Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-468

SffO 448. oriwAgos ftlés mÉrsrioí 4-én, iierdén. 1891, mielőtt Szeged reconstructi ójához hozzáláttak, rendszeres próbafúrásokat eszközöltek a talajban, hogy tudják, hogyan következnek a rétegek egymás után. Nem fogom a t. ház figyelmét és türelmét igénybe venni azzal, hogy rétegről-rétegre kimutassam a talaj összealkotását, úgy, a mint az a próbafúrásokból kitűnt; hanem szorítkozom két határozott tételre, a mely a rakpart építése előtt minden szakértő előtt világos volt. (Halljuk! Halljuk!) Ez a két sarkalatos tétel az, hogy a biztos alapozás különösen parti építkezéseknél csupán arra a vastag agyagrétegre fektethető, a mely a Tisza meder alatt található, a mely tehát semminemű kimosásoknak alávetve nincs; ellenben az az agyagréteg, a mely magában a mederben végződik és a mely alatt egy mosóhomokréteg van, alapozásra absolute nem alkalmas, így tehát minden építkezésért, a mely ezen világos tanúiság és tudat daczára mégis arra a bizonytalan rétegre eszközöltetett: a felelősség nem terhelheti a magyar államot, hanem csak azon szakközegeket, a kik daczára annak, hogy tudták, hogy az megbízhatatlan réteg, mégis arra építettek. A szakértekezlet elnöke arra a kérdésemre, hogy annak daczára, hogy előrelátható volt a partbeomlás és a szakközegek tudták, hogy erre a rétegre biztosan alapot vetni nem lehet: honnan van az, hogy ők mégis nemcsak hogy erre a rétegre építették a rakpartot, hanem ennek olyan formát adtak, mint a hogy a tanácskozmány jegyzőkönyve ki is mondta, hogy a rakodó part meredek falrendszer szerint felépítve nem felel meg sem a partbiztosítás érdekének, sem a forgalom igényeinek, szóval nem felelt meg annak, a mire tulajdonképen szükség volt; mondom, arra a kérdésre, hogy mégis miért történt az, hogy erre a megbízhatlan rétegre építettek : a szakértekezlet elnöke, mást nem tehetvén, vállat vont és azt mondta, hogy erre a választ nem adhatja meg. Én elismerem, hogy a ki hivatalos állásban van, feszélyezve érezheti magát bizonyos vélemények kifejezésére, Elvégre e világon minden ember az ö életét a lehető kellemesen akarja eltölteni és nem akarja bárkinek is haragját magára vonni; de abban a jegyzőkönyvben van egy megjegyzés, mely azt bizonyítja, hogy a kellemes élethez való minden ragaszkodás daczára, a szakértők önkénytelenül is bevallottak valamit, a mi reájuk nézve nem czélszerű. Bevallották ugyanis azt, hogy az egyedüli indok, a miért ezt a rakodó-partot meredek falrendszer szerint, tehát irrationaliter építették, az i\gynevezett aesthetikai szempont. Nem hiszem, hogy Magyarországon a szakemberek, különösen a mérnöki tudományokban, még annyira hátra volnának, hogy az aesthetikai szempont kedvéért ejtsék el Szeged városának forgalmi érdekeit, ejtsék el a partbiztositás érdekét és vállaljanak magukra nagy felelősséget, sőt tegyük hozzá, koczkáztassák szakemberi reputatiojukat, csakhogy az aesthetikának tegyenek eleget; de ha kutatjuk az okot, az megmagyarázza, hogy itt a szakemberek nem járhattak el a saját tiszta meggyőződésük szerint, hanem volt egy magasabb hatalom, mely az aesthetikai szempontot egyszerűen reájuk diktálta. Nem tekinthetem most feladatomnak, hogy ezt a magasabb hatalmat itt, a ház kebelében kutassam; ismeri azt az egész ország. A ki nem ismeri, tájékozhatja magát Szegeden, a hol minden lámpaoszlopon, a hídnak minden egyes részén megmondhatja neki a monogramm, hogy az az aesthetikai érzés és törekvés honnan származott. Nekem tehát ezzel ma semmi dolgom, recriminatiokba nem bocsátkozom, kötelességérzetem csak arra indít, hogy törekedjem kimutatni azt, hogy itt nem lehet az állam az, mely a mások mulasztásából származó előrelátható hibákért fizesse meg azokat a költségeket, melyeket ezen rakpart javítása igénybe vesz. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Az a felvilágosítás, melyet a t. előadó úr adott, helyes lehet az ő szempontjából; de a tényállás szempontjából egyről megfeledkezett az előadó úr. A t. előadó úr ugyanis igen jól fog emlékezni, hogy már a márcziusí tárgyalás alkalmával is ki volt mondva az, hogy az a kőhányás és partbiztosítás, a melyet a szakértők javasoltak és alkalmaztak, egyelőre biztosítja a part fennállását; de nem telt egy arasznyi idő és már is új süppedés mutatkozott. És rossz próféta legyek, t. ház, bár itt prófétaságra szükség nincs, mert a higgadtan gondolkodó szakember csak egyet lát és ez az, hogy a hol geológiai rétegek változásáról van szó, ott semminemű kőhányás és mérnöki eljárás nem akadályozhatja meg ezt e processust. Hányhatnak oda akármennyi követ, a víz folytonosan mossa a homokot az alól az agyagréteg alól. a melyen a part ma is áll; és így mindig csak idő kérdése, hogy új és új süppedések következzenek be. Minthogy, azt hiszem, bebizonyítottam, hogy itt a felelősség nem az államot, hanem csupán azokat a közegeket terheli, a kik tudhatták és előrelátták a hibás alapozást, mert előre kellett látniok, hogy süppedés fog bekövetkezni : én ennélfogva, épen a magyar állam érdekeinek megóvása tekintetéből, bátor vagyok a t. háznak a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani (olvassa): »Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy Szeged reconstruc-