Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-452

60 452. országos Bléi februAr S-én, rsöt5rtGk«Sn. 19W. ról, hogy ő talán kisszerű indokokból be fogja azokat tiltani, eltörölni, vagy elpusztítani. Én azonban nem akarnék ibyen illetékes­ségi vitákat felidézni; azért óhajtom, hogy en­gedtessék annyi szabad mozgás, a mennyi lehet és ne vétessék el az iparhatóságnak azon joga, a melyet a kormány maga azoknak megadni akar. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza István: Ha a t. ház megengedi, csak egy felvilágosító észrevételt kívánok tenni. (Hall­juk!) Azt hiszem, hogy a kérdés nem úgy áll, hogy több vagy kevesebb discretionalis hatalom adassék, hanem arról van szó, hogy ez a dis­cretionalis hatalom nem valamely autonóm ipa­ros testületnek, hanem a szolgabírónak, vagy a ministernek adassék-e ? éi ha a ministernek adatik, az köteles legyen az indokolást nyilvá­nosságra hozni. "Azt hiszem, hogy ez a discre­tionalis hatalom több biztosítékkal van körül­véve, mint ha az a szolgabíró kezében van. Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Ezen szakasz 2-dik bekezdése több oldalról aggályra adott alkalmat, a mennyiben az a vélemény támadt, hogy az egyes pénztá­rak létesítése nem eléggé indokoltan fog meg­tiltatni a kerületi pénztárak javára. Kétséget nem szenved, hogy az egész tör­vényjavaslat az oppurtunitás indokain alapszik. Már az általános tárgyalás alkalmával volt sze­rencsém kijelenteni, hogy a kormány súlyt fek­tet arra, hogy a mennyire lehetséges hazai vi­szonyaink között a kerületi pénztárak fejlődje­nek, mert ez által véli elérhetőnek, hogy ezen törvényjavaslatnak kétségkívül meglevő előnyei­ben az ország lakosainak minél nagyobi) száma részesülhessen. Már most egy vidéken megtör­ténhetik, hogy létezik egy gyár, a mely maga körül csoportosít meglehetős számú munkást; azonkívül van egy nagy vidék, a melyben el­szórtan iparosok és kisebb vállalatok léteznek, a melyek maguknak talán segélyezési pénztárt létesíteni nem képesek. Ha a gyár köztük marad s mintegy a vezérszerepet veszi át, a kerületi pénztár minden baj nélkül létesülhet; ha a gyár nem marad ott, a kerületi pénztár nem alakulhat meg és az ottani munkások nagy tömege segély pénztár nélkül marad, Hogy ez elkerültesaék, az ilyen megtiltást indokoltnak tartom. Tisza István képviselő úr annak megfon­tolása által indíttatta magát módosítványának megtételére, hogy az ilyen fontosabb kérdések felett ne valamely helyi hatóság döntsön, hanem inkább az iparpolitika intézője, a ki mindenesetre magánabb szempontból és behatóbban fog a kér­déssel foglalkozni, melynek eldöntése a kerületi pénztárral állván kapcsolatban, természetszerű­leg is hozzája tartozik. Igaz az, hogy iparhatóság alatt érthető a minister is, mint az iparhatóság legfelsőbb foka: de bizonyos, hogy a kérdésnek ezen hosszadal­mas eljárás alól való kivétele és a ministerhez való közvetlen utalása gyakorlati értékkel hír­hat; azt pedig, hogy az indokolás közzéteendő, biztosítékul szolgál, hogy az egyes pénztárak megalakítása ok nélkül megakaszfatni nem fog. Az egész combinatiót tehát oppurtunitási indokból gyakorlatilag helyesnek tartom és el­lene fel nem szólalok, mert a súlyt arra fekte­tem, hogy a szakasz 2-dik bekezdése érdemileg meg;maradjon, forma tekintetében azonban meg­felelőbb lehet. Azért t. ház, kifogást az ellen, hogy a módosítás elfogadtassák, egyáltalán nem teszek. Kérem, hogy egyébként a szakaszt érdemi­leg elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől). Elnöki T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve; ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A 46. §-hoz Tisza István képviselő úr adott be módosítást, melyben a második pontból ezen szót: »iparhatóság« töröltetni és helyette a »kereskedelmi minister<< szókat beilleszteni kívánja; természetes, hogy ha ez elfogadtatik, akkor egyszersmind ennek megfelelőleg a szakasz végére új pontként javaslatba hozott szöveg is el van fogadva. Kérdem tehát a t. házat: mél­tóztatik-e a Tisza István képviselő úr módosít­ványával szemben a szakaszt a bizottság szö­vegezése szerint változatlanul fentartani, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a szö­veget változatlanul fenn kívánják tartani, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem mo<*t azon képviselő urakat, a kik a szöveget nem kívánják változatlanul fentar­tani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Fel­kiáltások a bal- és szélső baloldalon: Kisebbség! Élénk felkiáltások jobb felől: Többség!) Azt hiszem kétségtelen, hogy a ház több sége a bizottsági szövegezést nem tartja fenn és így kijelenthetem, hogy azt a ház többsége Tisza István módosítványával fogadta el. Ennek következtében természetesen el van fogadva a szakasz végére új pont gyanánt javaslatba ho­zott szöveg is. Következik a 47. §. Varasdy Károly jegyző (olmsm a 47. és 48. §-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 49. § t). Balogh Géza jegyző: B. Kaas Ivor! B. Kaas Ivor: T. képviselőház! A 49. §. második bekezdéséhez ajánlok egy rövid módo­sítványt. Ezen szakaszban t. i. az foglaltatik, hogy valamely gyárból más gyárba átlépő mun­kások micsoda betegsegélyező pénztárakba lép-

Next

/
Thumbnails
Contents