Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-471

396 471. országos ülés márczlus 18-én, kedden. 1891. dében mondott és a mi nézetem szerint a közjog, a parlament jogai szempontjából határozottan praejudicitiLu, oly természetű állítás, melyet itten válasz, sőt mondhatnám tiltakozás nélkül, hagyni nem lehet. Szó volt arról és egészen jogosan, hogy a fegyvergyárral kötött szerződés ide beterjesztessék. A t. államtitkár úr ez ellen két indokot hozott fel. Az egyik az, hogy hiába terjesztik ezt be, mert ez oly technikus kifejezéseket tartalmaz, a melyeket mi nem értünk meg. Hát, t. képviselőház, én régen tagja vagyok a képviselőháznak, de még ilyen szegénységi bizonyítványt a képviselőházról soha senki nem. állított ki. De hát feltéve, hogy csakugyan ezeket a technikus kérdéseket nem értjük meg: a képviselőháznak meg van a módja és alkalma hozzá, hogy magának a kellő felvilágosítást megszerezze. A szerződés ki fog adatni a véderő-bizottságnak, az a technikus szakértőket ki fogja hallgatni, meg fogják nifigyáraztatni a dolgot, azt elő fogják terjeszteni a képviselőháznak és ez azután ezek alapján megkapja az imformatiót, a melyre szüksége van; ez tehát akadályt nem képez. A másik ok, a melyet a t. államtitkár út felhozott, az, hogy az egész ügy bizalom kérdése. Már engedelmet kérek, a hol szerződésről van szó, a hol arról van szó, hogy a törvényhozás számára jogok szereztessenek, viszont pedig az ország kötelezettséget vállal; mikor ezeknek a megállapításáról van szó : bocsánatot kérek, ennek az egész kérdésnek a bizalommal semmi összeköttetése nincs. Ez minden körülmények között a parlament jogaihoz tartozik és erről a jogáról semmiféle minister és semmiféle kormány kedvéért le nem mondhat a képviselőház. Mert ha ezt teszi, legfőbb ellenőrzési és törvényhozási kötelességéről mond le. Én tehát ennek következtében csatlakozom ahhoz a nézethez és ahhoz a felfogáshoz, hogy a szerződés a képviselőház elé terjesztessék. Ez az, a mit mondani akartam. (Helyeslés bal felől.) Gromon Dezső államtitkár: Bocsánatot kérek, főleg Bolgár Ferencz t. képviselő úrtól, hogy egyik kérdésére dfelejtettem nyilatkozni. Igaz, hogy a mint épen az élőt em szólt képviselő úr említette, a delegatio üléseiből tudjuk, hogy bizonyos számú, a combattans csapatokhoz nem tartozó egyének fel lesznek fegyverezve. Fel méltóztatott említeni a pékeket; én hozzáteszem a dobosokat, kürtösöket, tiszti legénységet. Bolgár Ferencz: Én is felemlítettem ezeket! Gromon Dezső államtitkár: Ennek d czára a különbség még sem tesz annyit, hogy egyedül azért, hogy e legénység felfcgyvci eztessék új fegyverekkel, most a minister kénytelen lenne 35 ezer fegyvert megrendelni. Igaz, hozzájárul, hogy nagyobb a szükséglet. A hadrendi első szükséglet ennek beleszámításával 143.912 fegyvert tesz. Ennek 50%-a fejéhen tartalék-készletkint 70 és néhány ezer fegyver megállapítva volt ugyan, de készletben 50'V, tartalék-fegyver sohasem volt. Mikor a honvédelmi minister úr az első fegyvergyárral szerződést kötött, eltekintve az újabban felszerelendő' legények számától, költségkímélés szempontjából, minthogy oly nagyon égető szükségnek nem találta, hogy az 50°/o tartalék-fegyver beszereztessék, kisebb mennyiséget rendelt meg a tartalék-fegyverekből. De most, miután, m'nt volt szerencsém megemlíteni, az új hadrendnél fogva nagyobb a. szükséglet — 143.912 fegyver* szükséges — ennek 50°/

0-a tesz 71.956 tártai ék-fegyvert. így tehát az összes szükséglet 215,868 fegyver. Méltóztassék, a 868 fegyvertől eltekintve, a 180 ezer és 35 ezer fegyvert összeadni, ez épen 215 ezret tesz ki. Eltekintve attól, hogy inagyar fegyvergyár létesíttessék s ezáltal a magyar gyáripar előniozdítíassék, nemcsak a honvédség legénységének felszerelése, hanem azon körülmény is indította a minister urat e javaslat beterjesztésére, hogy már most kívánja a törvényhozás hozzájárulásával az összes fegyverszükségletet beszerezni, a melyből 71,900 darab a tartalékot és 143,912 fegyver pedig az első hadrendi szükségletet teszi. A mi pedig t. ház, azt illeti, hogy én a fegyvergyárrá! kötött szerződésnek bemutatását ellenzem; hogy én azt mondottam, hogy vannak e szerződésben oly technikai kifejezések is, a melyeket a nem szakember talán nem egészen ért, ezt most is fentartom. Csak egy tapasztalattal vagyok gazdagabb: azzal, hogy habár meggyőződésből és tapasztalásból már ismerem és tisztelem előttem szólt t. képviselő úr sokoldalú tehetségeit és genialitasát is; de hogy fegyvergyáros is és a technikai kifejezéseket és az üzleti dolgokat is érti, azt nem tudtam, de meghajlok a képviselő úrnak e tulajdonságai előtt. Ismételve kérem a javaslatnak a szerződés bemutatása nélkül való elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Elnöki Szólásra senki sincsen feljegyezve ; hogyha tehát szólam senki sem kíván, a vitát bezárom s minthogy az előadó úr sem kíván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom s kérdem a t. házat: méltóztatik-e a javaslatot a pénzügyi és véderő-bizottságok szövegelése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik és igy következik a részletes tárgyalás. Először is a czím. Tarasdy Károly jegyző (olvassa a czímet,