Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-452

60 452. országos Bléi februAr S-én, rsöt5rtGk«Sn. 19W. ról, hogy ő talán kisszerű indokokból be fogja azokat tiltani, eltörölni, vagy elpusztítani. Én azonban nem akarnék ibyen illetékességi vitákat felidézni; azért óhajtom, hogy engedtessék annyi szabad mozgás, a mennyi lehet és ne vétessék el az iparhatóságnak azon joga, a melyet a kormány maga azoknak megadni akar. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza István: Ha a t. ház megengedi, csak egy felvilágosító észrevételt kívánok tenni. (Halljuk!) Azt hiszem, hogy a kérdés nem úgy áll, hogy több vagy kevesebb discretionalis hatalom adassék, hanem arról van szó, hogy ez a discretionalis hatalom nem valamely autonóm iparos testületnek, hanem a szolgabírónak, vagy a ministernek adassék-e ? éi ha a ministernek adatik, az köteles legyen az indokolást nyilvánosságra hozni. "Azt hiszem, hogy ez a discretionalis hatalom több biztosítékkal van körülvéve, mint ha az a szolgabíró kezében van. Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Ezen szakasz 2-dik bekezdése több oldalról aggályra adott alkalmat, a mennyiben az a vélemény támadt, hogy az egyes pénztárak létesítése nem eléggé indokoltan fog megtiltatni a kerületi pénztárak javára. Kétséget nem szenved, hogy az egész törvényjavaslat az oppurtunitás indokain alapszik. Már az általános tárgyalás alkalmával volt szerencsém kijelenteni, hogy a kormány súlyt fektet arra, hogy a mennyire lehetséges hazai viszonyaink között a kerületi pénztárak fejlődjenek, mert ez által véli elérhetőnek, hogy ezen törvényjavaslatnak kétségkívül meglevő előnyeiben az ország lakosainak minél nagyobi) száma részesülhessen. Már most egy vidéken megtörténhetik, hogy létezik egy gyár, a mely maga körül csoportosít meglehetős számú munkást; azonkívül van egy nagy vidék, a melyben elszórtan iparosok és kisebb vállalatok léteznek, a melyek maguknak talán segélyezési pénztárt létesíteni nem képesek. Ha a gyár köztük marad s mintegy a vezérszerepet veszi át, a kerületi pénztár minden baj nélkül létesülhet; ha a gyár nem marad ott, a kerületi pénztár nem alakulhat meg és az ottani munkások nagy tömege segély pénztár nélkül marad, Hogy ez elkerültesaék, az ilyen megtiltást indokoltnak tartom. Tisza István képviselő úr annak megfontolása által indíttatta magát módosítványának megtételére, hogy az ilyen fontosabb kérdések felett ne valamely helyi hatóság döntsön, hanem inkább az iparpolitika intézője, a ki mindenesetre magánabb szempontból és behatóbban fog a kérdéssel foglalkozni, melynek eldöntése a kerületi pénztárral állván kapcsolatban, természetszerűleg is hozzája tartozik. Igaz az, hogy iparhatóság alatt érthető a minister is, mint az iparhatóság legfelsőbb foka: de bizonyos, hogy a kérdésnek ezen hosszadalmas eljárás alól való kivétele és a ministerhez való közvetlen utalása gyakorlati értékkel hírhat; azt pedig, hogy az indokolás közzéteendő, biztosítékul szolgál, hogy az egyes pénztárak megalakítása ok nélkül megakaszfatni nem fog. Az egész combinatiót tehát oppurtunitási indokból gyakorlatilag helyesnek tartom és ellene fel nem szólalok, mert a súlyt arra fektetem, hogy a szakasz 2-dik bekezdése érdemileg meg;maradjon, forma tekintetében azonban megfelelőbb lehet. Azért t. ház, kifogást az ellen, hogy a módosítás elfogadtassák, egyáltalán nem teszek. Kérem, hogy egyébként a szakaszt érdemileg elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől). Elnöki T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A 46. §-hoz Tisza István képviselő úr adott be módosítást, melyben a második pontból ezen szót: »iparhatóság« töröltetni és helyette a »kereskedelmi minister<< szókat beilleszteni kívánja; természetes, hogy ha ez elfogadtatik, akkor egyszersmind ennek megfelelőleg a szakasz végére új pontként javaslatba hozott szöveg is el van fogadva. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a Tisza István képviselő úr módosítványával szemben a szakaszt a bizottság szövegezése szerint változatlanul fentartani, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a szöveget változatlanul fenn kívánják tartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem mo<*t azon képviselő urakat, a kik a szöveget nem kívánják változatlanul fentartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Kisebbség! Élénk felkiáltások jobb felől: Többség!) Azt hiszem kétségtelen, hogy a ház több sége a bizottsági szövegezést nem tartja fenn és így kijelenthetem, hogy azt a ház többsége Tisza István módosítványával fogadta el. Ennek következtében természetesen el van fogadva a szakasz végére új pont gyanánt javaslatba hozott szöveg is. Következik a 47. §. Varasdy Károly jegyző (olmsm a 47. és 48. §-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 49. § t). Balogh Géza jegyző: B. Kaas Ivor! B. Kaas Ivor: T. képviselőház! A 49. §. második bekezdéséhez ajánlok egy rövid módosítványt. Ezen szakaszban t. i. az foglaltatik, hogy valamely gyárból más gyárba átlépő munkások micsoda betegsegélyező pénztárakba lép-