Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

482. országos ülés 1891. április 83-án, csütörtökön. |j j a ki bíróvá lesz, különösen a felső bíróságok­nál, egy bizonyos időt önálló pályán töltött legyen el. Ezt az igeu szépen kidolgozott indo­kolás mondja. Már most megszabja a bírói vagy ügyészi hivatalnál az öt évet, a euriai kinevezésnél pedig a tíz évet; azonban a 4-ik pontban azt mondja: »az igazságügyim nisteriumban, a királyi curiánál, királyi ítélőtáblánál, kincstári jogügyek igaz­gatóságánál vagy közalapítványi ügyigazgató­ságánál fogalmazási szakban szolgált«. Az igazságügyministeaiunmál a fogalmazási szak kezdődik a segédfogalmazónál, sőt esetleg a gyakornoknál, de ilyen ott nincs alkalmazás­ban. Én nem kívánom, t. ház, az igazságügy­ministerinmot és annak személyzetét kizárva látni abból, hogy esetleg felső bírói pályára jusson; hanem ha valaki az igazságügyminis­teriumban öt évig mint segédfogalmazó műkö­dött, az absolute nem dolgozott önállóan, mert hiszen munkálata annyi és annyiszor vizsgál­tatott felül, s hogy ez aequiparaltassék az ügy­védi, ügyészi vagy közjegyzői gyakorlattal, azt igazságosnak, méltányosnak egyáltalában nem tartom. Általában óvatosan kell ezzel a kérdéssel elbánni. A t. minister úr az igazságügyminis­terium személyzetét — a mint már voltam bá­tor az általános vitánál felemlíteni — beosztotta a bírói rangsorba ; az áthelyezések, úgy látszik, sűrűen szándékoltatnak és a refügium biztosít­tatni szándékoltatik sok személy számára. T. képviselőház! Még ez ellen sincs kifo­gásom, hogy az igazságügyministeriumban hű és hasznos munká-í ságban eltöltött évek — még akkor, is ha politikai szolgálatban töltettek el ­ne legyenek egészen parlagon eltöltöttek, hanem legyen valakinek menedéke, hogy a bírósághoz átmennie lehessen; de észrevételem van az el­len, hogy a segédfogalmazó 5 évi szolgálat után kir. táblabíró lehessen, vagy a fogalmazó 10 évi szolgálat után euriai bíró, épen úgy, mint az 5 vagy 10 évet önálló praxisban eltöltött bíró, ügyész vagy ügyvéd. Én óhajtottam volna, hogy a t. minister úr ezen pzakasz tekintetében nyilatkoznék az iránt: nem volna-e helyesebb, ha az ilyen nem önálló fogalmazási szakban eltöltött szolgálat hosszabb határidőhöz köttetnék, mint 5 év, és hogy az igazságügyministeriumnál magasabb rangfokhoz köttetnék az, hogy valaki átmehessen abíróság­hoz: pl. titkári álláshoz. De hogy egy segéd­fogalmazót egyenesen királyi táblai, sőt euriai bíróvá lehessen kinevezni: ez nem volna helyes. Ez volt általános megjegyzésem, a mire nézve csak a t. minister úr nézeteit kívánom ismerni, sőt azt is elengedem, hogy nyi­latkozzék, én csak aggályaimat akartam kife­jezni. (Helyeslés és derültség a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! A mi a 22. §-ban foglaltatik, az azon qualificationak, hogy úgy mondjam, minimumát foglalja magában, a mely szükséges ahhoz, hogy valaki a felső bíróságoknál alkalmaztas­sák és e szakasz rendelkezésének nem is az az értelme, mintha az itt elősorolt egyik-másik kellék biztos garantiát nyajtana arra, hogy az illető a másodfokú, vagy épen a legfelső bíró­ságnál nyugodtan alkalmazható, mert ezenkívül még sok egyebet kell az illetőnél megvizsgálni. E szakasz rendelkezésének jelentősége abban áll, hogy lehetetlenné teszi azt, hogy bírói és ügyészi állásokra olyanok alkalmaztassanak, a kik azelőtt egészen idegen téren, nem a gya­korlati jogélet terén működtek. De arra, hogy az elhelyezhetők széles köréből az alkalmas ki­választassák: arra egyedül ez a szakasz garan­tiát nem nyújt és semminemű törvényes intéz­kedés nem is nyújthat. Ne csak az igazságügyministerium körében keressük azt — a mire különben még vissza­térek — hogy lehetnek ott a fogalmazói szak­ban olyanok, a kik öt évig szolgáltak és még sem bírnak sem azzal az Önállósággal, sem azokkal az ismeretekkel, hogy nyugalommal legyenek ki­nevezhetők másodbírósághoz, vagy ha 10 évig szolgáltak, a legfelsőbb bírósághoz; mert ezt minden professio körében meg lehet találni. így ha valaki 5 évig ügyvédkedett, kérdem: mire nyújt ez megnyugtató biztosítékot ? Polónyi Géza: Mert önálló! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Meglehet, hogy valaki önállóan ügyvédkedik és tudatlan is. hanyag is, sem erkölcsi, sem szel­lemi, sem tudományos képzettséggel nem bír. (Helyeslés jobb felöl.) Ilyen egyén is lehet 5 évig önálló ügyvéd. Vagy tekintsünk el ettől. Ha valaki 10 évig gyenge albíró — mert csak nem lehet mindenkit elmozdítani, a kit a felügyeleti ható­ság gyengének ítél — a hallott magyarázat szerint az eltöltött idő után a curiához jöhetne. Mindezt csak annak a bizonyítására hoz­tam fel, hogy az itt felsorolt feltételek önma­gukban egy professio körében sem teszik az illetőket alkalmassá a felsőbb vagy legfelső bírói állásra; hanem csak arra valók, hogy tisz­tán közigazgatási, vagy egyéb téren alkalma­zott egyének, a kik a gyakorlati jogélet terén nem működtek, távol tartassanak — és helyes, hogy távol tartatnak — a bírói állásoktól: inert a bíróságoknál ezelőtt egyik legnagyobb baj az volt, hogy különben igen érdemes egyéneket a közigazgatási szolgálat köréből egy régen

Next

/
Thumbnails
Contents