Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

106 482. országos Illés 18SH. április 23-án, csflt8rto"knn. nincsen kifogásom ellene. Egyébiránt ez a végrehajtásban most is úgy van, mert ma is egyáltalában minden ilyen rendbirságra [nézve, a mely kiszabatik, az az általános instruetio, hogy mihelyt annak egész összegében behajtása az illetőnek nagy terheltetésével járna, az havi részletekben bajtassék be. Különben legyen szabad még hozzátennem, hogy én képzelhetetlen esetnek tartom azt, hogy ez a rendbírság teljes összegében szabassék ki az olyan szegény tisztviselőre, a kinek havi fizetése 50 forint vagy ennél kevesebb. Polónyi Géza: De lehet! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Természetes, hogy lehet; de épen azért van adva az a roppant latitude az 1 forint és 50 forint közt, hogy tekintettel Í>Z illetőnek fizetésére, állására és a cselekmény minőségére, arányos összeg szabassék ki. Egy szegény hivatalnoknak, ha 5, vagy 10 forinttal büntetik, sokkal érzékenyebb az a büntetés, mint a nyolczszor-tizszer annyi fizetéssel biróriak az 50 forint. A módosítványt egyébiránt, a mint mondám elfogadom ; legfölebb azt tartom fenn magamnak, hogy irályi tekintetben a beillesztést megvizsgálhassam. (Helyeslés.) Irányi Dániel: A t. minister úr azt mondja, logy nem tudja menynyire illeszthető be a módosítvány a szövegbe. Ha méltóztatik megengedni, felolvasom. (Halljuk! Olvassa): »A rendbirság az államkincstár javára esik és az illető fizetéséből, ha a bírság 10 forintot meghalad, kérésére részietenkint közigazgatási úton hajtandó be.« Szilágyi Dezső igazságügyminister: így nem volna helyesen beillesztve a módosítás, mert czélja a módosítványnak más; így pedig az lenne az értelme, hogy ha 10 forintot meghalad a birság, akkor hajtatik be kérésére közigazgatási úton. Azt hiszem, czélszerűbb lenne az, ha egy harmadik bekezdésben mondatnék ki, hogy: »Ha a birság 10 forintot meghalad, a marasztalt kérelmére a részletekben való lerovás megengedendő.'. (Helyeslés. Egy hang a szélső baloldalon : Havi részletekben!) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ba szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A 15. §. szövege tulajdonképen meg nem támadtatván, azt hiszem, kimondhatom, hogy a szöveg elfogadtatik. Most kérdem a t. házat: méltóztatik-e a minister úrnak imént felolvasott raődosítványát, mint új harmadik bekezdést, elfogadni ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy elfogadtatott és a szövegbe beillesztetik. Varasdy Károly jegyző (ohmsa a ic>. §-t, a 11. fejezet czíniét, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 17. §-t), Balogh Géza jegyző: Veszter Imre! Veszter Imre: T. ház! (Halijuk!) A t. igazságügyminister úr a vita általános stádiumában azon szándékának adott kifejezést, hogy azon vizsgának, a mely a jogászt a bírói hivatalra képesíteni fogja, múlhatatlan kellékéül nem kívánja a jogtudorságot fentartani. A minister úr ezen szándékát részemről helveslem. A tudori fok, ha valamely kenyérkereseti pályának előfeltétele, szükségképen sülyed és többnyire formalitássá válik. A doetoratus legyen tudományos dignitás és ne legyen semmi egyéb és épen ezért a kenyérkereseti pályák elő fel tételét képező vizsga ne is legyen az egyetem professoraira bízva. A jogászvilág régi óhajtása, hogy azon válaszfal, a mely a bírói és ügyvédi kar között létezik, végre valahára ledöntessék és hogy mind a két kar oly qualificatiót és oly előiskolát nyerjen, a mely őket a szóbeliség piedestálján egyaránt képessé teszi a jogszolgáltatásra. Írásbeliség mellett még van értelme az olyan rendszernek, hogy a bírói emberanyag a boureaucraticus lajtorján fokozatosan neveltessék. Maga ez a zárkózott rendszer főleg irkafirkán alapszik. De mi értelme legyen az ilyen bíró nevelési rendszernek ott, a hol a bíróságszámára nyilvánosság, közvetlenség és szóbeliség eontempláltatik ? A szóbeliség világából az irka-firka eltűnik, vagy legalább megszűnik lényegesnek lenni; a mi pedig belőle megmarad, azt a per előkészítési stádiumában elvégzik részint az ügyvédek, részint pedig a hivatalos irodák. A bíró felszabadul a nem bírói teendők nyűgétől és tisztán az ítélkezésre szorítkozik. A szóbeliség rendszere mellett nem bír értelemmel az eddig zárkózott noviciatusnak fentartása. Másfelől azon nagy előnye is meg volna a vizsga unificatiójának, hogy a fiatal jogász nem állíttatnék azon sokszor végzetes kérdés elé, vájjon ügyvéd legyen-e vagy bíró? Mert e javaslat véleményem szerint azzal is sújtja, még pedig méltatlanul sújtja a bírói kart, hogy a vizsgának unificatiója nélkül az* id

1 ki egyszer a bírói pályára lépett, az ügyvédi pályára többé nem léphet, a mennyiben a bírói pályára szolgáló qualifieatio nem adja meg egyszersmind az ügyvédi qualificatiót is. Már pedig, t. ház, azt hiszem, hogy bizonyos fokig ez is gyengíti a bírói függetlenséget. Mert a bíró, a ki családjával együtt csupán annak az egy keresetnek és megélhetési módnak van kiszolgáltatva, a felügyeletnek süly a alatt könnyen juthat oly helyzetbe is, a midőn meggyőződését ejti áldozatul a kenyérkereset igényeinek. Az unificatio. a folytonos flus és reflux rendszere a bírói és ügyvédi kar között és ennél-