Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-468

• 468. országos illés már gyalás alapjául: igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el fogadtatik. Kérdem most a t. házat: méltóztatik-e a Herman Ottó képviselő úr által beterjesztett határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el a határozati javaslatot. Következik a törvényjavaslatnak részletes tárgyalása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat ősimét, és 1., 2. §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, harmadszori megszavazásra a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a impirend szerint a pénzügyi bizottságnak 694. számú jelentése »a magyarországi evangelieus reformált közalap és az ágostai hitvallású evangelieus egyház egyetem hasonczélú alapja javára felveendő nyereménykölcsön engedélyezése tárgyában« benyújtott 688. számú törvényjavaslatról. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) E törvényjavaslatban a pénzügy minister ár felhatalmazást kér arra. hogy a pro testans felekezetek úgynevezett közalapja javára nyereinény-kölesön eszközlését engedélyezhesse, azzal a kikötéssel, hogy ezen kölcsönnek névértékre szóló kötvényei 5 írtnál kisebbek ne legyenek; és hogy az egész összeg maximalis nagysága a 8 milliót meg ne haladja. Kiköti továbbá a pénzügyminister úr, hogy az egész dolog keresztülvitelénél részére az ellenőrzés minden részletre nézve fentartassék; továbbá a felhatalmazás tekintetében határidőt tűz ki, a mennyiben két éven belül kivan azzal élni és a mennyiben az létre nem jönne, az esetben a felhatalmazás érvénye megszűnik. Hogy a czél, a melynek érdekében ez a nyeremény-kölcsön kéretik, szükséges, üdvös és közérdeket képvisel: ezt, úgy hiszem, a t. ház előtt bővebben fejtegetnem nem kell, mert csak a múlt költségvetési tárgyalás alkalmával is adatokkal lőn bebizonyítva az, hogy a protestáns felekezetek iskolái, valamint papjai úgyszólván nyomorult helyzetben vannak; másfelől kétségtelenül áll az is, hogy bár ezen protestáns felekezetek a legnagyobb erőmegfeszítéssel tartanak fenn igen szép eulturalis intézeteket; de Ins 4-én, síerdftn. 1891. 3gY mivel ezen intézetek iráni első sorban az állam és társadalom bizonyos igényeket formál és feltételeket követel: azok a felekezetek anyagi erejének elégtelensége folytán egyáltalán nem felelnek meg a megkövetelt igényeknek. Ennek következtében valami formában segíteni kell rajtuk, hogy ezen intézetek azon színvonalra emelkedjenek, hogy megfelelhessenek annak a ezéln.ik, a melyre hívatvák. Erre a ezélra természetesen a legelső és a legközvetlenebb forrás az illető felekezetek adózási ereje. Minthogy azonban ez a forrás már oly mértékben van igénybe véve, hogy az a nagyobb szükségletnek megfelelni nem képes: következnék másodsorban az államnak segélyezése és beavatkozása. Vannak azonban tekintetek, melyek e tekintetben akadályt és komoly nehézséget képeznek; egyfelől azért, mert közadókat felekezeti czélokra és felekezeti intézmények számára igénybe venni lehetőleg szűk korlátok közt kell és lehetőleg más eszközökkel kell azoknak igényét pótolni. Másrészről az a nehézség merül fel, hogy az ellenőrzés és az autonómia jogai és érvényesítése bizonyos tekintetben ellentétbe jönnek, a melyet meg lehet ugyan oldani, ki lehet egyenlíteni, de az mindig nagy nehézségekkel jár; úgy hogy lehetőleg kerülni kell ezt a megoldást. E szempontokból tehát olyan eszközökhöz lehet és kell néha folyamodni, a melyek ezen közvetlen és legközelebb fekvő két forráson kivűl esnek. így merült fel az eszme, hogy e felekezetek közalapja javára nyeremény-kölcsön eszközöltessék. Igaz, hogy ennél sincsenek kizárva némely hátrányok, a melyek elől szemet hunyni nem szabad. Ez.en hátrányok közt természetesen első sorban van, hogy az egész eszme a közönség játékkedvére van alapítva; és épen azért, mert e játékkedvet lehetőleg üdvösen kell kihasználni és elfajulását lehetőleg korlátozni kell: szükséges, hogy a pénzügyministernek az ellenőrzés a,: egész művelet tervezete és keresztülvitele tekintetében kiváló gondját képezze és azt teljes joggal érvényesítse is, mint a hog^ ezt a törvényjavaslatban magának ki is köti. Es e tekintetben, mint a miaister úr már a bizottságban is kijelentette, első gondját arra kell fordítania, hogy a nyeremény-sorsjegyek kibocsátása, alapítása és a sorsolási tervnek megállapítása oly módozatok közt történjék, hogy abból a ezélnak magának legyen a legnagyobb haszna; és hogy a közönség játéka útján egyúttal a czél a lehető legrövidebb és legegyszerűbb módon éressék el. Ez természetesen első sorban magával a sorsjegyek kibocsátásával, sorsolási tervével és értékesítési módjával függ össze, a mit törvényhozási úton előre megállapítani nem lehet; és épen ezért kell a kormánynak megadni a felhatalmazást, hogy e