Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-471
471. országos ülés márczius 10-én, kedden. 1891. 395 A szerződés főbb pontjait volt szerencsém ismertetni; azt hiszem, ez elégséges és megnyugtató lehet ÍIZ ellenzékre is az iránt, hogy itt az államkincstár érdeke meg van óva; mert mindenesetre magam is érzem magamat olyan magyar embernek, a ki hazáját szereti és nem fogok itt valamely valótlansággal előállani, mintha más volna a szerződésben és nem az, a mit éii mondok. (Helyeslés jobb felöl. Felkiáltások a szélsőbalon: Nem arról van szó!) A 133,000 forint óvadék le van téve s a mint előbb is mondtam, benne van a szerződésben az a záradék, hogy arra az esetre, ha a fegyverek az utolsó határidőig nem szállíttatnak, a honvédelmi minister kénytelen lesz a szerződést újra felbontani. Egyébiránt, azt hiszem, erre nem lesz szükség. A fegyvergyár maga is hasznosítani fogja az eddig szerzett tapasztalatokat. Minthogy pedig az ellenzék részéről az mondatott, hogy az új fegyvergyár keletkezése az előbbi nagy vita érdeme: nem akarom a t. képviselő urakat ezen iliusiotól megfosztani; hanem egyszerűen hangsúlyozom, hogy e tekintetben a honvédelmi minister tényleg igenis eleget tett az ellenzék részéről nyilvánított azon kívánságnak, mely szerint a minister utasítandó lett volna, hogy egy év alatt áj fegyvergyár felállítását és létesítését eszközölje. Mindezek után kérem a t. házat : méltóztassék a törvényjavaslatot egészében és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Pázmándy Dénes: T. ház! Személyes kérdésben óhajtanék röviden szólani. (Felkiáltások jobb felöl: Miért?) Elnök: A képviselő ár személyes megtámadtatás ezímén kér szót. Pázmándy Dénes: A t. államtitkár úr azt mondja., hogy technikai részletek miatt nem mutathatja be a szerződést és hogy a bizottságban nem mondotta azt, a mit én állítottam, hogy tudniillik azért nem mutathatja be, mert annak egyik alkatrésze a közös hadügyministerrel kötött szerződés. Hivatkozom a bizottság összes tagjaira, hogy ezt igenis mint argumentumot méltóztatott felhozni. Ezt tehát nem ón találtam ki. Azt mondotta a t. államtitkár űr, hogy ezzel quasi indiscretio követtetnék el a közös hadügymínis térrel szemben. Ezt az egész bizottság hallotta, Még vitatkoztunk is azon, hogy a t. államtitkár úr mindig per »hadügyér« beszélt és én erre megjegyeztem, hogy ilyen individiumot nem ismerek a magyar közjog szerint, hanem csak közös hadügyministert. A mi pedig a technikai dolgokat illeti, ezekre nézve competens emberek vannak itt, a kik azokat megítélni képesek; de hogy az nem valami rendkívüli bonyolódott kérdés, bizonyítja az, hogy a szerződést Bokros Elek képYÍselö úr kötötte meg a fegyvergyár részéről. A mit Bokros Elek képviselő úr tud a ballistikából, vannak még a házban, a kik annyit szintén tudnak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Gromon Dezső államtitkár: T. képviselőház! Most is határozottan állítom, hogy a bizottságban nem azt mondtam, hogy azért nem kívánom a szerződést bemutatni, mert indiscretiót követnék el a hadügyminister úrral szemben. Meglehet, hogy azt a kifejezést használtam: hadägyér, a mint mondják a túlsó oldalról is például belügyminister helyett bedügyér; nem hiszem tehát, hogy az oly nagy hiba volna. (Helyeslés jobb felől.) Én azt jelentettem ki a bizottságban, hogy miután a honvédelmi minister úr a hadügyminister nevében kötötte a szerződést és ő rá is hivatkozás történik benne annyiból, hogy mikor a fegyvergyár be fogja mutatni az első 40 mintapuskát, 20 darab a honvédelmi minister és 20 darai) a hadügyminister számára fog átadatni és ezt egy vegyes bizottság fogja megvizsgálni Bécsben, hogy meggyőződjék annak jóságáról: én nem vagyok feljogosítva arra, hogy a hadügyminister úrral kötött szerződést bemutassam. Ez az, a mit mondottam. (Helyeslés jobb felől) Madarász József jegyző: Beöthy Ákos! Beöthy Ákos: T. képviselőház! Előre kijelentem, hogy a törvényjavaslatot magát elfogadom. Nem is szólaltam volna fel, hacsak az igen t. államtitkár úrnak előadása arra nem kényszerít. Először kénytelen vagyok felszólalni a miatt, mert a t. államtitkár úr nem felelt Bolgár Ferencz t. barátom azon kérdésére, hogy az a bizonyos 35.000 fegyver tulajdonképen ki számára készül. Az indokolásban az van mondva, hogy arra a 35.000 fegyverre azért van szükség, mert fel fognak szereltetni fegyverrel oly kathegoriák, a melyek eddig nem voltak combattansok. Hogy ez így van, ezt én a delegatio tárgyalásaiból is tudom. Tény az, hogy a közös hadseregnél is felszereltettek ily kathegoriák fegyverrel, dobosok, sütők, több effélék. Hanem az már azután a lehetetlenséggel határos, hogy azok számára 20 vagy nem tudom hány ezer fegyver vétessék igénybe, mert ezek a kathegoriák ilyen nagy számot ki nem tesznek. Itt tehát mindenesetre még rendelkezésre fog maradni igen sok fegyver: és azért egészen jogosult volt az a kérdés, a melyet t. barátom tett, hogy ezek a fegyverek ki számára készülnek ? Erre a t. államtitkár adós maradt a felelettel ; pedig én nagyon szeretném, ha szíves volna erre felvilágosítással szolgálni. De azután kénytelen vagyok felszólalni ária nézve is, a mit a t. államtitkár úr beszé60*
