Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-477
8 477. országos ülés I8»l. április 15.én, szerdAn. náth Béla —; Nagy-Kálló község polgárainak Csaj kos Gyula — ; Vizsoly község polgárainak Szederkényi Nándor — ; Jász-Kisér és Szoboszló község polgárainak Polónyi Géza — ; Ete és ÚjSzőny községek polgárainak Kun Miklós —; továbbá Bezerédj László és társainak —; végtíl Csanád-Palota, Gyoró, Maj*tis, Mihali, Uk és Vicza községek polgárainak Irányi Dániel képviselő által beadott kérvényeit, melyekben az önkormányzatnak, illetőleg a tisztviselők választási jogának fentartását kérik ; A kassai m. kir. gazdasági tanintézet hallgatóinak Jókai Mór képviselő által beadott kérvényét, melyben »a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben« szóló törvényjavaslat 69. §-ának módosításáért esedeznek. Mindezen kérvények és felíratok a ház közigazgatási bizottságának adatnak ki tárgyalás és jelentéstétel végett. Bemutatom Eegeíe János képviselőházi irodaigazgatónak Dárdai Sándor képviselő által beadott kérvényét, melyben fizetésének a ház többi hivatalfőnökei fizetésével leendő egyenlősítése iránt kérelmez ; Benedikt Márk képviselőházi kiadónak Hegedüs Sándor képviselő által beadott kérvényét, melyben állása javadalmazásának szabályozása iránt esedezik. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház gazdasági bizottságának. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Josipovich Géza jegyző: Csávosy Béla, a gazdasági bizottság előadója ! Csávosy Béla előadó: Van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését a ház április havi költség-előirányzatára vonatkozólag tiszteletteljesen előterjeszteni. Bemutatom egyszersmind a bizottságnak a pénztár állásáról szerkesztett kimutatását és a bizottság ülésének jegyzőkönyvét. Az utóbbit kérem megtekintés végett a ház irodájában elhelyeztetni; az előbbit pedig kinyomatni, szétosztatni és napirendre kitűzni. Elnök: A gazdasági bizottság jelentése a^ április havi költségelőirányzatról kifog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezik, a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki; a jegyzőkönyv pedig a ház irodájában helyeztetik eí megtekintés végett. Több előterjesztés nem levén, következik az indítvány- és interpellatiós-kó'nyv felolvasása. Josipovich Géza jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítvány-könyvben ujabb bejegyzés nincs; ellenben az interpellatiós-könyvben be van jegyezve: »április 15. Csatár Zsigmond, az ültetésre alkalmas szőlővesszők elszállítását gátló alispáni rendelet megszüntetése, tárgyában, a földmívelési minister úrhoz.« Elnök: A képviselő úr az ülés végén fogja megtenni interpellatioját. Következik a napirend: A közigazgatási és a vízügyi bizottságokban hiányzó egy-egy tagnak megválasztása. A horvát képviselő urak ezen bizottsági tagokra nem szavaznak. Kérem a képviselő arakat, méltóztassanak szavazatukat a ház asztalán lévő vederben elhelyezni. A névsort Széll Ákos jegyző úr fogja olvosni; a távollevők neveit Balogh Géza jegyző úr jegyzi. Kezdetét fogja venni a szavazás. Széll Ákos jegyző (olvassa a névsort; a képviselők beadják szavazatukat). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a szavazatokat tartalmazó szekrény a ház jegyzői karának azzal adatik ki, hogy a szavazatokat összeszámítván, erre vonatkozó jelentését az ülés végével beterjessze. Következik a napirend további tárgya: az igazságügyi bizottság jelentése »az 1886. évi XXIX. és 1889. évi XXXVIII, törvényezikkek módosításáról és pótlásáról« szóló 689. számúj törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasott-* nak méltóztatik tekinteni és így az általános -vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottságelőadóját. Matuska Péter előadó: Engedje meg a a t. ház, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot néhány szóval indokoljam. (Halljuk! Halljuk!) Annyival inkább kötelességemnek tartom ezt, mert az igazságügyi kormány a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886 : XXIX. törvényezikkhez már másodízben nyújt be módosításokat és pótlásokat és járul a t. házhoz azzal a kérelemmel, hogy azokat elfogadni méltóztassék. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről gíóló törvényt annak idején azon oknál fogva hoztuk, mert a telekjegyzőkönyvek a tényleges birtokviszonyoknak nem feleltek meg. Intézményeink folytonos változása közben a tényleges birtokviszonyok nem jegyeztethettek be a telekkönyvbe ; és a kataszteri munkálatok keresztülvitele szintén odáig haladt, hogy m >st a telekkönyvek reconstruálása vált szükségessé, hogy ekképen a telekkönyvek igaz hitelt nyújtó eszközökké váljanak. A telekkönyvek rendezése hazánkban egészen új volt és nem képezett önálló alkotást, hanem kénytelen volt a rendszerhez alkalmazkodni. így az igazságügyi kormány, midőn annak idején az 1886: XXIX. t.-czikket mint törvényjavaslatot benyújtotta, akkor sem volt abban a helyzetben, hogy teljesen ismerje azon nehézségeket és csupán a gyakorlati élet folyamából keletkezhető azon viszonyokat, melyeket ezen eljárás keresztülvitelénél felmerülnek. így
