Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

|0O 482. országos ülés 1891. április 23-án, estttfSrtlSkön. módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, jelesen pedig a 9. §. Tarasdy Károly jegyző (olvassa a 9. §-t). Balogh Géza jegyző: Kemény Pál! Kemény Pál: T, ház! A tárgyalás alatt levő szakasz az első folyamodása bíróságok főnökei, így tehát a járásbírák és törvényszéki elnökök részére egy egészen új munkakört inaugurál, mely eddig még törvényhozási úton szentesítést nem nyert. Nevezetesen e szakasz szerint a bírósági főnökök: a járásbírák és törvényszéki elnökök is kötelesek lesznek az igazságügy minister kívánatára törvényhozási, törvénykezési és igazságügyigazgatási kérdésekben véleményt nyilvánítani, és kellő adatokat és felvilágosításokat nyújtani. A milyen szíves készséggel elismerem az igazságügy minister úrnak azon jogát, hogy a főfelügyelete alatt álló bíróságoktól törvénykezési és igazságiigyigazgatási kérdésekben véleményt kívánhasson: épúgy nem találom helyén valónak azt, hogy a bírósági főnökök a törvényhozás keretébe beillesztessenek s így bírói functiójuk mellett törvényhozási functiók teljesítésére is köteleztessenek. Ezt én, t. ház, sem szükségesnek, sem az igazságszolgáltatás javára szolgálónak nem tartom: mert tudjuk, hogy a ház a költségvetés tárgyalása alkalmával tisztességes összeget szavazott meg codificationalis költségek czímén, ezen kivííl van nekünk codifiealó bizottságunk és a minister úrnak rendelkezésére áll igen sok jeles egyén, a kik codificatiót teljesítenek. (Igazi Úgy van! a szélsőbalon.) De más részről nincs szükség az első folyaraodású bíróságok főnökeit belevonni a törvényhozási functiókba azért sem, mert hisz a javaslat 10-dik szakasza a királyi euria és a királyi ítélő táblák elnökeit és a bírói testületeket is kötelezi arra, hogy az igazságügyminister felhívására az igazságszolgáltatás körében tapasztalt hiányokra és egyéb intézkedésekre vonatkozó jelentéseket beterjeszszenek; de nem találom az igazságszolgáltatás érdekében és annak javára szolgálónak sem: azért, mert az a járásbíró vagy törvényszéki elnök, ha törvényhozási tüneti ókkal is foglalkozik, az igazságszolgáltatásban elfogulttá válhatik saját nézete iránt. Másrészről nem találom ezt az igazságszolgáltatás javára szolgálónak azért sem, mert hogyha a t. minister úr e tisztviselőket vélemény;.dásra felhívja, ezen szerintük talán nobilisabb és fontosabb teendők elvégzése czímén az igazságszolgáltatásban mulasztást és hanyagságot fognak tanúsítani. (Igaz! Úgy van! szélső hal felől!). Nem mondom én, t. ház, azt, hogy az igazságügyministernek ne legyen joga a jogtudomány és jogélet terén kimagasló egyes járásbírónak, vagy törvényszéki elnöknek codificationalis segítségét igénybe venni; de ha igénybe veszi: akkor méltóztassék ezen egyéneket és ezen bírói testületek vezetőit hivatalos állásukból egy időre szabadságolni, nehogy az igazságszolgáltatás egyöntetűségében és gyorsaságában szenvedjen. Épen azért bátor vagyok egy módosítványt benyújtani, mely azt ezélozza, hogy a bíróságok szó után tétessék »és ügyészségek«, mert ezen jog törvényhozási szentesítést ezekre nézve megnem nyert és a mennyiben az ügyészségek és az igazságügyminister rendelkezése alatt állanak és ezen ügyészségek is felhívhatók lesznek véleményadásra, legalább a törvényhozás útján nyerjék a kötélezettséget, hogy igazságszolgáltatási és igazságiigyigazgatási kérdésekben nyilatkozzanak. Másrészről ezen szavak »törvényhozási« és »vébményt nyilvánítani« a törvény szövegéből hagyassanak ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző (olvassa a módosítást). Módosítás a 9. §-hoz. Beadja Kemény Pál. A »bíróságok« szó után tétessék: »ügyészségek«. Ezen szavak: »törvényhozása és »véleményt nyilvánítani* hagyassanak ki. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. képviselőház! A törvényjavaslat összes szakaszai között ezen szakasz ellen legkevésbbé lehet kifogást emelni. Én nem ismerek nyngoti országot, a mely törvényhozását contactusban akarja tartani az élettel s a mely a törvényhozási intézkedések előkészítő stádiumában kellő gondossággal jár el, hogy igazságügyi téren az illető bíróságokat és az igazságügyi oiganismus egyéb részeit a törvényjavaslatban kijelölt ezélra ne venné igénybe. Sőt még ennél is tovább mennek a külföldi törvényhozók, a kik legalább is annyira kényesek e tekintetben, mint a mennyire az előttem szólott t. képviselő úr kívánja, hogy mi legyünk. Frauczia-, Német- és Olaszországban nemcsak a bíróságok főnökei, de maguk a bíróságok is kötelezve vannak, különösen törvényhozási kérdések előkészítő stádiumában, ha az igazságügyi kormány kívánja, véleményt adni. És ennek nagy gyakorlati haszna van: emeli a bíróságok tekintélyét s a bíróságokat magukat nemcsak önérzetükben erősíti, de tényezőjévé teszi a jogügyi törvényhozásnak, a mint keli is, hogy tényezői legyenek. Ennélfogva kérem a szöveg megtartását. (Élénk helyeslés a johboldálról) Az »ügyészségek« szó beszúrását, megvallom, károsnak nem, de fölöslegesnek tartom. {Igaz! Úgy van! a jobboldalon) Fölöslegesnek tartom pedig- azért, mert az egész ügyészi kar a bírói orgíinismiisba beillesztett közeg lévén, nem szükséges törvényhozási intézkedés ahhoz,