Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-471

[471. országos Blés márczins 10-én, hetiden. 1891. ggy mely észrevétel nélkül elfogadtatiJc. Olvassa az 1. §-t): Dániel Ernő előadó! Dániel Ernő előadó: T. ház! Bátor vagyok egy sajtóhibának kiigazítását ajánlani, t. i. azt, hogy az első szakasz 6-dik sorában az idézőjel ne a »Budapesti« szó elé, hanem az után tétessék, hogy így az idézőjel között csak az új gyár ezége említtessék meg. {Helyeslés) Elnök: Az 1. §-nál az előadó úr egy sajtóhibának kiigazítását kéri. Azt hiszem, hogy a t. ház a szakaszt e módosítással, mint a mely a ezégnek megjelölésére vonatkozik, fogadja el. Következik a 2. §. Varasdy Károly jegyző {olvassa a 2. §-t.) Dániel Ernő előadó! Dániel Ernő előadó : T. ház ! E szakaszban is egy sajtóhiba fordul elő, a mennyiben »részvény-társúlat« helyett «részvény-társaság« teendő, mert ez a hivatalos elnevezés. Elnök: Minthogy a, czég megnevezésénél a ezég bejegyzésének szövege irányadó, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a szakaszt az előadó úr módosításával fogadja el. Következik a 3. §. Varasdy Károly előadó {olvassa a 3. §-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik,) Elnök : E szerint a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, végső megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tíízetik ki. Következik a napirend második tárgya ; a véderő- és pénzügyi bizottság jelentésének tárgyalása »a közö* hadsereg — haditengerészet — és a magyar királyi honvédség egyéneinek katonai ellátásáról szóló 1875. évi LI. törvényezikk 111. §-a IV., V. és VI. mellékleteinek módosításáról« beterjesztett törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első sző illeti a bizottság előadóját. Münnich Aurél előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1875-ik évi Ll. törvényezikk a közös hadsereg, haditengerészet és a magyar királyi honvédség egyéneinek katonai ellátásáról szól. Ezen törvényezikk 111. §-a mellé IV., V. és VI. szám alatt mellékletek vannak csatolva, a melyeiben ki van tűntetve a haditengerészet legénységének évi rokkantsági nyugdíja, a rokkantak házaiban elhelyezett tengerészeti legénység részére járó rokkantsági zsold, valamint a haditengerészet azon pótjáradéka is, mely a haditengerészeknek katonai szolgálat közben rokkanttá vált szabadságolt és tartalékos legénységét megilleti. Miután ezen most általam említett törvényezikk meghozatala óta és leginkább az 1887 — 90. években kibocsátott legmagasabb elhatározások alapján több oly rendfokozat létesíttetett a tengerészet legénységi állományában, melyek az általam most említett mellékletek táblázataiban nem fordulnak elő; a mennyiben a fegyveres rendfokozatok egyénei a födélzeti rendfokozatunkkal egyenjogúakká tétettek; továbbá az élelmezési és konyha személyzete hasonlókép katonai jelleggel ruháztatott fel; a zenészek a fegyveres legénységtől különválasztattak ; és végűi fegyver- és gép-matróz állások rendszeresíttettek: előállott annak a szüksége, hogy a most általam felemlített írj rendfokozatú egyének illetményeiről és ellátásáról hasonlóképen gondoskodni kellett. Ezen czélt elérendő, terjesztette be a honvédelmiminister úr a jelen törvényjavaslatot, mely a régi és új rendfokozatú egyéneket felveszi a mellékletek táblázataiba és a részükre járó illetékeket, zsoldokat és nyugdíjakat ugyanazon összegben állapítja, meg, mint az a régi táblázatban a hasonló rendfokozatunk részére meghatározva van. (Helyeslés jobb felől.) A pénzügyi bizottság hasonlóképp tárgyalás alá vette ezen javaslatot és meggyőződött, hogy annak pénzügyi kihatása nem nagy, a mennyiben a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság a most megnevezett rendfokozatok egyénei összes illetményeire 30.000 forintot szavazott meg. Ezen 30.000 forint illetmény után tapasztalás szerint legfeljebb annak 7*o része, azaz 1500 forint lesz nyugdíj, rokkantsági és ellátási járulék czímén utalványozandó. Ennek alapján a pénzügyi és véd erő-bizottság meggyőződvén a törvényjavaslat szükségességéről, azt elfogadta.. Van szerencsém tehát mindkét bizottság megbízásából a törvényjavaslatot a t. háznak szintén elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József jegyző: Tóth Ernő! Tóth Ernő: T. ház! Nekem jutott azon feladat, hogy « függetlenségi és 48-as párt nevében, annak álláspontját ezen törvényjavaslattal szemben jelezzem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A függetlenségi és 48-as párt a 67-iki kiegyezést a nemzetre nézve hátrányosnak és sérelmesnek tekinti és ennélfogva szavazatával nem járulhat semmi oly intézményhez, a mely az 1867-iki kiegyezésen alapúi; de nem járulhat különösen a közös hadsereg támogatásához. [Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A közös hadsereg a mai szervezetében a magyar államiságnak nyilvánvaló negatiója. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Önök a magyar állameszméért és annak érdekében a nemzettől újabb áldozatokat követeinek és íme most is nyakunkon érezzük a nemzeti állam szent nevében a közigazgatási törvényjavaslatot; (Igaz! Úgy van! a szélső bal-