Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-467
354 467. országos ülés márczlns 2-án, hétfőn. 1891. Következik a napirend szerint a consuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni; igen vagy nem? (Igen!) A ház többsége megszavazza a törvényjavaslatot és így az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik: a gazdasági bizottság 677, számú jelentése, a képviselőház kisebb-fizetésű hivatalnokai- és szolgáinak drágasági pótlék engedélyezése iránti kérvénye tárgyában. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Csávosy Béla előadó: T. ház! (Ralijuk!) A képviselőház kisebb fizetéssel ellátott hivatalnokai és szolgái drágasági pótlék engedélyezése iránt közvetlenül a t. házhoz kérvényt nyújtottak be. Ezen kérvény tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett a gazdasági bízottsághoz utasíttatott. A gazdasági bizottság, tekintetbe véve, hogy folyamodók a megelőző években is részesültek drágasági pótlékban; tekintetbe véve, hogy az állami hivatalnokok az állami költségvetés keretén belül a folyó évben is nyertek drágasági pótlékot; és végre tekintetbe véve, hogy az élelmezési viszonyok a lefolyt évekhez képest nem szenvedtek változást: méltányosnak találta, hogy folyamodók a folyó évben is nyerjenek drágasági pótlékot. Ezen drágasági pótlék az illetők állapotára való tekintet nélkül fizetésük, illetőleg bérük 15°/o-át képezi, évnegyedenkint előre fizetendő és csak a íolyó évre szól. A fizetés, illetőleg bér, mely alapúi szolgál, 30.478 forintot tesz és a drágasági pótlék, mely a hivatalnokoknak és szolgáknak kiutalványozandó lenne, 4.572 forintot tesz ki. Kérem a t. házat, méltóztassék a gazdasági bizottság ezen javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Ha nincs észrevétel: kijelentem, hogy a gazdasági bizottság jelentése alapján a drágasági pótlék 15%-ban megállapíttatik és a gazdasági bizottság előterjesztése szerint kiadatni határoztatik. Következik a közoktatásügyi bizottság 683. számú jelentése a vallás- és közoktatásügyi mínisternek, »a közoktatás állapotáról« szóló XIX. — s »az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapnak 1889. évi állapotára* vonatkozó jelen, tése tárgyában. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Fenyvessy Ferencz előadó: T. ház! (Halljuk 1) Gr. Csáky Albin minister úr kezdeményezésére a t. ház azon helyes szokást hozta be, hogy a minister úrnak a közoktatás állapotáról szóló jelentését nemcsak egyszerűen kiosztatni iendeli a ház t. tagjai között, hanem azt és a vele kapcsolatos jelentéseket a közoktatásügyi bizottsághoz áttétetni határozza tárgyalás és jelentéstétel végett. Ez, t. ház, a harmadik ministeri jelentés, mely ily formában a szakbizottság tárgyalása alá került. A bizottság a most napirendre kerülő jelentésben teszi közzé tárgyalásának megállapodásait és adja a t. háznak tudomására. Végeredményképen a bizottság örömmel jelenti a t. háznak, hogy az igen t. minister úr a bizottság azon megállapodásainak, melyek múlt évi jelentésében foglaltattak, mindeuben és minden irányban a legnagyobb készséggel tett eleget. Magára az ügy érdemére nézve a bizottságnak nincsen semmi indítványa; ós így nem marad egyéb hátra, mint a bizottság nevében kérnem a t. házat: kegyeskedjék a jelentést tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Magam is csatlakozom az előadó úrnak azon véleményéhez, hogy a ház vegye tudomásul a jelentést. Egyúttal a t. közoktatásügyi minister urat megkérem arra, hogy a mennyiben lehet — pedig, gondolom, lehet — a t. minister úrnak közoktatásügyi jelentései ezentúl mindig oly időben adassanak be, hogy az azután következő költségvetési vita megkezdéséig már a közoktatásügyi bizottság által letárgyalhatok is legyenek; tehát ne jussunk azon helyzetbe, a melyben most vagyunk, hanem azon helyzetben legyünk, mint voltunk; tavaly is, midőn tudniillik a közoktatási bizottság jelentése a t. minister úr költségvetésével együtt volt tárgyalható. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az, a mit én. mint kérést, a t. minister úr elé terjeszteni kötelességemnek tartottam, mert meggondoltam azt is : lehető-e ez és úgy találtam, hogy igenis lehető. Ezt tehát ajánlom a minister úrnak becses figyelmébe. Minthogy azonban már felszólaltam, lehetetlen, hogy még egyre föl ne kérjem a t. minister urat. A középiskolai oktatásra nézve a bizottság köszönetet mondott a t. minister urnak — én is csatlakozom hozzá — azért, hogy szándékozik a tornaképzés kiterjesztése által a gyermekek testi nevelésére is a lehetőt megtenni. Ezt én nagyon helyeslem ; csak arra kérem a t. minister urat, intézkedjék úgy, hogy ezen
