartván, ezzel szemben a hatósági elöljárók felvilágosították a népet, minek folytán a munkások a népgyűlést otthagyták és visszatértek munkájukhoz. Meg vagyok győződve, hogy ugyanez lesz az eredmény máskor is és hogy e tekintetben az izgalom ellensúlyoztassék, arra nekem is gondom lesz. (Élénk helyeslés.) Mindezekből méltóztatik látni, t. ház, hogy a kérdés fontosságát teljesen felfogom és eljárni kívánok egyrészt abban az irányban, hogy a kedélyek megnyugtattassanak és az esetleg szükséges intézkedések megtétessenek, másrészt mindenekelőtt és első sorban törekedni fogok arra, hogy sem erőszakoskodások, sem a hatóság tekintélyének aláásása lehetséges ne legyen. (Élénk helyeslés.) Kérem a t, házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni, (Általános élénk helyeslés.) Irányi Dániel: Alig szükséges mondanom, t. ház, hogy a t. belügyminister úr nyilatkozatát, a mennyiben az a rendnek jövőben való fentartására vonatkozik, tudomásul veszem, mert nincs és nem is szabad, hogy legyen kormány, még a legszabadelvubb köztársaságban sem, mely a rend és csend fentartásáról, megzavarásának megakadályozásáról ne gondoskodjék. De mivel a t. belügyminister úr egyszermind azt mondta, hogy még ma nincs abban a helyzetben, hogy a mozgalom indító okairól alapos felvilágosítást adhasson, fentartom magamnak a jogot, hogy annak idején a t. belügyminister urat felkérjem, hogy ha a vizsgálat befejeztetett, annak eredményét a t. házzal közölni méltóztassék. Volt azonban iuterpellatiómnak egy pontja, mely nem a megtorlásra, nem a rend biztosítására vonatkozik, hanem azon intézkedésekre, a melyek szükségesek arra, hogy a nép — a mennyire lehet — a téli hónapok alatt is foglalkozást és keresetet találjon. Ez a kormánynak hatáskörén kívül nem esik, mert hisz látjuk, hogy a kereskedelmi minister más vidékeken is rajta van, hogy a nép a házi ipar által némi munkára és keresetre tegyen szert, valamint azon törvény alapján, melyet állami kedvezmények megadásáról hoztunk, ipari telepek és