Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-454
78 454, országos filés február 7-én, saombaton. 1891, gatási bizottság albizottsága is elfogadta: a pénzügyminister által kártérítésben egyáltalában nem részesültek, azon indok alapján, hogy csakis harmadosztályú kereseti adót fizettek és annak is csak a minimumát, tehát őket kártalanítás nem ijleti meg. Ok ezt sérelmesnek találván, a képviselőházhoz intézett kérelmök oda irányul, hogy a törvénynek 8. szakasza módosíttassák és a helyett olyan törvényes intézkedés hozassák be, hogy ők és a hasonló jogviszonyban lévő egyének kártalanításban részesíttessenek. Elmondják azt, hogy a tőkekamat- és járadék-adó a törvénynek 7. §-ában hivatkozás az 1868: törvény 24. §-ára, a mely azt mondja, hogy a tőkekamat-adó hivatalból is meg volt állapítandó. Azaz, ha az illető adózó vallomást nem is tett, az hivatalból is ki volt vetendő. Azonkivííl előadják azt is, hogy midőn az adóközegek kivetik a harmadosztályú kereseti adót, akkor kellett, hogy első sorban legyen az ő üzleti adójoknak jogalapjuk is, vagyis annak a jognak is meg kellett a kereseti adónál lennie. Ha ez a jog megvan, nem a jogosultaknak kell azt igazolniok, hogy ezen adójukban, a harmadik osztályú kereseti adóban, benne foglaltatik a tőkekamat- és járadék-adó, hanem, minthogy ők ezen a jogalapon gyakorolták a korcsmáitatást is, megfordítva előbb a jognak kellett meglenni és ha az megvan, akkor a kereseti adó iránti bizonyítás a kincstárra hárul. Ily körülmények közt és tekintettel azon gyakorlatra is, melyet a pénzügyi közigazgatási bíróság 1884-ben megállapított, hogy tudniillik, ha ezen dologi jogosítványok — malomjog, korcsináltatási jog — a tulajdonosok által együtt, egy személyben gyakoroltatik, az illetők csakis kereseti adóval róhatók meg, de tőkekamat- és járadék-adóval nem; tehát ott, a hol ezek összeesnek, a tőkekamat- és járadék-adó nem is kereshető, hanem az italmérési adóban, habár csak a legkevesebb volt is az, benne kell lennie a kereseti adónak is: mondom, ily fontos körülményekre tekintettel, ajánlja a kérvényi bizottság, hogy a kérvény adassék ki a pénzügyminister úrnak pártolás végett. Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Én, sajnálatomra, határozottan ellentétes állást vagyok kénytelen e kérdésben a t. előadó úrral szemben elfoglalni; (Halljuk! Halljuk!) sőt bocsánatot kérek, magam is jelen voltam a kérvényi bizottságban és még azt is kétségbe merem vonni, hogy a bizottság ezen intentiókból adta ki a kérvényt a pénzügyministernek. A t. előadó úr a kártalanítási törvény 8. §-ában foglalt világos határozmányok ellenére azt az elvet vitatja, hogy oly esetekben, midőn egy jogosult maga gyakorolja az ital mérést, első sorban az általa fizetett harmadosztályú kereseti adó által a jogot kell meghatározottnak, niegadóztatottnak venni és csak másodsorban az ő korcsmáltatási keresményét. Én nem méltányossági szempontból kérem a kérdést megbírálni. Ennek helye lehetett akkor, midőn a törvényt alkottuk; most azonban a kártalanítási törvény 8. §-ának alkalmazásáról van szó; a mely törvény nem a mint fel méltóztatott hozni, a pénzügyi közegeknek teszi kötelességévé, hogy igazolják: vájjon ezen harmadosztályú kereseti adóban a jogon kívül benne van-e az üzlet is; hanem megfordítva, a félnek teszi kötelességévé, hogy ha kártalanítást akar nyerni, be kell bizonyítania, hogy abban a harmadosztályú kereseti adóban az o joga is meg volt adóztatva. Én tehát, t. ház, kénytelen vagyok itt ezen elvi álláspontot határozottan jelezni és annak sértetlen fentartását kérni, mert igen nagy horderővel bírhat itt az elveknek nem szabatos meghatározása. (Helyeslés jobb felől.) Egyébként úgy ezen kérvények, mint általában az itt előforduló kérvényekre nézve leszek bátor a t. képviselőháznak további eljárásomat tudomására hozni; jelesen azt vagyok bátor itt kinyilatkoztatni, hogy én a kártalanítási kérvények két nemét újból felülvizsgálat tárgyává fogom tenni és pedig hivatalból teszem felülvizsgálat tárgyává mindazon korcsmárosok, illetőleg azon tulajdonosok ügyét, a kik önmaguk gyakorolták az italmérést és ez után harmadosztályú keresetdadóval voltak megróva. (Helyeslés.) Nem hivatalból és általánosan, hanem ha valaki jelentkezik, újból megvizsgálom azon ügyeket, a hol a földbirtok együttesen volt bérbeadva a regáléval és a bérlő volt köteles fizetni az adót, de a fizetést nem teljesítette. E tekintetben és általában ezenkívül akár itt, akár a pénzügyministeriumban adatik be kérvény, vagy másként hívatik fel figyelmem — méltóztassék a t. ház meggyőződve lenni — nem zárkózom el soha az elől, hogy egy már eldöntött ügyet újra vizsgálat tárgyává tegyek, hogy ismételten meggyőződést szerezzek arról: helyesen bíráltatott-e meg, s hogy esetleg megadjam a megillető kártalanítást. (Helyeslés.) Ez az én álláspontom általában és azért a kérvényi bizottságban is oly kérvényekre nézve, melyeket a bizottság egyszerűen a ház irattárába óhajtott letenni, magam kértem a bizottságot, hogy egyenesen adja ki a pénzügyministernek és pedig azért, mert akár kiadja, akár nem, a panaszos ügyeket újból át óhajtom vizsgálni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kérem ennélfogva a t. képviselőházat, hogy ezek tudomásul vétele mellett méltóztassék nekem a kérvényt kiadni. (Élénk helyeslés jobb felől.)
