Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-468

468. orszAjros ülés márcKtns 1-én, szerdán. 1891. 365 viselőház tárgyalta; ennek kívánunk kifejezést adni ma is: és én csakis annyiban, a mennyiben Herman Ottó t. barátom határozati javaslata implicite ilyen rosszalási természetű is, azt a magam részéről elfogadom; mert hogy ott továbbmenőleg vizsgálatok ejtessenek meg, ezt a ház határozata után túlhaladott álláspontnak tartom. De hogy én sem ma, sem a nmltban, sem a jövőben soha sem helyeselhetek oly eljárást, a melynél nyilvánvaló, hogy a bekövetkezett baj kellő megfontolással és kellő okossággal elkerülhető lett volna, az a dolog természetében fekszik: miért is én ezen rosszalási szempontból és felfogásból indulok ki, midőn t. barátom határozati javaslatát elfogadom. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Tisza Lajos: T. bán! Szavaim félreértése, miatt vagyok kénytelen egypár szót mondani. Én azt nem mondottam, hogy a királyi biztosság műszaki osztálya részéről nem terjesztetett fel a közlekedési ministeriumba függélyes rakpart tervezete. Ezt nem mondhattam, mert nem felelt volna meg a valóságnak. Hanem azt mondottam, hogy a királyi biztosság műszaki közegei által először — épen a királyi biztosság utasítása szerint — rézsút terveztetett a partépítés; ezen tervezés következtében a műszaki közegek azt látták, hogy ez még több költséggel járna: akkor igenis ők tervezték a függélyes rakpartot. Ezt az igazság érdekében kötelességemnek tartottam elmondani. (Helyeslés jobb felől.) Legyen szabad még egyet megjegyeznem, (Halljuk!) Ne méltóztassék olyan nagyon határozottan arra az álláspontra állani, hogy ha teljesen úgy^ épült volna a rakpart, a mint most ezen utolsó szakértői vélemény jónak tartotta : akkor okvetlenül ki lett volna zárva minden eshetőség. Ez kipróbálva még abban az időben, tudniillik 10 év előtt, mikor a rakpart építtetett, a szakközegek által nem volt. Ha tehát akkor tévedhettek a szakközegek — az én nézetem az, hogy nem tévedtek, mert mindenütt a világon előfordul az ilyen építkezéseknél, hogy időrőlidőre erősítendők — meglehet, hogy ha másképen éptílt volna a rakpart, akkor is meg volna a baj. (Helyeslés jobb felöl.) Oly határozottan ráállni egy hypothesisen alapuló állításra: méltóztassék elhinni, nem mindig felel meg a czélnak. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Szólásra nincs senki feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és Herman Ottó képviselő urat, a kinek határozati javaslatát kivfíle tíznél több képviselő aláirta. Dániel Ernő előadó: T. ház! A tör vényjavaslattal szemben, a melynek elfogadása ugyan egy oldalról sem elleneztetett, egy határozati javaslat lévén beterjesztve: legyen megengedve, hogy, mint a pénzügyi bizottság előadója, arra pár szóval refleetáljak. (Halljuk! Halljuk!) Herman Ottó t. képviselő úr azzal indokolja határozati javaslatát, hogy miután a rakpart építésénél igen nagy hibák követtettek el és egyáltalában az egész építés könnyelműen eszközöltetett: tehát minden kár, a mely abból származik, nem terhelheti az államot, hanem azon közegek vonandók felelősségre, a melyek az építést eszközölték. Azt hiszem, hogy e határozati javaslat merőben ellentétben áll azzal az állásponttal, melyet a képviselőház e kérdésben már a múlt évben elfoglalt. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyanis bátor vagyok a t. képviselőházat emlékeztetni arra, hogy midőn a t. földmi veléri minister úr az 1890. évben 671. szám alatti jelentését a szegedi rakpart tárgyában bejelentette és mikor az itt a házban tárgyaltatott, a képviselőház ezt a határozatot hozta: »A képviselőház tudomásul veszi a földmívelési minister úrnak a szegedi rakpart ügyében előterjesztett jelentését; jóváhagyva a 142 ezer forint költséggel járó munkálatok iránt tett intézkedéseit : megadja a felhatalmazást, hogy ezen költségeket a Tisza mentén létesítendő szabályozási munkákra az 1890. évre megállapított hitel maradványából fedezze.« Mit jelent e határozat ? E határozat azt jelenti, hogy a t. ház a minister úr nézetét, melyet a jelentésben kifejezett, tökéletesen helyesli; és miután ezen jelentésben elő volt adva a vegyes szakértői bizottságnak véleménybe, mely szerint elő lett adva, hogy a szegedi rakpartnál beállott bajok csak egy vis majornak következése, hogy sem az alapozásban, sem a méretekben hiba nem történt: úgy ez a határozati javaslat azzal az állásponttal, melyet a képviselőház már elfoglalt, egyáltalában össze nem egyeztethető azért, mert ugyanezen határozati javaslat szerint ezen munkálatokra nézve, a melyekre a 142 ezer forint már elfogadtatott és a melyekre nézve a még teljesítendő munkák költségei 484,650 forinttal vannak megállapítva, egyetértett abban, hogy a költségeket az állam viselje. És nézetem szerint, ha a t. ház már egy határozatot hozott, hogy attól a ház eltérjen: azt csak úgy tehetné, ha oly fontos momentumok nieiűítek volna fel, melyek a határozat megváltoztatását indokolttá és szükségessé tennék. Azonban t. képviselőtársam előadásában egyetlen oly momentumot sem tudtam felfedezni, mely ezt indokolttá tehetné. Mind oly dolgokat hozott fel, melyek az első határozat alkalmával már ismeretesek voltak. Mindezeknél fogva, miután a törvényjavaslat nem támadtatott meg: bátor vagyok annak elfogadását újból ajánlani;