Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-454

78 454, országos filés február 7-én, saombaton. 1891, gatási bizottság albizottsága is elfogadta: a pénz­ügyminister által kártérítésben egyáltalában nem részesültek, azon indok alapján, hogy csakis harmadosztályú kereseti adót fizettek és annak is csak a minimumát, tehát őket kártalanítás nem ijleti meg. Ok ezt sérelmesnek találván, a képviselő­házhoz intézett kérelmök oda irányul, hogy a törvénynek 8. szakasza módosíttassák és a helyett olyan törvényes intézkedés hozassák be, hogy ők és a hasonló jogviszonyban lévő egyé­nek kártalanításban részesíttessenek. Elmondják azt, hogy a tőkekamat- és já­radék-adó a törvénynek 7. §-ában hivatkozás az 1868: törvény 24. §-ára, a mely azt mondja, hogy a tőkekamat-adó hivatalból is meg volt állapítandó. Azaz, ha az illető adózó vallomást nem is tett, az hivatalból is ki volt vetendő. Azonkivííl előadják azt is, hogy midőn az adó­közegek kivetik a harmadosztályú kereseti adót, akkor kellett, hogy első sorban legyen az ő üzleti adójoknak jogalapjuk is, vagyis annak a jognak is meg kellett a kereseti adónál lennie. Ha ez a jog megvan, nem a jogosultaknak kell azt igazolniok, hogy ezen adójukban, a harmadik osztályú kereseti adóban, benne fog­laltatik a tőkekamat- és járadék-adó, hanem, minthogy ők ezen a jogalapon gyakorolták a korcsmáitatást is, megfordítva előbb a jognak kellett meglenni és ha az megvan, akkor a kereseti adó iránti bizonyítás a kincstárra hárul. Ily körülmények közt és tekintettel azon gyakorlatra is, melyet a pénzügyi közigazgatási bíróság 1884-ben megállapított, hogy tudni­illik, ha ezen dologi jogosítványok — malomjog, korcsináltatási jog — a tulajdonosok által együtt, egy személyben gyakoroltatik, az illetők csakis kereseti adóval róhatók meg, de tőkekamat- és járadék-adóval nem; tehát ott, a hol ezek össze­esnek, a tőkekamat- és járadék-adó nem is kereshető, hanem az italmérési adóban, habár csak a legkevesebb volt is az, benne kell lennie a kereseti adónak is: mondom, ily fontos kö­rülményekre tekintettel, ajánlja a kérvényi bi­zottság, hogy a kérvény adassék ki a pénzügy­minister úrnak pártolás végett. Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Én, sajnálatomra, határozottan ellentétes állást vagyok kénytelen e kérdésben a t. elő­adó úrral szemben elfoglalni; (Halljuk! Hall­juk!) sőt bocsánatot kérek, magam is jelen vol­tam a kérvényi bizottságban és még azt is két­ségbe merem vonni, hogy a bizottság ezen inten­tiókból adta ki a kérvényt a pénzügyministernek. A t. előadó úr a kártalanítási törvény 8. §-ában foglalt világos határozmányok ellenére azt az elvet vitatja, hogy oly esetekben, midőn egy jogosult maga gyakorolja az ital mérést, első sorban az általa fizetett harmadosztályú kereseti adó által a jogot kell meghatározottnak, nieg­adóztatottnak venni és csak másodsorban az ő korcsmáltatási keresményét. Én nem méltányossági szempontból kérem a kérdést megbírálni. Ennek helye lehetett akkor, midőn a törvényt alkottuk; most azonban a kártalanítási törvény 8. §-ának alkalmazásáról van szó; a mely törvény nem a mint fel mél­tóztatott hozni, a pénzügyi közegeknek teszi kötelességévé, hogy igazolják: vájjon ezen har­madosztályú kereseti adóban a jogon kívül benne van-e az üzlet is; hanem megfordítva, a félnek teszi kötelességévé, hogy ha kártalaní­tást akar nyerni, be kell bizonyítania, hogy abban a harmadosztályú kereseti adóban az o joga is meg volt adóztatva. Én tehát, t. ház, kénytelen vagyok itt ezen elvi álláspontot határozottan jelezni és annak sértetlen fentartását kérni, mert igen nagy hord­erővel bírhat itt az elveknek nem szabatos meg­határozása. (Helyeslés jobb felől.) Egyébként úgy ezen kérvények, mint álta­lában az itt előforduló kérvényekre nézve leszek bátor a t. képviselőháznak további eljárásomat tudomására hozni; jelesen azt vagyok bátor itt kinyilatkoztatni, hogy én a kártalanítási kérvé­nyek két nemét újból felülvizsgálat tárgyává fogom tenni és pedig hivatalból teszem felül­vizsgálat tárgyává mindazon korcsmárosok, ille­tőleg azon tulajdonosok ügyét, a kik önmaguk gyakorolták az italmérést és ez után harmad­osztályú keresetdadóval voltak megróva. (He­lyeslés.) Nem hivatalból és általánosan, hanem ha valaki jelentkezik, újból megvizsgálom azon ügyeket, a hol a földbirtok együttesen volt bérbeadva a regáléval és a bérlő volt köteles fizetni az adót, de a fizetést nem teljesítette. E tekintetben és általában ezenkívül akár itt, akár a pénzügyministeriumban adatik be kérvény, vagy másként hívatik fel figyelmem — méltóztassék a t. ház meggyőződve lenni — nem zárkózom el soha az elől, hogy egy már eldöntött ügyet újra vizsgálat tárgyává tegyek, hogy ismételten meggyőződést szerezzek arról: helyesen bíráltatott-e meg, s hogy esetleg meg­adjam a megillető kártalanítást. (Helyeslés.) Ez az én álláspontom általában és azért a kérvényi bizottságban is oly kérvényekre nézve, melyeket a bizottság egyszerűen a ház irat­tárába óhajtott letenni, magam kértem a bizott­ságot, hogy egyenesen adja ki a pénzügy­ministernek és pedig azért, mert akár kiadja, akár nem, a panaszos ügyeket újból át óhajtom vizsgálni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kérem ennél­fogva a t. képviselőházat, hogy ezek tudomásul vétele mellett méltóztassék nekem a kérvényt kiadni. (Élénk helyeslés jobb felől.)

Next

/
Thumbnails
Contents