Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-454
70 iH, orsiágoe ülés február -én, szombaton, 1891. által beadott s a méter-mérték behozataláról szóló .1874: VIII. t.-cz. némely határozmányait illető 578. számú törvényjavaslat harmadszori megszavazása. Varasdy Károly jegyző (olvassa a tőrvéyjavalatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végső szövegezésében is megszavazni, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot elfogadja és az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a zárszámadást vizsgáló bizottság 672 számú jelentése: az állami számvevőszéknek »a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1890. évi IV. törvényczikk) az 1890-iki számadási év III. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokrók szóló 658. számú jelentése tárgyában. Fel fog olvastatni a jelentés. Varasdy Károly jegyző (avassa a jelentést). Elnök: A bizottság előadóját illeti a szó. Földváry Miklós, a zárszámadást vizsgáló bizottság előadója: T. képviselő ház! A mint méltóztatnak tudni, az állami számvevőszék a zárszámadások tárgyában hozott országos határozat egyik rendelkezésének tesz eleget, midőn a költségvetéstől eltérőleg történő utalványozásokról évnegyedenként a t. ház elé kimutatásokat terjeszt. Az ezen kimutatásokban foglalt tételek az áilandósság jellegével még nem bírnak, évnegyedről-évnegyedre változnak; sőt a mint az előttünk fekvő kimutatás is tanúsítja, az egyik évnegyedben előforduló túlkiadás az év következő szakában megtakarítások következtében csökkenhet, sőt teljesen el is enyészhet. A czél tehát csakis a parlamenti ellenőrzés hatályossabbá tétele az által, hogy a kormány a túlkiadások tekintetében óv közben is ellenőrizhető legyen: de az egész kezelés érdemleges elbírálásának, vagyis a felmentés megadásának, illetőleg megtagadásának alapját e jelentés nem képezheti, mert ez természetszerűleg csak az évi zárszámadások előterjesztésekor, illetőleg tárgyalásakor történhetik. (Helyeslés). így fogta fel a bizottság is a kimutatást ö azt ezen szempontból tárgyalván, egyedül csak az alkotmányos ellenőrzésre szorítkozott. Miután a kimutatást tételenként átvizsgálta, valamint az indokolást és azon körülményeket, melyek a kormány felvilágosítása szerint az eltéréseket szükségessé és indokoltakká tették: azon javaslattal járul a t. ház elé, mint már az elébbi évnegyedes kimutatásoknál is tette, hogy az érdemleges határozathozatalt az évi zárszámadások tárgyalásának alkalmára hagyva, ezúttal a jelentésnek tudomásul vételét javasolja és miután ennek alapját országos határozat képezi, kéri a t. házat, hogy a hozandó határozatot hozzájárulás végett a törvényhozás másik házával közölni méltóztassék. Kérem a t. házat, hogy a zárszámadási bizottság javaslatát elfogadni és ily értelemben határozni méltóztassék. (Helyeslés a jóbbldalon.) Madarász József: T. ház! Magam is osztom a t. előadó urnak azon nézetét, hogy most érdemlegesen nem bírálhatjuk el a kérdést és ezt a zárszámadások érdemleges tárgyalására hagyjuk fenn. Azonban az ellenőrzésre nézve nem vagyok oly szerencsés, hogy teljesen oszthassam a t. előadó urnak álláspontját. Valószínűleg csak egy csekély szóbeli különbség az alapja a köztünk lévő eltérésnek. T. barátom, mint az ifjú nemzedék tagja, »el« szokott bírálni, én pedig, ha valami élőmbe adatik, »rneg« szoktam azt bírálni, (Derültség a szélső baloldalon.) Ezen oknál fogva én nem osztozhatom az ő véleményében. Az én t. barátom, hogy az ellenőrzést teljesíthesse, annak czéljára és összegeire nézve nem talál semmi olyat, a mit a ház »szíves« figyelmébe ajánlana, különös intézkedés végett. Én nem tudom ugyan, de azt hiszem, hogy ezen »szíves« szút csakis udvariasságból használta a t. előadó úr; hanem én azután megbíráltam a kimutatást és abban egy oly nagy összeget találtam, melyet elnézésből sem hagyhatok felemlítés nélkül. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) T. ház! Nekem kötelességem a t. házban ezt előadni —- nem azért, hogy most felmentésről, vagy fel-nem-mentésről szóljak — hanem tisztán csak azért: először, hogy ellenőrzési alkotmányos jogomat gyakoroljam; másodszor pedig, hogy felvilágosítást kérjek, ha az előadottakból az én csekély polgári elmémmel nem bírom a tényállást átlátni. Ez tehát az oka, a miért felszólalok és tisztán csak egyetlen egy összegnél. Jelesen a hetedik lapon az állami javak eladása czímén mint kiadást találok tőkében 1,092.000, kamatokban 55.000, összesen 1,147.000 és néhány forintot. • Az indokolás azt mondja (olvassa): »Ezen előirányzat nélküli kiadásra vau szerencsénk megjegyezni, hogy ez összeg a hazai első takarékpénztárnál, az előző években leszámított italmérési jogoknak a folyó évben történt megváltása következtében a nevezett pénzintézetnek az időközi kamatokkal együtt vissza fizetendő.« Én azt' látom ebből, t. ház, hogy az állam ezen összeget a hazai első takarékpénztártól kell, hogy felvette légyen; ha pedig az állam valamit felvesz, természetes, hogy azt meg is
