Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-465
48*.orsuágosttléí feferti.ir 26-án, esiit8rto*k«n. 1881. 347 kívánataim kifejezésével. (Élénk derültség hal feíä.) Ha már a remetéket kölcsönösen felííl kellett festeni, lehetetlen volt ezt szebben tenni, mint a kibékülés rózsáinak és a feledés szerény ibolyáinak bűvös-bájos képével. (Zajos helyeslés és taps a bal- és szélső baloldalon.) De minthogy már az érzelmek terén vagyunk, t. ház: kénytelen vagyok a t. minister urat egy nagy tévedésére figyelmeztetni, ha ő azt gondolja, hogy mi bármely alkalommal, de különösen ez alkalommal bárkinek csendes részvétére appelláínánk. Mindjárt ki fog sülni, t. minister úr, hogy kinek van ez alkalommal legtöbb szüksége részvétre. A t. minister úr ma ismét bizonyítgatta nekünk, hogy az 1867 : XII. tcz. 8. §-ában mi van benne és absurditásnak mondta azt az én tanomat, hogy semminemű következtetésnek, semminemű magyarázgatásnak, semminemű körülménynek kutatása alapján nem szabad ezt a törvényt magyarázni, illetőleg abba új közösügyeket bele, magyarázni. Ezt a t. minister úr absurditásnak mondta. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nem ezt! Gr. Apponyi Albert: Hát akkor mit? (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) A t. minister úr a 67 -es bizottság tárgyalásaiból a törvény keletkezésére, a törvény indokaira és ehhez hasonló körülményekre hivatkozott, hogy a törvény értelmét megállapítsa s ennek az eljárásnak mellőzését absurditásnak nyilvánította. Ezzel a mai felfogással szemben bátor vagyok egy igen nagy tekintélyre hivatkozni. Ez a nagy tekintély a házban 1879. nov. 11-én a következőket mondta: >Midőn az 1867 : XII. tcz.-et megalkották, kettőben találták annak jogi biztosítékát, hogy ezen törvény alapján túlterjeszkedés, különösen a közös kormány és a közös orgánumok túlterjeszkedése nem fog történni. Először találták abban, mert úgy szövegezték a törvényt, hogy ezen törvényben a közösügyek kimerítőleg taxatíve vannak elősorolva; ennél fogva« — és erre kérem a t. ház figyelmét — >ennélfogva a törvény indokai alapján akármit is lehetne tartani valamely ügyről: közösügynek ezen törvény értelmében csak az tekintendő, a mi ott világosan közösnek meg van nevezve.* (Élénk derültség a bál- és szélső baloldalon. Mozgás jobb felől.) Ezeket pedig mondta Szilágyi Dezső. Akármit tartson valaki a törvény indokainál fogva: csak azt lehet közösügynek nevezni, a mi a törvényben világosan meg van nevezve. Ezt mondta a minister úr akkor és ezt mondom én ma. Hogy Gorove, a kinek emlékét nagyon tisztelem, a 67-es bizottságban mit mondott, mit indítványozott: az ránk nézve teljesen közönbös, csak az határoz, a mi a törvényben áll. (Élénk helyeslés bal felől.) Ez volt a t. minister úrnak álláspontja akkor és ez az enyém ma is. Hogy melyikünké azután az ugrándozás politikája: azt a t. ház ítéletére bízom. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És ezekután biztosíthatom a t minister urat, hogy én sem az ő, sem más valakinek részvétére nem appellálok; semmiféle martyromságot, semmiféle hangúlatcsinálásta túlsó oldalon nem keresek; a szánalmat és részvétet nem óhajtom előidézni sohasem; s megvagyok róla győződve, hogy a t. minister úr sem kér tőlünk részvétet: de azon helyzetűéi fogva, a melybe ezen törvényjavaslat és annak tárgyalása által jutott, a nélkül, hogy kívánná, én azt neki szívesen nyújtom. (Hosszantartó zajos tetszés a balés szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister; Nent felietek róla t. ház, hogy a víga<ztalásnak ezt az utolsó szalmaszálát is ki kell vennem a t. képviselőtársam kezeiből. (Élénk tetszés a jobb oldalon. Nagy derültség és zaj a bal- és szélső bal oldalon.) T. képviselőtársam, a mint értesülve vagyok, egy hét óta keresgél a Naplóban kifejezéseket régebben elmondott beszédeimből, a melyeket aztán diadalmasan felhozhasson ellenem. Nagyon örülök rajta, t. ház, hogy az 1807: XII. tcz. értelmezésére nyilatkozatomat felolvasta. (A minister kézmozdulattal kéri az Apponyi grófnál lévő Naplót. Apponyi gróf oda viszi hozzá. Viharos derültség.) Tökéletesen igaz az s azt hiszem, nincs is e házban ember, a ki abban kételkednék, hogy a közösügyek kimerítőleg és taxatíve vannak ott felsorolva és ennélfogva a törvény indokai alapján akármit is lehessen tartani valamely ügyről, a mi e törvényben közösügynek declarálva nincs. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Mert miről van az 1867: tcz.-ben sző? Az 1867: XII. tezikkben (Halljuk! Halljuk!) előfordul a kereskedelmi képviselet kifejezés. | Arról van szó, hogy mi ennek az értelme? (Helyeslés jobb felől.) És ezt nem a, törvény indokaiból magyarázzuk : hanem magyarázzuk azon felszólalásból, a mely ezt a kifejezést indítványozta és azok felszólalásából, akik azt kritizálták. (Zajos ellenmondások a bal- és szélső balon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) A törvény indokai alapján valamely ügynek, a mely közösnek nem nyilváníttatott, közössé declarálása: nem a kifejezés magyarázata, hanem a közösügyeknek analógia útján való szaporítása. Ennélfogva az, hogy az indokok alapján a közösügyek szaporítása ki lett zárva: nem jelenthet annyit, hogy e törvény egyes kifejezéseinek értelme, mint minden képzelhető más törvénynél Solon óta, ugyanazon 44*