Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-454

tóé. országos ülés február 7-én, szombaton. 1891. 77 kívtíl elég jelentékenyek arra, hogy a legmelegebb ápolásban részesüljenek, azonban még sem képezik a két állam kereskedelmi politikai viszonyának kulcsát. Mindkét államnak érdekében állott tehát, hogy a szerződő feleknek különösen 1892-re nézve kereskedelmi politikájuk számára a szabad kéz és a lekötöttség nélkül való intézkedés lehetősége kellő módon biztosíttassák. Erre nézve a jelen törvényjavaslat módot nyújt oly irányban, hogy ha a felmondás a folyó év végével megtörténik, a szerződés még egy évig érvényben marad ; ha azonban egyik fél sem élne a felmondás jogával, a szerződés szintén az 1897. év végéig fog érvényben maradni és kereskedelmi viszonyaink számára a szerződéses alap továbbra is biztosítva leend. Miután a törvényjavaslatban foglalt nyilatkozat teljesen czélirányos és a kereskedelmi politika rendezésénél a magyar kormánynak szabad kezet tart fenn: a közgazdasági bizottság a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául a t. háznak elfogadásra ajánlja. (El fogadjuk !) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom s kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nemj (Igen!) A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás Varasdy Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslatot pontonként, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végső megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a XXÍI. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Varasdy Károly jegyző (olvassa.) Semsey Adolf és Kriger József, mint néhai b. Rudnyánszky Józsefné örökösei, hitbizományának vagyonkezelői, italmérés kártalanítási igényeiknek törvényhozás útján leendő orvoslását kérik. Hertelendy Béla előadó: T. képviselőház! Semsey Adolf és Kriger József nem a maguk, hanem néhai b. Rudnyánszky Józsefné hitbizományi örökösei nevében regálé-kártalanításból származó sérelmük orvoslásáért folyamodnak a képviselőházhoz. Bátor vagyok kérvényük tartalmát a t. házzal röviden megismer tetni. Folyamodók azt adják elő, hogy épen 1880-ban Igar községben, Fehérmegyében, öszszes birtokuk és a regálé is haszonbérbe adatott 1888-ig és ezen bérszerződés illetékezés végett bemutattatott a pénzügyigazgatósághoz. A szerződés egyik pontjában kiköttetett az, hogy a bérlő fizesse meg az uradalom tulajdonosaira eső italmérési regáíe-adót is. Ezen az alapon a bérlő meg is adóztatott és pedig a bérszerződéäi bérösszeg 10.250 frt után, melyhez egy kisebb birtok után jött még 1400 frt és az ő saját illetménye 3000 frt és regié czírnén 1150 frt és így összesen 15.800 frt után a törvény értelmében 25%-al, a mi 3950 frtot tesz ki s ezen összeg 10%-át fizette a bérlő, vagyis 395 frtot. Azonban még mindig nem igazolták azt, hogy ebben a regále-adó is benfoglaltatott. 1887-ben tehát a regálekártalanításáról szóló törvényben alapúi vett évek utáni évben külön kirovatott rajok 5 évre visszahatólag a regále-adó és pedig évenkénti 320 írtban, így tehát ezen czímen fizettek 64 frt adót, kérvényükben pedig felszámítottak 640 frtot, a kis bérlők által fizetett 64 frtot és így összesen kihoztak 12.677 frt kártalanítási járandóságot. A királyi kincstár képviselője résziikre semmi összeget sem hozott javaslatba, a kártalanítási törvény 2. szakasza alapján, a ho! az foglaltatik, hogy azok, a kik a megfelelő években adót nem fizettek, kártalanításra igényt nem tarthatnak. A közigazgatási bizottság azonban megállapított részükre 10.189 frtot. A pénzügyminister, mint másodfokú megbíráló]a az ügynek, ismét a kincstár képviselőjének véleményéhez járult és kártalanítást nem állapított meg, a törvény 2. szakaszára való hivatkozással. Minthogy azonban a kérvényi bizottság- azon állásponton van, hogy a bérlő nemcsak a haszonbéri összeg után fizetett adót, hanem annál többet, nevezetesen 3000 frt járandóság czírnén és azonkívül 1150 frt regié után is fizetett bérleti adót: ebből azt a következtetést vonta, hogy a bérlő által fizetett harmadosztályú kereseti adóban alkalmasint benfogialtatik a tulajdonosok által fizetendő regále-adó is. Ugyanazért a kérvényi bizottság véleménye az, hogy a kérvény felíílvizsgálat végett adassék ki a pénzügyministernek, Elnök: A kérvény kiadatik a pénzügyministernek. Varasdy Károly jegyző (olvassa.) Ola (zalamegyei) községben italmérési jogot gyakorolt tulajdonosok, az 1888: XXXVI. t.-cz. 8. §-ának megváltoztatását kérik. Hertelendy Béla előadó: T. ház! Zalamegye Ola község jelenleg Zala-Egerszeg városához csatolt városrész lakosai 1701-ben nyertek házanként gyakurlandó italmérési jogot, úgy hogy minden telkes gazdának joga volt a korvämáltatást gyakorolni. Azonban daczára annak, hogy a kincstár képviselőjével kiegyeztek és az egyezségileg megállapított összeget a közigaz-